Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mi történne, ha a Facebook letiltaná a magyar híroldalakat?


A Facebook letiltotta a hírtartalmak megosztását ausztráliai platformján 2021. február 18-án , aminek áldozatául esett a csaknem egymillió követővel rendelkező Ausztrál Meteorológiai Intézet oldala is. Ezt az oldalt később visszaállította a cég.
  • A Facebook és Google az ausztrál médiát képviselő kormánnyal került komoly összetűzésbe. Az ok teljesen más, mint amiért a magyar vagy lengyel kormány neheztel közösségi médiacégekre, itt arról van szó, hogy ki kapja a hirdetési pénzeket.
  • A Google nemrég meghátrált, de a Facebook bekeményített, és letiltotta a helyi és a nemzetközi hírpiac tartalmait Ausztráliában.
  • A magyarok kiugróan szeretik a Facebookot, nálunk egy hasonló lépés leginkább a kisebb, nyereségorientált lapokra nézve járna drámai eredménnyel.

Ritkán izgalmas, amikor a média saját magáról ír, de most biztosan van miért izgulni. A Google és a Facebook ausztráliai küzdelme ugyanis gyorsan megváltoztathatja mindannyiunk hétköznapjait.

Ausztrália olyan szabályozást tervez, ami szerint kompenzálni kellene az ausztrál médiavállalkozásokat, ha egy másik cég a keresőjében közzé akarja tenni a nagy költséggel előállított termékeiket, azaz az oldalak tartalomrészleteit.

Az nincs meghatározva, hogy mennyit kell majd ezért fizetni. A sajtócégek nem csak külön-külön, hanem egységesen is tárgyalhatnának a tartalmaik felhasználásáról. Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, az ausztrál médiahatóság járhatna el döntőbíróként.

A Google és Facebook is hangsúlyozta, hogy hajlandók lennének különféle megállapodások útján valamennyit fizetni a médiacégeknek a tartalmukért. Csak az legyen önkéntes megállapodás.

Az ausztrál állam szerint viszont jelentős piaci erőfölénye van a két cégnek az iparágon belül, visszaélhetnének vele, ha csak önkéntes megállapodások lennének. Emellett a demokráciára is veszélyt jelent, ha a két cég ennyire el tudja vonni az újságok, tévék korábbi erőforrásait.

Első körben csak a Google-re és a Facebookra fókuszál az ausztrál szabályozási terv, később terjesztenék ki más hasonló vállalatokra is. Ausztrália példáját pedig az egész világ figyeli, Európában és a fejlett világban máshol is sok helyen terveznek hasonló lépéseket.

A Google elkezdett fizetni

A Google először megfenyegette az országot, hogy megszűnik majd az országban a cég keresője, ha ezt végigviszik.

„Ha a törvény ilyen változata életbe lép, nem marad más választásunk, mint felfüggeszteni a Google keresőszolgáltatását Ausztráliában”

-mondta januárban Mel Silva, a cég ausztrál igazgatója.

Azzal is érveltek, hogy lényegében megoldhatatlan a fizetés, és aláássa az internet lényegét is. Aztán egy hónapon belül kiderült, hogy a Google mégis képes technológiailag megoldani, hogy fizessen más cégek termékeiért, és rekordösszegű megállapodást kötöttek több ausztrál médiacéggel.

A Facebook elkezdett harcolni

A Facebook viszont más stratégiát választott. A cég szerdán bejelentette, hogy azonnali hatállyal letiltja a hírtartalmak megosztását ausztráliai platformján. A portál szerint a törvénytervezet „alapjaiban félreérti a platform és a kiadók közötti kapcsolatot”.

Ezért „nehéz szívvel", de elvágták az ausztrál fogyasztókat a helyi vagy nemzetközi hírpiac tartalmaitól, illetve nem is oszthatnak meg ilyen cikkekre mutató linkeket. Az ausztrál médiaorgánumok Facebook-felületei pedig világszerte elnémultak.

A Facebook először több fontos kormányzat intézmény vagy segélyszervezet oldalát is letiltotta, de később ezeket helyreállították.

A Reuters Institute 2020-as Digital News Report-ja alapján tavaly ilyenkor az ausztrál lakosság kicsit több mint fele tájékozódott a Facebook segítségével a világról. Miközben csak minden hatodik ausztrál állította azt, hogy megbízik a közösségi médiából kapott hírek hitelességében, 14 százalékuk pedig közvetlenül fizetett a hiteles online hírekért.

A döntés így komoly csapást jelent a helyi médiakiadványoknak, az olvasottságuk biztosan kárát látja a lépésnek, ha nem is egyenlő mértékben. De a Facebook is közvetlen kárt szenved. Ha az embereknek ilyen fontos a Facebookról való tájékozódás, akkor lényegesen kevésbé lesz érdekes a csatorna kizárólag személyes hírekkel, álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel.

A magyar kormánynak is van baja a Facebookkal, de nem ez

A lengyel és magyar kormánynak is problémája van a nagy közösségi médiacégek szabályozásával, de alapvetőn más jellegű.

Úgy tűnik, hogy Varga Judit igazságügyminiszternek a lengyel kormányhoz hasonlóan inkább azzal lett baja, hogy a techcégek moderálási szabályai lényegesen szigorúbbak lehetnek a gyűlölködő, erőszakra uszító vagy épp hamis tartalmak kapcsán, mint egyes nemzeti korlátozások.

