Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Uniós vétóügy - Lehet, hogy mégsem lesz gyors megoldás


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió vezetőivel tárgyal Brüsszelben, 2020. november 19-én
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió vezetőivel tárgyal Brüsszelben, 2020. november 19-én

Nagyobb sebességre kapcsolt az uniós diplomácia az uniós költségvetés, illetve a koronavírus-járvány utáni helyreállítás szempontjából rendkívül fontos, december 10-11-re tervezett EU-csúcs előtt.

Sajtóértesülés szerint ugyanakkor Angela Merkel német kancellár azt kéri az uniós tagállamoktól, hogy nyissák újra a jogállamiságról szóló nyári megállapodást - írja az Eurointelligence értesülése alapján a Portfolio.

Varsó és Budapest a német javaslatra vár

Mint arról beszámoltunk, a két vétózó állam kormányfője, a magyar és a lengyel miniszterelnök egy héten belül már másodszor egyeztetett a közös stratégiáról, a hivatalos tájékoztatás szerint "az EU-s költségvetési tárgyalások és a soron következő uniós csúcstalálkozó kapcsán szükséges intézkedésekről". Míg múlt csütörtökön Mateusz Morawiecki járt Budapesten, addig hétfő este Orbán Viktor repült Varsóba.

A másfél órás megbeszélést követő sajtótájékoztatón Piotr Müller, a lengyel kormány szóvivője az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy Lengyelország és Magyarország az Európai Unió német soros elnökségének új javaslataira vár, a magyar és a lengyel álláspont világos, lehetséges az új megállapodás, de annak összhangban kell lennie az uniós alapszerződéssel, a júliusi EU-csúcs záró következtetéseivel.

Merkel nyitottságot és kompromisszumkészséget vár

Közben Angela Merkel német kancellár Berlinben, a tagországi parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) online elnöki találkozóján a Reuters tudósítása szerint döntő fontosságúnak nevezte az Európai Unió vezetőinek december 10-én kezdődő csúcstalálkozóját. Elsősorban abból a szempontból kiemelt jelentőségű a megbeszélés, hogy a magyar és a lengyel vétó ellenére sikerül-e megoldást találni az uniós költségvetésre és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapra.

Merkel ugyanakkor elismerte, hogy egyelőre nincs megoldás a helyzetre, de bízik abban, hogy a decemberi "nagyon fontos csúcstalálkozón jó döntés születik" . Azt is hangsúlyozta, hogy valamennyi féltől nyitottság és kompromisszumkészség szükséges a megoldáshoz a költségvetés és a helyreállítási alap ügyében.

A Portfolio beszámolója szerint ugyanezen a videokonferencián a német kancellár cáfolta, hogy "az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötését titokban, a hátsó ajtón keresztül csempészték bele a költségvetési alkuba". Merkel azt mondta, hogy a kezdetektől fogva erről volt szó, ebben állapodtak meg a nyári EU-csúcson is.

200 millió euró ad a történetnek egy "vajszínű árnyalatot"

Miközben egyre nagyobb az unión belül a feszültség az uniós költségvetést és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapot blokkoló magyar és lengyel vétó miatt, december első napján elutalta Magyarországnak az Európai Bizottság az európai munkahelyvédelmi program keretében még októberben jóváhagyott félmilliárd eurós hitel első, 200 millió eurós részletét - erősítették meg kedden Brüsszelben tudósítónknak a BruxInfo értesülését.

Összesen 504 millió eurót kap majd Magyarország a kifejezetten a pandémia miatt a munkahelyek védelmére létrehozott európai védőhálóból. Bizottsági forrásaink szerint Magyarország ennek nagyjából a dupláját igényelte, de olyan programokra, amelyek nem szerepeltek a kiírásban. Emiatt a magyar támogatásról csak jelentős késéssel született döntés.

Ismét a 7-es cikkelyről vitáztak

Néhány hónapos szünet után hétfőn újra napirendre tűzte az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) a Magyarország és Lengyelország ellen folyó 7-ik cikk szerinti eljárás alakulásáról szóló vitát. A BruxInfo beszámolója szerint Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa Magyarország esetében három dolgot emelt ki:

  1. az Országgyűlés a Bírói Tanács negatív véleménye ellenére nevezte ki a Kúria új elnökét,
  2. a civil szervezetek tevékenységét „korlátozó” bírósági ítéletet, illetve annak végrehajtását,
  3. a felsőoktatási törvény (lex CEU) ügyében október elején született döntést.

A második pont különösen érdekes abból szempontból, hogy a magyar kormánynak november 30-ig kellett volna válaszolnia Brüsszelnek, hogy mikor és milyen módon hajtja végre a nyári európai bírósági elmarasztaló ítéletet. Didier Reynders azt mondta, a választól függően az Európai Bizottság nem fog habozni megtenni a szükséges lépéseket.

A vita résztvevői közül több képviselő ismét számon kérte az Európai Tanácson és az Európai Bizottságon a 7-es cikkely szerinti eljárás lassúságát és hatástalanságát.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG