Öt kölcseys tanár elbocsátásának jogszerűségéről indult meg a munkaügyi per csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken, ez már a harmadik ilyen bírósági ügy. Szerdán két kirúgott gimnáziumi tanár ügyében már a második tárgyalást tartották, hat karinthys pedagógus pedig szintén túl van két tárgyalási napon.
Törley Katalin és Palya Tamás, a pedagógustiltakozások két ismert alakja is ma állt először bíróság elé három kölcseys kollégájával együtt mint felperes, akik munkaadójuk, a Belső-Pesti Tankerületi Központ ellen nyújtottak be keresetet, mert jogszerűtlennek tartják elbocsátásukat.
Munkaügyi perük hasonlóan indult, mint a már folyamatban lévő két másik eljárás. A bíró mint kötelező elem először felvetette az egyezség lehetőségét, amit a tanárok nem utasítottak el, elmondták feltételeiket, de mivel a tankerületi központ vezetője nem volt jelen a tárgyaláson, a tanárok ajánlatát ügyvédje juttatja el számára. A pedagógusok eltekintenének a keresetben követelt sérelemdíjtól, de a végkielégítésükre és a felmondási időre járó fizetésükre igényt tartanak, amit azonnali felmentésük miatt nem kaptak meg.
Ehhez kapcsolódóan: Elbocsátott pedagógus: „Tanárok vagyunk, a gyerekek szempontjait nézzük, ezzel lehet minket zsarolni”
A tárgyalás első részében azt összesítették, hogy a felperes tanárok összesen hány órát nem tartottak meg a polgári engedetlenség keretében. Kiderült, hogy több tanár megtartotta óráinak egy részét olyan napokon is, amelyeken polgári engedetlenséget jelentett, és olyan pedagógus is volt, aki a polgári engedetlenség napján órát ugyan nem tartott, de dolgozatot javított vagy más adminisztratív és iskolaszervezési munkát végzett. Második tárgyalási napjuk június 14-én lesz.
„Ez nem egy egyszerű munkaügyi per, mert egy sima munkamegtagadásnál jellemzően kirúgás a következmény, de a tiltakozó tanárok esetében a bíró szerint sem fekete-fehér a helyzet, mérlegelni kell azt a kontextust, hogy milyen előzmények után, milyen motivációból mekkora mértékű kötelezettségszegés történt, és erre tekintettel indokolt-e a legsúlyosabb munkajogi következmény” – mondta a Szabad Európának a tanárokat képviselő Tóth Balázs, a Helsinki bizottság ügyvédje.
Korábbi cikkünk a témában: „Nem tehettem másképp” – Pintér Sándor a tanárok kirúgásáról
Tóth Balázs közölte: mind az öt felperes tanár elmondta saját tiltakozásának részleteit, amelyben egy meglepetés volt, hogy az egyik pedagógus esetében kiderült, ő minden óráját megtartotta, csak szolidaritásból iratkozott fel a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok listájára. A munkáltató tankerületi központ ezek szerint nem bizonyosodott meg arról, hogy amit közölt az azonnali felmondás indokaként, valós-e vagy sem, márpedig a jogszerű felmentés indokának valósnak kell lennie – hangsúlyozta a tanárok ügyvédje.
A két folyamatban lévő per
Az Eötvös és Vörösmarty gimnáziumból elbocsátott egy-egy pedagógus munkaügyi pere március 13-án kezdődött a Belső-Pesti Tankerületi Központtal szemben, a Karinthy gimnáziumból kirúgott hat tanár pere pedig március 28-án kezdődött a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen. Mindkét ügyben már két-két tárgyalási napon vannak túl, a nyolc tanárt Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) külsős jogásza képviseli.
A két tanárt érintő per második tárgyalási napja szerdán volt. Sziklai Tamás szerint eddig a kötelezettségszegések, vagyis a polgári engedetlenség miatt megtagadott munka mennyiségének pontosításáról volt szó. A tankerületi központ napokat jelölt meg, amikor az adott tanár jelezte, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozik, ugyanakkor a pedagógusok közölték, hogy ilyen esetben is végeztek munkát, volt, aki megtartotta óráinak egy részét, vagy dolgozatot javított. Ez azért fontos Sziklai Tamás szerint, mert ha valakinél elhanyagolható mértékű az elmaradt órák száma, akkor nem okszerű amiatt kirúgni. Volt olyan tanár, akinél éves összesítésben az elmaradt óráinak száma egy százalék alatt marad – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: „Szégyelljék magukat, amiért egy ilyen tanárt vettek el tőlünk” – tiltakoztak a kirúgott karinthys tanárok diákjai
A két pedagógus módosított eredeti kereseti kérelmén is, már nem kérik, hogy pernyertesség esetén helyezzék őket vissza korábbi állásukba. Sziklai Tamás szerint azért nem, mert azóta sikerült új munkát találniuk, amely stabilnak és megfelelőnek tűnik számukra.
A következő, június 7-i tárgyalásukon már a véleménynyilvánítás szabadságáról lesz szó, hogy a tankerületi központ megsértette-e a tanárok szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Ezt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által kidolgozott szempontrendszer alapján vizsgálja majd a bíróság, ami egyébként kötelező – mondta az ügyvéd.
A karinthys tanárok kontra Külső-Pesti Tankerületi Központ per következő tárgyalási napja május 9-én lesz, a tárgyalás a felperesek személyes meghallgatásával folytatódik.
Veszélyben lehet a tanárok fizetésemelésére szánt uniós forrás
A tervek szerint június 1-jén hatályba lépő új jogállási törvény, más néven státusztörvény jelenlegi tartalma alapján a Qubit brüsszeli forrása szerint veszélybe kerülhet a béremelések uniós finanszírozása, mert a törvénytervezet rendelkezései szembemennek azokkal a vállalásokkal, amelyeket a kormány tett az Európai Bizottság felé az EFOP Plusz programban.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője a Szabad Európának már korábban is beszélt arról, hogy a törvénytervezet nem felel meg az unió felé tett vállalásoknak. A kormány ebben azt vállalta egyebek mellett, hogy olyan törvényeket alkot, amelyek a pedagóguspályát vonzóbbá teszik, és nem vesz el szerzett jogokat. A PDSZ szerint a jogállási törvény tervezete éppen ellentétes ezekkel a vállalásokkal. A PDSZ által indított felmérésben eddig csaknem 4400 tanár jelezte, hogy kész felmondani, ha valóban hatályba lép a tervezetben olvasható szabályozás.
