Az Európai Parlament kedden elfogadta tárgyalási álláspontját az ötvenmilliárd euró összegű ukrán pénzügyi eszközről és a stratégiai technológiákat finanszírozó platformról, miközben várhatóan szerdán az Európai Tanács elnöke átveszi a spanyol soros EU-elnökségtől a költségvetési felülvizsgálatról szóló tárgyalási keretet.
Új szakaszba lép a következő napokban a 2021 és 2027 közötti többéves keretköltségvetés (MFF) félidei felülvizsgálatáról folyó tárgyalássorozat, miután – a tervek szerint szerdán – a tanács soros spanyol elnöksége átadja a tárgyalási keretet az Európai Tanács elnökének – értesült a Szabad Európa. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tárgyalásokat mostantól Charles Michel és csapata folytatja a legmagasabb szinten, várakozások szerint a decemberi EU-csúcsot megcélozva a kompromisszum elérésére.
Nem valószínű megállapodás a decemberi csúcs előtt
A 2024 és 2027 közötti időszakra közel százmilliárd eurós költségvetési kiigazítást előirányzó bizottsági javaslatról, illetve a már a tagállami álláspontokat is tükröző tárgyalási keretről a tervek szerint az október 26–27-i EU-csúcson tartják az első vitát az EU27-ek állam- és kormányfői. Ezt követően az Európai Tanács elnökén múlik, hogy mikor tűzi újra napirendre a kérdést, decemberben vagy már esetleg előbb. Információink szerint az eredeti javaslatot jegyző Johannes Hahn költségvetési biztos arra ösztönözné Charles Michelt, hogy még november közepe előtt hívjon össze egy rendkívüli Európai Tanács-ülést a költségvetési alku nyélbe ütésére.
Azért ilyen korán, mert ebben az esetben még a 2024-es uniós költségvetés hivatalos kitárgyalására adott, november 13-i határidő előtt készen állna a következő négyéves keret, amelynek része a 2024-es büdzsé is. Jóllehet a jövő évi költségvetés kitárgyalásához még a meglévő (és nem a módosítás alatt álló) MFF nyújt jogi alapot, az Európai Parlament már a 2024–2027 közötti időszakot és a módosított pénzügyi keretet figyelembe véve tárgyalná a tanáccsal a 2024-es költségvetést.
Információink szerint ugyanakkor úgyszólván semmi esély nincs arra, hogy a kormányok ilyen rövid időn belül dűlőre jussanak a közel százmilliárd eurós csomagról, amely az Ukrajnának négy évre szánt ötvenmilliárd eurós pénzesborítékot is tartalmazza. A költségvetés nettó befizetői közül több ország hallani sem akar a tervezett befizetésnövelésről, és új források helyett belső átcsoportosításokkal kívánja előteremteni a hiányzó összeget. Abban ugyanakkor egyetértés van a hollandok, a svédek, a dánok, az osztrákok és a finnek között, hogy Ukrajnának oda kell adni a javasolt összeget, legfeljebb a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök arányán kellene módosítani.
A szóban forgó országok még arra is készséget mutatnak, hogy a helyreállítási tervek kifizetésére felvett kölcsönök infláció miatt megugrott kamatköltségeinek fedezésére betoljanak a költségvetésbe közel 19 milliárd eurót, ahogy a bizottság javasolja. A többi pluszkiadástól – ideértve a migrációt, a stratégiai technológiák támogatására javasolt platformot és a migrációt (utóbbi 15 milliárd euró) – viszont elzárkóznak.
Ugyanakkor a közösség déli és részben a keleti tagállamai számára éppen a migrációs többletkiadás jelentené azt a mézesmadzagot, amely megkönnyítené számukra a csomag elfogadását.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába a kézfogás, jelen állás szerint megvétózzuk decemberben Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait
Az ukrán eszköz is az MFF-rendelet módosításához van kötve
Az uniós döntéshozók a félidei költségvetési felülvizsgálat keretében három jogszabályról tárgyalnak. Ezek: az MFF-ről szóló rendelet felülvizsgálata, amelynek elfogadásához az Európai Tanács (állam- és kormányfők) egyhangú döntése és az EP hozzájárulása szükséges (utóbbi nem módosíthat, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja az alkut).
Az ötvenmilliárd eurós ukrán eszközről és a stratégiai technológiai platform (angol rövidítése STEP) felállításáról ugyanakkor a rendes jogalkotási eljárás keretében, vagyis az Európai Parlament részvételével kell dönteni. Az EP keddi plenáris ülésén el is fogadta saját álláspontját mindkét dossziéról, egyfelől jóváhagyva az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurós összeget, másrészt hárommilliárddal megemelve a javasolt tízmilliárdos keretet a STEP esetében. Bár a spanyol elnökség is meg szerette volna szerezni a mandátumot a tárgyalások megkezdéséhez a két jogszabályról, ez a terv végül információink szerint minősített többség híján zátonyra futott.
A tárgyalásokat bonyolítja, hogy az ukrán eszközt nem lehet elfogadni az MFF-ről szóló rendelet módosítása nélkül, tudniillik a javasolt 17 milliárd vissza nem térítendő támogatás a költségvetésből jönne. A 33 milliárd euró kölcsönrészt ugyanakkor diplomaták szerint egy tavalyi megállapodás nyomán az MFF újabb módosítása nélkül is felvehetné az Európai Bizottság, mivel 2024-ben is él a tavalyi megállapodás a költségvetési mozgástér kihasználásáról, és egyébként is minősített többségi döntés alá esik.
Ehhez kapcsolódóan: Saját korlátaival szembesült az Európai Politikai Közösség Granadában
Hogyan kerülhetnék meg az esetleges magyar vétót?
Mindez azt is előrevetíti, hogy az ukrán eszköz hitelrészénél meg lehetne kerülni az esetleges magyar vétót, amelyet Orbán Viktor eléggé világosan belengetett arra az esetre, ha Magyarország nem férne hozzá még idén a zárolt uniós források legalább egy részéhez (hogy pontosan mennyihez, azt jelenleg senki sem tudja). Másrészt az EU26-ok már tavaly, az akkori magyar vétófenyegetéssel szembesülve is készenlétbe helyeztek egy EU26-os, Magyarországot megkerülő megoldást, amelyet, ha minden kötél szakad, bevethetnének az ukrán csomag megmentésére. Kérdéses ugyanakkor, hogy a Robert Fico vezette szlovák kormány, esetleg az osztrák kabinet hozzájárulna-e most egy ilyen megoldáshoz.
Az Ukrajnának javasolt összeggel szemben szkeptikus magyar kormány a tanácsi egyeztetések során egy olyan áthidaló megoldást javasolt, amelynek értelmében két 25 milliárdos részre bontanák az ukrán pénzügyi csomagot. A második részt az akkor aktuális helyzet alapján, csak két év múlva, egy újabb költségvetési felülvizsgálat keretében hagynák jóvá, ha szükséges. Ez a javaslat, bár komoly spórolást eredményezne, értesülésünk szerint nem került be a spanyol kormány által készített tárgyalási keretbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne lehetne visszaérni rá.
A tárgyalási keret – egyelőre számok nélkül – struktúrába foglalja a felülvizsgálat tárgyát, és tartalmazza a fő opciókat. Úgy tudjuk, hogy a tanács részéről például nincs készség a bizottsági adminisztratív költségek másfél milliárdos megemelésére, ahogy a bizottsági javaslat szorgalmazza.
