Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az Egyesült Államok volt megbízottja megvédi a tálibokkal kötött vitatott békemegállapodást


Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja a dohai béketárgyalásokon, 2021. augusztus 12-én
Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja a dohai béketárgyalásokon, 2021. augusztus 12-én

Egy évvel azután, hogy a tálibok visszatértek a hatalomba Kabulban, egy korábbi vezető amerikai diplomata, aki letárgyalta és aláírta velük a vitatott békemegállapodást, kifejtette a véleményét arról, hogy miért vallott kudarcot a megbékélés az afgánok között.

A Szabad Afganisztán Rádiónak adott interjújában Zalmay Khalilzad a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás különböző aspektusait taglalta, amelyek megnyitották az utat az Egyesült Államok teljes katonai kivonulása előtt Afganisztánból a tálibok terrorizmusellenes garanciáiért és a Nyugat-barát afgán kormánnyal folytatandó béketárgyalásokért cserébe.

„A dohai megállapodás történelmi jelentőségű – mondta a megállapodásról, amelyet az Egyesült Államok afgán megbékélési megbízottjaként írt alá a tálibok főtárgyalójával, Abdul Gáni Baradar mollával a katari fővárosban. – Az amerikai politika változásának és az Afganisztánon belüli helyzetnek volt az eredménye.”

Bírálói szerint kedvezett a táliboknak

Bírálói a megállapodást okolják a Nyugat-barát afgán kormány összeomlásáért tizenhét hónappal a dohai megállapodás aláírása után. Állításuk szerint az egyezmény előnyben részesítette az iszlamista csoportot, amely közel két évtizede harcolt az afgán erők és nemzetközi csapatok ellen.

A megállapodást akkoriban az Egyesült Államok és a tálibok is útitervként üdvözölték az Egyesült Államok vezette erők rendezett kivonásához.

Khalilzad szerint azonban a megállapodást nem hajtották végre maradéktalanul, ha végrehajtották volna, az események másképp alakulhattak volna.

„A dohai megállapodásban foglalt sok munka még mindig nem fejeződött be” – mondta.

Miközben Washington kivonta csapatait Afganisztánból, és a tálibok a megállapodást követően nagyrészt abbahagyták a támadást a nyugati erők ellen, a csoport nem volt hajlandó csatlakozni az afgán kormánnyal kötött tűzszünethez. A két félnek a dohai megállapodás 2020. február 29-i aláírását követő napokon belül még megkezdenie sem sikerült a béketárgyalásokat. A megállapodás kifejezetten kikötötte, hogy a két fél tárgyalásokat kezd a jövőbeli politikai rendszerről.

A kabuli kormány tudott róla

Khalilzad szerint ez az afgán kormány összeomlásának fő oka, és ebben szerinte a Nyugat-barát kabuli kormány volt a hibás.

Visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kormányt vagy a kulcsfontosságú afgán személyeket nem tájékoztatták a tárgyalásokról. Azt mondta, hogy Asraf Gáni elnököt, Hámid Karzai volt elnököt, Abdullah Abdullahot, a béketanács fejét és más vezető politikai személyiségeket folyamatosan tájékoztatták a béketárgyalások fejleményeiről és a megállapodás különböző vonatkozásairól, beleértve a két titkos mellékletet is.

Khalilzad arról is beszélt, hogy a tálibokkal kötött megállapodás aláírásakor az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki az afgán kormánnyal, hogy megerősítse Afganisztán támogatását.

Washington hatalmas erőfeszítéseket tett a tűzszünet és a béketárgyalások mögé is a dohai megállapodást követően, de a tálibok nem egyeztek bele a fegyverszünetbe, és sokan azzal vádolták őket, hogy szándékosan húzták az időt, miközben katonáik előrenyomultak.

A volt afgán elnököt hibáztatja

Khalilzad kitart amellett, hogy az Egyesült Államok törekedett az afgán felek közötti megállapodásra. Khalilzad Gánit hibáztatja, amiért nem tartotta be a megállapodást, és nem vett részt az átmeneti kormány megalakítására tervezett tárgyalásokon kormányzata 2021. augusztus 15-i összeomlását megelőzően.

