Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rég nem látott átalakítás előtt az egészségügy


A kormány ősszel látott neki az egészségügyi rendszer átalakításának. Évtizedek óta nem látott átdolgozás van készülőben, ám a szakmai szervezetek észrevételeit nem veszik figyelembe. Az új egészségügyi törvényt már elfogadta az Országgyűlés, de úgy alakították át a szabályozást, hogy számos fontos kérdést nem is kell a parlament elé vinni: azokról Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszterként rendeletben dönthet.

Az egészségügyi rendszer átalakítása valóban nem halasztható tovább, talán ez az egyetlen olyan pont, amiben minden érintett egyetért. A forrás- és szakemberhiány miatt racionalizálni kell az ellátás szinte minden szintjét, a kormány pedig valóban mindenhez hozzányúlna: az összevonások és központosítások után megyénként egy kórház maradna, több mint kétszáz labor szűnhet meg, háziorvosi praxisok tűnhetnek el, és sok település maradhat ügyelet nélkül. Az átalakítási tervekről itt írtunk részletesen.

Megszűnő kórházak és háziorvosi praxisok

A kormány a következő években megszüntetné az 1200 főnél kisebb háziorvosi praxisokat, a körzethatárok kijelöléséről pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) dönt. Jelenleg 1825 olyan körzet van, ami ennél kisebb.

Ezzel párhuzamosan az alapellátási ügyeletet is teljesen átalakítanák. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) venné át az ügyeletek szervezését, délutánonként már csak a járási szakrendelőkben lenne elérhető az ügyelet, csaknem kétszáz ügyeleti központ szűnhet meg.

Az átalakítás része, hogy minden megyében csak egy valódi kórház maradna, a többi intézmény irányítását is átvenné a megyei kórház. Ide kell érteni a járóbeteg-szakrendelőket, azokat ugyanis államosítani fogják.

A kormány ugyan azt állítja, hogy kórház nem kerül bezárásra, valójában azonban a városi kórházak jelentősen átalakulnának, azokban ugyanis elég lesz két osztályt fenntartani, és az egyszerűbb ellátási formákra fognak koncentrálni: komolyabb vizsgálatok és beavatkozások a megyei kórházakban lesznek elérhetők. Azt, hogy pontosan hol milyen ellátás lesz, szintén az OKFŐ-ben dől el.

A további központosítások után a kórházi dolgozók átvezénylése is egyszerűbbé válik, annyi korlátozás lenne csak, hogy akit átvezényelnek, az nem utazhat napi három óránál többet.

Azzal is enyhítene a kormány a szakemberhiányon, hogy a kizárólag magánellátásban dolgozó orvosoknak is kötelező lesz valamennyit állami intézményben dolgozni.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a kormány tervezett reformja veszélyezteti a betegbiztonságot, ezért arra kérték az államfőt, hogy ne írja alá.

A kamara felmérést végzett tagjai körében. Többek között azt kérdezték az orvosoktól, támogatják-e a rendkívüli ülés összehívását, és ha a küldöttgyűlés úgy dönt, akkor hajlandók-e koordináltan, nagy tömegben felmondani az önként vállalt ügyeleti vagy műszakos túlmunkát, valamint letétbe helyezni a felmondásukat. Mintegy nyolcezer orvos válaszolt, közülük 4500 úgy nyilatkozott, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunkát fejeznék be. Január elején a MOK rendkívüli országos küldöttgyűlést tart a kérdésben.

A kamara vezetése személyesen is találkozott Takács Péter államtitkárral, hogy egyeztessen az előterjesztésről. A találkozóról a MOK a honlapján számolt be. E szerint a másfél órás megbeszélésen Takács érdemben reagált a kamara felvetéseire, ennek ellenére az álláspontok nem közeledtek az érdemi kérdésekben.

Egyre több kórházi osztály zárt be az utóbbi években
A koronavírus-járvány lecsengésével arra lehettek figyelmesek a betegek, hogy rohamosan kezdtek működésképtelenné válni különböző kórházi osztályok szerte az országban. Idén már több száz bejelentés érkezett bezáró kórházi osztályokról, különösen a szülészetek, de például stroke-, belgyógyászati és kardiológiai osztályok, urológiák vagy a különböző gyerekellátások is egyre-másra elkezdtek leállni. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.