A magyar érvelésben még említés szintjén sem került eddig elő, hogy a kormány több pénzt szeretne a piacról élő médiavállalatoknak az erőfölényen lévő techcégek ellenében.

Nálunk kétféleképp működnek a médiacégek

Magyarországon a médiapiac sajátosabb helyzetben van. Az ausztrál versenyhivatal adataira hivatkozva az AFP szerint Ausztráliában minden 100, online reklámra költött dollárból jelenleg 53 dollárt tud eltenni a Google, 28 dollárt a Facebook, a többin osztozik mindenki más.

Magyarországon még nem ennyire szélsőséges a helyzet, de a trend nálunk is egyértelműen ebbe az irányba tart. Magyarországon 2019-ben a digitális reklámköltések 57 százaléka ment a "globális szereplőkhöz". Utóbbiak alatt főképp a Google-t és a Facebookot lehet érteni.

A Szabad Európán nincsenek hirdetések
A Szabad Európát azért nem érinti közvetlenül a nagy techcégek gazdasági szorítása, mert az oldal non-profit, nincsenek hirdetések sem. 23 olyan országban van jelen a szervezet, ahol a szabad sajtó gyenge lábakon áll vagy a kormány korlátozza a működését. Itt olvashat még a küldetésünkről, a költségvetésünkről, a szervezetről, a gazdasági és szakmai függetlenségünket biztosító szabályokról.

A magyar sajátosság leginkább az, hogy a papíron piaci médiacégek közel fele valójában az állami hirdetésekből él meg.

Nem azért, mert lényegesen több kommunikálnivalója van a magyar államnak, mint más országoknak. A Mérték Médiaelemző Műhely szerint a hirdetések nem is különösebben rejtett állami támogatásként működnek.

Ezek a cégek puha költségvetési korláttal működhetnek, az állam tartja életben őket, így nem kell aggódniuk, ha a piaci bevételeik csökkenek. Az iparág másik felét szoríthatja csak a nagy techcégek erőfölénye.

Drága dolog egy nagy híroldal
Egy nagy, országos híroldal működtetése Magyarországon sem olcsó. A Telex vezetői nemrég mondták el a Media1-en, hogy részmunkaidőben dolgozókkal együtt nagyjából 70 fős szerkesztőségük működtetése még puritán körülmények között is havi 50-60 millió forintos költséget jelent. Ezt pedig hosszú távon nem lehet pusztán a hirdetési bevételekből fenntartani. A híroldalon nincsenek állami hirdetések.

Mi történne, ha Magyarországon is letiltaná a híroldalakat a Facebook?

A Reuters Institute tavaly január-febráuri kérdőíves felmérése szerint a magyar lakosság négyötöde használja a Facebookot, a magyarok 61 százaléka pedig híreket is fogyaszt innen. Ez egyébként azt jelenti, hogy Magyarországon jóval népszerűbb a Facebook, mint Ausztráliában.

Az viszont oldalanként nagyon eltérő mértékű lehet, hogy mennyire jönnek az olvasók a Facebookról vagy a netes keresésből. Ha megnézzük a januári piacvezető 24.hu-t, és a második Femina.hu-t, akkor a Similarweb alapján előbbinek az olvasói 18 százaléka, utóbbinál 30 százalék feletti aránya jöhet egyenesen a Facebookról.

Minden újságnak az a legjobb, ha olvasóik egyből a címlapjukra mennek, és tudatosan az ő tartalmaikra kíváncsiak, de ez a fajta hírfogyasztás egyre ritkább, és a nagy techcégek érdekeivel is szembemegy. Ez a 24.hu-nál kicsit kevesebb mint 40 százalék körüli lehet, a trónkövetelő Feminánál viszont 10 százalék alatti lehet a Similarweb inkább csak nagyságrendileg megbízható számai alapján.

Az egyik cikkünk a Facebookon megosztva. A kép és a cím hangsúlyos az ilyen jellegű hírfogyasztásnál, az újság márkaneve, hitelessége lényegesen kevésbé.
Az egyik cikkünk a Facebookon megosztva. A kép és a cím hangsúlyos az ilyen jellegű hírfogyasztásnál, az újság márkaneve, hitelessége lényegesen kevésbé.

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy az olyan gyűjtőplatformok, mint a Facebook vagy a Google, inkább a kisebb oldalaknak előnyösek. Amikor a Google News 2015-ben egy időre leállt Spanyolországban, akkor döntően a kisebb lapok olvasottsága csökkent pusztán ettől.

A Facebook és más gyűjtőplatformok, keresőoldalak ugyanis leviszik a versenyt az újságok szintjéről a cikkek vagy akár csak a hangzatos címek szintjére.

"Egy cikk sem él elég sokáig ahhoz, hogy saját hírneve legyen, a reputáció a kiadványok szintjén van. Aggregátorok nélkül a szereplők azon versenyeznének, hogy írd be az url-jüket vagy töltsd le az appjukat"

- érvelt korábban Susan Athey, stanfordi professzor, a Microsoft volt vezető közgazdásza.

Ő azt is hozzátette, hogy ezért ezek a gyűjtőplatformok társadalmi kárt okoznak. Általuk kevésbé éri meg a médiapiaci szereplőknek befektetniük a márkájukba, fenntartani a jó hírnevüket, a híreket folyamatosan magas színvonalon bemutatni vagy minőségi újságírói teljesítményekre erőforrásokat áldozni.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG