Szerdán sem sikerült kimenekíteni az ostromlott városok lakosait Ukrajnában. A háború alapvetően alakítja át Európa biztonságpolitikáját, Finnország és Svédország is kész feladni semleges státuszát.
Bombát hagytak a mosógépben is
„Oroszország kalapja alatt van a magyar kormány” – mondja a Szabad Európának adott interjúban Tompa Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnöke. A kárpátaljai születésű Tompa Tibor Kijevben végezte az egyetemet, és negyven éve jórészt ott él. Menedzser, vállalkozóképzéssel foglalkozik. Kijevben lakása, a főváros melletti Makarivban háza van. Makarivban súlyos harcok voltak, ő március 5-én jött el Kijevről Kárpátaljára. Tompa az interjúban elmondja, hogyan élték meg a háború első napjait, és hogy mit hagytak maguk után az északról visszavonuló oroszok. „Hiába, hogy a falukból elmentek a ruszkik, aknákat és robbanószereket hagytak még a kocsiban és a mosógépben is.” Az interjúban többek között szóba kerül a kárpátaljai magyarok helyzete, a hadkötelezettség és a magyar kormány ukrajnai megítélése is.
Nem sikerült kimenekíteni az ostromlott városok lakosait
Az orosz vezetés azt állítja, hogy átvette az irányítást a stratégiai fontosságú Mariupol felett, ahol több mint ezer ukrán tengerészgyalogos megadta magát. Az ukrán vezetés ezt tagadja, szerintük csapataik továbbra is ellenőrzik a kikötőváros egyes részeit.
Noha szó volt róla, szerdán sem nyitották újra a civilek kimenekítésére szolgáló humanitárius folyosókat Ukrajnában. Az evakuáció jelenleg túl veszélyes lenne, ugyanis az orosz fél nem tartja be az erről szóló megállapodásokat, és támadásokat indítanak a menekülők ellen.
Szerdán kiadtak egy háborús bűncselekményeket vizsgáló jelentést, melyet az EBESZ-tagországok által felkért szakértők készítettek. Ebben azt írják: ha az orosz erők tiszteletben tartották volna kötelezettségeiket „a különbözettétel, az arányosság és az óvintézkedések tekintetében a támadások során, valamint a különlegesen védett objektumokkal, például kórházakkal kapcsolatban, a halott vagy sebesült civilek száma sokkal alacsonyabb lett volna”. A szakértők „több jogsértést és problémát” találtak az ukrán gyakorlatban, aggodalmukat fejezték ki a hadifoglyokkal való bánásmód miatt.
A háború jelentős hatással van az európai biztonságpolitikára is. Az orosz fenyegetés miatt Finnország és Svédország is feladná eddigi függetlenségét, és csatlakozni készülnek a NATO-hoz. Finnország miniszterelnöke azt mondja, hogy Helsinki heteken belül meghozza a döntést NATO-csatlakozási kérelméről az oroszok indokolatlan ukrajnai inváziója nyomán.
Marin svéd kollégája, Magdalena Andersson is jelentős politikai váltásról beszélt az orosz invázió miatt. Azt mondta, kormánya megvitatja a jelenlegi biztonsági helyzetet, miközben jelentések szerint Svédország is csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez.
Több mint négymillió menekült hagyta már el Ukrajnát, közülük több mint félmillióan érkeztek Magyarországra. Azt viszont nehéz felmérni, hány menekült van ma is az országban. Az idegenrendészeti hatóság, az UNHCR és a Migration Aid civil szervezet segített tisztázni a kérdést.
Karácsony: Kétszázmilliárdot vont el a kormány Budapesttől az elmúlt években
„Akinek ezek után nincs felelősségérzete az ellenzéki oldalon, aki nem tesz fel magának kérdéseket, vagy úgy érzi, hogy mindent jól csinált, az szerintem pszichopata”, mondta a választások utáni első interjújában Karácsony Gergely. Szerinte nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta a vereségüket, és ha az ellenzék úgy definiálja magát, hogy ő a nem Fidesz, akkor soha nem lesz elég szavazója. A főpolgármester úgy véli, hogy az emberek többsége számára a demokrácia nem formális intézményeket jelent, hanem a biztos megélhetést, így viszont társadalmi többsége csak olyan politikának lesz, amely az elit mellett annak az alsó középosztálynak is megnyugvást ad, amelyik most a Fideszhez menekült, mert úgy érezte, hogy ott van biztonságban.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy autómentes lesz a pesti alsó rakpart Lánchídtól délre eső, feltehetően az Erzsébet hídig tartó szakasza. A kivitelezést a 3-as metró középső szakaszának felújítása után, a jövő év első felében kezdik meg.
Budapest helyzetéről a fővárosi közgyűlés parlamenti választások utáni első ülésén beszélt Karácsony. Mint mondta, a fővárosnak forrásokra van szüksége. „A pisztoly sajnos ott van a halántékunkon, a kéz ugyanaz, az ujj már rajta van a ravaszon, de még nem húzták meg a ravaszt.” A város működéséhez ugyanis harmincmilliárdos hitelre lenne szükség, de a hitelfelvételhez kell a kormány engedélye is. A főpolgármester szerint „pokoli nehéz két és fél év következik”. Példaként az iparűzési adó kompenzációját említette a főpolgármestert, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egyes önkormányzatoknak kompenzálja a kieső pénzt, a fővárosnak pedig nem. Karácsony Gergely szükségesnek nevezte a BKV-nál az energiaár-robbanás miatti, 17 milliárd forintos pluszkiadás kompenzációját is. Azt mondta, hogy a fővárostól az elmúlt bő két és fél évben közel kétszázmilliárd forint forrást vontak el.