Cselekvéskényszer van, de a központosítás nem jó irány

„Az egészségügyi ellátórendszer teljesen szétesett. Az is egyértelmű, hogy hozzá kell nyúlni az ellátórendszerhez, és muszáj kormányzati beavatkozásokat tenni. Abban már nem vagyok ennyire biztos, hogy pont ezek lennének a legfontosabb beavatkozási pontok” – mondta a Szabad Európának Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdásza.

Szerinte nemcsak az államosítás okozhat problémát, hanem az is, hogy az eddiginél is kórházközpontúbbá válik az ellátás. „Ha a megyei kórház rendelkezik az erőforrások felett, akkor a saját javára fogja azokat összpontosítani, a városi kórházak kárára. Amikor kevés az erőforrás, akkor a végekre még kevesebb jut. Már most is nagyon feszített a rendszer, azt látjuk, hogy néhány ember kiesése is fel tudja borítani a teljes ellátási szegmenst. Ilyen esetben a hierarchia csúcsán álló szereplő nagyon örül, ha alatta olyan intézmények jelennek meg, ahonnan erőforrásokat tud elvonni, legyen szó eszközről, humán erőforrásról vagy akár pénzbeli forrásokról.”

A kórházi ellátás viszont nagyon drága, és humán erőforrással sem lehet bírni, ezért ahol lehet, tehermentesíteni kellene a kórházakat – mondta Sinkó Eszter.

Cselekvéskényszer van Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint is, de a további államosításokat elhibázott lépésnek tartja. „Ez az intézkedéscsomag a további központosításban, államosításban látja a megoldást. Pedig az elmúlt évtizedben ez az irány nem hozta meg a várt eredményeket, nem csökkentek érdemben sem a várakozási idők, sem a kórházak közötti különbségek, hogy csak két példát említsek.”

Kovácsy szerint elsősorban a munkaerőhiány miatt szükséges a nagyobb erőforrás-igényű fekvőbeteg-szakellátások megyei szinten való összevonása.

„Jelen helyzetben a lakosságnak is el kell fogadnia, hogy annak érdekében, hogy egy helyen, minden szükséges eszköz és szakismeret rendelkezésre állása mellett biztonságosan és hatékonyan gyógyuljunk, megéri ötven kilométerrel többet utazni.”

Azt viszont már túlzott központosításnak tarja Kovácsy, hogy minden kisvárosi körzethatárról az OKFŐ döntsön Budapesten. Szerinte ezeket a kérdéseket csak helyben lehet jól átlátni. A megszüntetések és a központosítások helyett szerinte azzal kellene javítani az alapellátást, hogy más diplomás egészségügyi szakemberek is vegyenek át bizonyos részfeladatokat az orvosoktól.

A háziorvosi ügyeleti rendszer tervezett átalakítása ugyanakkor „komolyan rontja a betegellátáshoz való hozzáférést. Sokan vannak, akik csak délután négy után tudnak eljutni a háziorvoshoz” – mondta Sinkó Eszter.

Kovácsy Zsombor arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan az OMSZ vezetői sikerként beszéltek arról, hogy Hajdú-Bihar megyében már átvették az ügyeletek szervezését, de jó volna részletesebb összehasonlító adatokat látni a változásokról. (Emlékezetes, hogy 2020 elején kiderült: az OMSZ kozmetikázza a működésére vonatkozó egyes adatokat – K.-A. Á.)

A szakmai szervezetek által egyik leginkább kritizált reformlépés, hogy a kórházak teljesítményüktől függően negyven százalékkal növelhetik vagy akár húsz százalékkal is csökkenthetik az orvosok és ápolók bérét. A probléma nem elsősorban a teljesítményértékeléssel van, hanem azzal, hogy ennek szempontjai egyáltalán nem ismertek. A Szabad Európának nyilatkozó szakemberek szerint a teljesítményértékelésnek objektív szempontok szerint kellene történnie, a szakterületenként eltérő szempontok kialakítása pedig évekig tartó fejlesztőmunka eredménye lehet csak. Ilyenről azonban nincs szó, a szempontokat senki nem ismeri, és januártól már értékelni kell a dolgozókat.

A MOK is a javaslatcsomag kritikus pontjának tekinti a béreltérítés lehetőségét. Elfogadhatatlannak tartják, hogy ez alapján csökkenjen bárkinek is a nettó alapbére.

