Oroszország és Kína is fokozta ellenséges információmanipulációs tevékenységét az Európai Unióval, Ukrajnával és személyekkel, így Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Josep Borrell-lel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével szemben – állapítja meg külföldi beavatkozásról szóló második jelentésében az Európai Külügyi Szolgálat.
A külföldi állami és privát szereplők 2023-ban folytatták és fokozták „szándékos, stratégiai és összehangolt kísérleteiket a tények manipulálására, a zavar-, a megosztottság-, a félelem- és gyűlöletkeltésre” – állapítja meg az Európai Külügyi Szolgálatnak az információk külföldi eredetű manipulációjáról és befolyásszerzéséről (FIMI) készült jelentése, amelyet kedden mutattak be Brüsszelben.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország az orosz dezinformációs tevékenység kiemelt célpontja
Oroszország és Kína a fő zavarkeltő
A jelentés kiemeli Oroszországot, amelynek manipulációs tevékenysége főként az Ukrajna ellen indított háború igazolására irányul. Más országok mellett ugyanakkor Kína is aktívan részt vesz „a közbeszéd szándékos manipulálásában saját politikai és gazdasági céljainak elérése érdekében, aláásva a demokratikus intézmények hitelességét, és tápot adva az európai és más társadalmak megosztásának és polarizálásának” – szögezi le a jelentés, amely 750, 2022. december 1. és 2023. november 30. között történt információmanipulációs kísérlet kivizsgálásán alapul.
Az EKSZ friss tanulmánya azért is bír különös jelentőséggel, mert 2024 nyolcvanhárom parlamenti választással, köztük a június 1-jén esedékes európai választással valódi szuperválasztási év lesz a világon.
A vizsgált időszakban a legtöbb külföldi eredetű dezinformációs kísérlet Ukrajnát vette célba, a jelentés szerzői szerint az ország iránt megnyilvánuló nyugati támogatás erodálásának céljából. Ukrajnát az Egyesült Államok, Lengyelország, Németország, Franciaország és Szerbia követi a sorban.
Ehhez kapcsolódóan: Magas rangú brit politikusok és újságírók ellen kémkedett az orosz titkosszolgálat
Nemcsak Ukrajna vezeti a listát, de elnöke, Volodimir Zelenszkij is, aki a 750 FIMI-kísérlet körülbelül negyven százalékának volt a célpontja. Az uniós színtéren Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője volt a külföldi eredetű információmanipuláció legkedveltebb céltáblája az összes kísérlet húsz százalékával. Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmanuel Macron is előkelő helyen szerepel a célpontok között az összes kísérlet kilenc, illetve négy százalékával. De a főleg orosz kibertámadók az ukrán First Ladyt, Olena Zelenszkát sem kímélték, ellene is több lejáratási kísérletet jegyeztek fel.
A mesterséges intelligencia még nem robbant be
Az állami hátterű információmanipulációs kísérletek 18 százaléka 59 egyént, főleg politikai szereplőt vett célba összesen 171 alkalommal.
Az EKSZ elemzői arra is felfigyeltek, hogy az úgynevezett FIMI-aktivitás szorosan kapcsolódik aktuális eseményekhez, mint amilyenek a csúcstalálkozók, a választások, állam- és kormányfői látogatások vagy rendkívüli helyzetek.
A jelentés külön fejezetet szentel az LMBTQ-közösségeknek, amelyek ugyancsak gyakori céltáblái a külföldi manipulációs kísérleteknek. De az ilyen jellegű akciók a nemzetközi szervezeteket, sőt a médiát sem kímélik: az Euronews, a Reuters, a Deutsche Welle és a The New York Times ellen is végrehajtottak támadást.
A mesterséges intelligencia használata még nem elterjedt az információmanipuláció részeként, a helyzetet inkább az evolúció, mint a revolúció jellemzi – állapítja meg a dokumentum.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz dezinformációra figyelmeztet a választásokra készülő EU
Figyelem, választások!
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzeti és európai választások védelmét a manipulációval szemben már hónapokkal a voksolás napja előtt meg kell szervezni, és az ilyen irányú erőfeszítéseknek a szavazás után is folytatódniuk kell. A külföldi szereplők ugyanis akár már egy évvel, de mindenképpen hónapokkal a jeles esemény előtt elindítják a műveletet, és fokozatosan növelik a támadások intenzitását. Általában egy alternatív információs környezet kialakítására törekszenek, célba véve a szavazókat, a politikai pártokat és a jelölteket, továbbá a demokráciába vetett bizalmat. Mindezért az EKSZ szerint társadalmaink megvédése az ilyen külső manipulációs kísérletektől elsősorban a közélet megóvását teszi szükségessé, amelyben az eszméket szabadon megfogalmazhatják és megvitathatják.