„Átmeneti kormányt nem lehetett alakítani, mert Gáni elmenekült Afganisztánból, és az afgán biztonsági erők összeomlottak” – mondta, hozzátéve, hogy Gáni kormánya abban reménykedett, hogy Joe Biden elnök új kormányzata hátat fordít a dohai megállapodásnak, amelyet Donald Trump elnöksége idején kezdeményeztek.

Biden májusról szeptemberre halasztotta a végső csapatkivonást, de kinyilvánította, hogy támogatja a dohai megállapodást, miközben amerikai diplomaták az afgánközi tárgyalások megkönnyítésén dolgoztak.

Viszontbírálat

Egy minapi interjúban Gáni keményen bírálta Khalilzadot, és tragédiának nevezte a dohai megállapodást.

Nem Gáni az egyetlen bírálója a dohai egyezségnek.

Idén májusban közzétett jelentésében az Afganisztán Újjáépítésért Felelős Különleges Főfelügyelet (SIGAR), az Egyesült Államok kormányának felügyelője a megállapodást tette felelőssé az afgán biztonsági erők tavaly augusztusi összeomlásáért a tálib hatalomátvétel előtt.

„Az afgán hadsereg 2021. augusztusi összeomlásának legfontosabb tényezője az Egyesült Államok döntése volt, hogy kivonja a katonai erőket és a vállalkozókat Afganisztánból az Egyesült Államok és a tálibok közötti megállapodás 2020. februári aláírásával a Trump-adminisztráció alatt” – áll a SIGAR jelentésében.

„Ezt követte Biden elnök bejelentése a kivonulásról 2021 áprilisában” – tette hozzá a jelentés.

Ám Khalilzad nem ért egyet ezzel az értékeléssel.

Összetett probléma

Azt mondta, hogy az afgán erők „jelentős függése” mellett az amerikai támogatástól más tényezők is vezettek az afganisztáni biztonsági erők összeomlásához.

„Voltak politikai problémák, és ott volt a korrupció, a politikai belharcok kérdése – mondta, hozzátéve, hogy a 2019. szeptemberi, vitatott elnökválasztás azzal ért véget, hogy Gáni és riválisa, Abdullah is elnökké nyilvánította magát. – Ez az afgán biztonsági erők szétesésével fenyegetett.”

Khalilzad először az Egyesült Államok afganisztáni nagyköveteként és elnöki különmegbízottjaként szolgált, miután az amerikai erők 2001 végén megdöntötték a tálibok keményvonalas rendszerét. Jelentős szerepe volt az afganisztáni tálibok utáni kormányzat kialakításában és Washington politikájának végrehajtásában a háború sújtotta országban.

2018 szeptemberében tért vissza mint az Egyesült Államok afgán megbékélési különmegbízottja. Azt a feladatot kapta, hogy béketárgyalásokkal vessen véget a háborúnak. Tizennyolc hónappal később előzetes békeszerződést írt alá a tálibokkal.

A világhelyzet megváltozott

A volt diplomata azt mondta, Washington azért döntött úgy, hogy kivonja erőit Afganisztánból, mert a háború nem úgy haladt, ahogy remélte. Az afgánok között a háború támogatottsága a biztonsági erők veszteségének növekedésével csökkent.

„A világhelyzet megváltozott, és kibontakozott a terrorizmus problémája” – mondta, utalva arra a széles körben elterjedt meggyőződésre az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétének utolsó éveiben, hogy a tálibok valószínűleg nem fognak nemzetközi terrorfenyegetéssé fejlődni, és hogy Washington terrorizmus elleni háborúja súlyosan meggyengítette az al-Káidát.

„Amerika arra a következtetésre jutott, hogy az afganisztáni háború költségeit csökkenteni kell” – mondta.

Khalilzad kijelentette, hogy az afganisztáni háborúban minden félnek szerepe volt a kormány összeomlásában, de elsősorban az afgán vezetők a felelősek érte.

„Afganisztánban az a rossz szokás, hogy senki nem vállalja a felelősséget, és még a tényeket sem fogadja el – mondta Khalilzad, akit sokak szerint jelentős mértékben terhel a tálib hatalomátvétel. – Csakis egy külföldit vagy egy idegen országot hibáztatnak, mert állítólag minden az ő érdekükben történik.”

Szöveg: Zarif Nazar.
XS
SM
MD
LG