A béremelés ellenére csökkenhet egyes ápolók bére

A következő években megemelkedne a szakdolgozók bére. Az alap- és középfokú végzettségű szakdolgozók bérét átlagosan 32 százalékkal, a felsőfokúakét átlagosan 55 százalékkal emelné. Ugyanakkor több pótlék is megszűnne, így lesznek olyan szakdolgozók, akik hó végén kevesebb pénzt kapnak majd a béremelés ellenére.

„A javaslat elvenné például a köznyelvben ágy melletti pótdíjnak, hivatalosan munkahelyi (szakmaterületi) pótléknak nevezett kiegészítést, ami azoknak a szakdolgozóknak jár, akik nagyobb munkaterhelésű osztályon dolgoznak. Ha elveszik, akkor megszűnik a differenciálás az egyes kollegák között. A betegellátás lehetetlenülne el, ha a szakdolgozók tömegei mennének el egyes helyekről azért, mert máshol könnyebb feltételek mellett megkapják ugyanazt a bért. Senkinek nem érdeke, hogy egy ilyen helyzet kialakuljon” – mondta a Szabad Európának dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár ugyan tárgyalt a szakdolgozói kamarával, de nem mutatta meg az új bértáblát a szakmai képviseletnek. Balogh Zoltán ugyanakkor azt mondta: az államtitkár kíváncsi volt a kamara javaslataira, el is küldték Takácsnak.

Több ezer idős beteg ellátása kerülhet veszélybe

A tartós ápolásra szorulók ellátását teljes egészében kiszerveznék a kórházakból, és átadnák a szociális ellátóknak. Ezek az ágyak továbbra is állami kézben maradnának, és finanszírozásuk mértéke sem változna. A kormány viszont átírta a szociális törvényt is, így az átalakításnak komoly következményei lehetnek. Mintegy 2500 idős, krónikus beteg kerülhet át kórházból a létrejövő ápolási centrumokba a jövő év első felében, ellátásuk finanszírozásába pedig a rokonokat is bevonnák.

„Nagyjából 2500 idős beteg átadásáról van szó, az ő helyüket nem nagyon látom abban a szociális ellátórendszerben, ahol tízezres várólisták vannak. Hogy ezek a betegek hogyan fognak bekerülni, milyen intézmény veszi át, és hol helyezi el őket, az abszolút kérdéses.”

„Hogy kik fognak ott dolgozni, az szintén nagy kérdés, hiszen az ágazat évek óta nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzd” – mondta a Szabad Európának Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) elnöke.

A betegek kapnak egy előzetes tájékoztatást. Amennyiben nem járulnak hozzá az áthelyezéshez, gyakorlatilag hazaküldik őket; legalábbis ez olvasható ki a javaslatból Meleg Sándor szerint. Felmérik a jövedelmi és vagyoni helyzetüket, és a korábbinál sokkal gördülékenyebben lehet majd ráterhelni az ellátás költségeit a beteg ingatlanára, vagyontárgyaira és most már a rokonokra is.

Meleg Sándor szerint hosszadalmas bírósági eljárások jöhetnek, amikor majd azt vizsgálják, hogy az idős gondozott beteg gyerekei fizetéséből mennyit lehet levonni, figyelemmel az esetlegesen nevelt gyerekekre és egyéb körülményekre.

Laborpiac: központosítás és több tízmilliárdos közbeszerzések

Az átalakítás része, hogy 2023 márciusától központosítják a kórházi laborvizsgálatokat. Létrejön a nemzeti laborhálózat, amelyet egy, az OKFŐ alá tartozó cég felügyel. Több mint kétszáz labor szűnhet meg, a több tízmilliárdos közbeszerzéseket is központosítják. A kormány ettől hatékonyabb működést, magasabb színvonalat vár. Noha sok részlet még nem tisztázott, a szivárgó hírek alapján a szakma inkább aggódik. A laborok központosításáról itt írtunk. részletesen.

A kormány szerint ugyanis jelenleg a laborok egymástól függetlenül, szigetszerűen működnek, ezért gazdálkodásuk pazarló, és ez jelentősen hozzájárul a kórházak eladósodásához is. Ráadásul nincs is annyi szakember, hogy minden most működő labort megfelelően ellássanak, és a kormány arra számít, hogy nem is lesz megfelelő utánpótlás.

