Az FBI közel 200 olyan személyt azonosított, akik a capitoliumi zavargásokhoz hasonló támadásokat, vagy felfegyverzett tüntetéseket szerveztek a Joe Biden beiktatását megelőző napokra. Közben nincs egyetértés afelől, hogy a Szenátus elítélheti-e Trumpot, amikor már nem elnök.
Az FBI igazgatója aggodalmát fejezte ki az esetleges erőszakossá fajuló tüntetések miatt Joe Biden megválasztott elnök január 20-ai beiktatásának közeledtével. Christopher Wray a nyomozóiroda igazgatója azt mondta, hogy „kiemelkedő mennyiségű” olyan üzenetet észleltek az interneten, amik fegyveres tiltakozásra szólítanak fel. Az FBI analizálja az adatokat, és próbálják kiválogatni, hogy melyik felhívások lehetnek komolyak és jelenthetnek valós fenyegetést.
„Aki erőszakra készül, számíthat az FBI-ra”
Wray egy Mike Pence alelnöknek tartott biztonsági tájékoztatón beszélt a lehetséges fenyegetésekről. Egyébként az alelnök most először mutatkozott a nyilvánosság előtt a múlt heti washingtoni zavargások óta.
„Aggódunk a lehetséges erőszakos cselekmények és tüntetések miatt, amiket a fővárosban a Capitoliumhoz és a helyi törvényhozás más épületeihez terveznek szerte az országban a következő napokban” – mondta Wray, és hozzátette, hogy több mint 200 embert azonosítottak, aki a capitoliumi cselekményekhez hasonló akciókra készült, valamint figyelmeztetett, hogy mindenki, aki ilyen erőszakos cselekményt tervez, számíthat az FBI látogatására.
Donald Trump támogatói január 6-án megrohamozták a Capitolium épületét, hogy megakadályozzák a Kongresszust abban, hogy hitelesítse Joe Biden győzelmét a novemberi választáson. Az erőszakos cselekmények miatt evakuálni kellett a Kongresszus tagjait. A zavargásban öten az életüket vesztették, köztük egy rendőr is.
A Nemzeti Gárda szoros őrizet alá veszi a Capitoliumot
A Szenátus elé kerül Trump ügye
Nem sokkal a támadás előtt Trump gyújtó hangú beszédet mondott az összesereglett tömegnek, és elismételte azt az alaptalan állítását, hogy valójában ő nyerte meg a választást, valamint arra biztatta a híveit, hogy „pokoli harcot” folytassanak a választások eredménye ellen.
Az erőszakos cselekmények következményeként január 13-án a Képviselőház megszavazta, hogy indítsanak vádeljárást az elnök ellen „felkelésre való buzdítás” miatt, ezzel Donald Trump lett az egyetlen amerikai elnök, akit kétszer is ilyen alkotmányos eljárás alá vontak.
A Képviselőház nem sokkal az elfogadása után továbbküldte a Szenátushoz a vádeljárást, de a szenátorok legközelebb csak január 19-én ülnek össze. A tárgyalás az ezt követő napon kezdődhet meg, tehát Joe Biden hivatalba lépését követően.
Vita van arról, dönthet-e a Szenátus Trump elítéléséről
Az első kérdés valószínűleg az lesz, hogy egyáltalán eljárhat-e a Szenátus az ügyben. A republikánusok ugyanis megkérdőjelezik, hogy alkotmányos-e egyáltalán ennek keretében elítélni egy olyan elnököt, aki már leköszönt a hivatalából.
„A Szenátusnak nincs alkotmányos fennhatósága arra, hogy vádeljárást folytasson le egy volt elnök ellen. Az alapító atyák ez a lehetőséget arra alkották, hogy el lehessen mozdítani tisztségviselőket a hivatalukból, és nem arra, hogy magánszemélyek ellen vizsgálódjanak” – mondta Tom Cotton Arkansas republikánus szenátora.
A demokraták viszont azon a véleményen vannak, hogy az eljárás jogszerű lenne, mivel volt már rá példa, hogy alacsonyabb rangú szövetségi tisztségviselők ellen a hivatali idejük után indítottak eljárást. A demokraták szeretnék, ha a Szenátus megtárgyalná a Trump elleni vádakat, elítélné az elnököt, és eltiltaná attól, hogy a jövőben indulhasson az elnökségért.
Ahhoz, hogy Trumpot elítéljék kétharmados többség kéne, eddig viszont csak alig néhány republikánus utalt arra, hogy hajlana Trump elítélésére.
Készült az AP, a Reuters, és a dpa tudósításának felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