A tervek szerint az országot öt régióra osztják fel, a mostani 395 közfinanszírozott laborból csak 81 működne tovább – de a vérvételi lehetőség mindenhol megmaradna, azaz nem a betegeknek kellene többet utazniuk, hanem a levett mintáknak. Azt hallottuk, az öt régiós központ Győr, Kaposvár, Kecskemét, a Dél-pesti Centrumkórház, valamint Miskolc vagy Eger lehet, ezek lennének felelősek a régiós laborhálózat működtetésért.

Ha létrejön a központosítás, az államnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az előterjesztésben 2019-es, a Covid előtti utolsó teljes év adatai szerepelnek. Akkor mintegy hatvanmilliárd forint volt a laborkassza, ami csak az elvégzett vizsgálatok költségeire terjed ki, ennek nagyjából felét teszik ki a mostani központosításba bevont kórházi laborok. Erre jönne rá a gépek beszerzésének, bérlésének költsége, a megnövekvő logisztikai költségek (hiszen ha kevesebb lesz a labor, többet kell szállítani a mintákat), valamint a mindezt kiszolgáló informatikai rendszer létrehozásának költsége. Ezek is bőven a tízmilliárdos kategóriába tartozó közbeszerzések lehetnek forrásaink becslései szerint, pontos számokat azonban senki nem látott.

A létrejövő laborhálózatot az állami tulajdonú Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD) felügyeli. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó társaság vezetője Boér Gábor, aki jelenleg más pozíciót is betölt: az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár a Belügyminisztériumban. Így azonban kettős szerepben találta a laborpiaci reform Boért. Az általa vezetett laborcéget a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza, amelynek a felügyeletét is ő látja el helyettes államtitkárként.

Az általunk megkérdezett szakértők jó iránynak tartják a központosítást. Az átalakítás sikere persze a megvalósításon múlik, ezzel kapcsolatban viszont forrásaink inkább aggodalmukat fejezték ki.

A Szabad Európának nyilatkozó szakértők egy része arra számít, hogy jövőre még csak a szervezeti centralizáció jön létre, azaz az NOLD NKft. átveszi a laborokat. A nagy beszerzések pedig 2024-ben indulhatnak el.

Kérdés, milyen szintre jut el a központosítás. „Ha nulláról tervezik felépíteni a laborhálózatot, az nagyon komoly beruházást tesz szükségessé. Mivel egységesíteni szeretnék a közbeszerzéseket és a műszerparkot, az több tízmilliárdos beruházást jelent rögtön az elején, vagy hosszú távú elköteleződést vállal a NOLD a gyártók felé” – fogalmazott egyik forrásunk.

Az előterjesztés szerint az állam olyan gépeket telepítene, „amelyekkel két napon belül át lehet állítani a már letelepített készülékeken történő vizsgálatvégzést más szolgáltató reagensére”, ez azonban nem biztos, hogy megvalósítható.

A finanszírozás sajátossága miatt a gyártók ugyanis olyan gépeket kezdtek gyártani, amelyek csak a saját reagensükkel működnek, így azok árába építették be a gépek árát is. Olyan ez, mint a nyomtatóknál: maga a nyomtató olcsó, de csak egyféle festékpatronnal működik, és a gyártó ez utóbbin keresi meg a gép árát is. A különbség annyi, hogy a laborgépekhez nem lehet utángyártott reagenseket vásárolni. Ha tehát az állami laborhálózat csak bérelni tervezi a gépeket, nehéz lesz összeállítani olyan eszközparkot, amelynek gépei átállíthatók más gyártó reagensére – márpedig az előterjesztés ezzel számol.

Egy forrásunk úgy vélte, a reform után tovább fog erősödni a magánszektor: a szakember- és forráshiányos helyzetben az állam tovább szűkítheti a laborkapacitásokat, ami a várólisták további növekedéséhez vezethet, ez pedig még inkább a magánlaborok felé tereli a betegeket.

Az egységes laborhálózathoz egységes informatikai rendszer is tartozna. Hiába készült el az EESZT, a laborvizsgálatokat nem kezeli megfelelően. Egy ilyen informatikai rendszer kiépítését tízmilliárdos nagyságrendűre becsülték piaci forrásaink. Kérdés, ki viheti majd végig ezt a nagy projektet, mert a területért felelős Szabó Bálintot szeptember végén Orbán Viktor felmentette.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG