Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kijózanító adatok: mérlegen az Orbán-kormány teljesítménye


Orbán Viktor miniszterelnök sört kóstol 2021 áprilisában, miután ismét kinyitottak a vendéglátóhelyek

A Fidesz támogatta a legbőkezűbben a multikat. Csak a Békés megyei Szarvason százötven-kétszáz csicskát tartanak rabszolgaságban. Évente kapunk egy Marshall-segélynyi összeget az Európai Uniótól: hová tűnt a pénz? A tíz legnézettebb magyar film közül ötöt Herendi Gábor rendezett, mégsem kap állami támogatást – heti cikkeinkből válogattunk.

A kormányzati kommunikáció szerint a gyermekek védelme és a családok támogatása kiemelt cél. Ennek érdekében emelte meg a kormány 2017-ben az anyatej után járó állami támogatást. A literenkénti ár a korábbi 1800 forintról 2700 forintra nőtt. Mégsem sikerült a kormánynak megakadályoznia a csökkenő trendet.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2010-ben még 106 ezer liter anyatejet adtak le, ez 2020-ra 26 ezer literre csökkent. Az elmúlt tíz évben tehát negyedére zuhant az édesanyák által leadott tej mennyisége.

Milliárdok a multiknak

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kezeli azokat az adatokat, amelyek azt mutatják meg, hogy egyedi kormánydöntés alapján milyen nagyvállalat kapott állami támogatást. Ebből az derült ki, hogy az Orbán-kormány bánt a legbőkezűbben a multikkal.

A 2004 és 2010 között regnáló baloldali kormányok éves átlagban 18,6 milliárd forintot fizettek ki, míg a 2010 óta kormányzó konzervatív kabinetek közel háromszor ennyit, éves átlagban 51,8 milliárdot utaltak át a multiknak.

Nincs itt semmi látnivaló

Tizedére zuhant a vagyonosodási vizsgálatok száma, miután 2016-tól állampolgári bejelentésre az adóhivatal már nem indíthat ilyen ellenőrzést. Sőt csak akkor indulhat vagyonosodási vizsgálat, ha az illető beleegyezik, vagy pénzügyi bűncselekmények miatt már eleve nyomoz ellene egy másik szerv. Ha átlagot vonunk, a 2016 előtti évtizedben évente háromezer vagyonosodási vizsgálat indult el. Ez a szám 2020-ra 184-re csökkent.

Modern kori rabszolgaság

A Békés megyei Szarvason szakemberek becslése szerint százötven-kétszáz csicskát tartanak. Az evangélikus Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársai húsz éve mentik a rabszolgasorban tartott embereket a környékről.

A jelenség szerintük nem csak a békési településekre jellemző. Azt mondják, szinte minden magyarországi városban lehetnek csicskák, náluk azért lett látható, mert foglalkoznak a problémával.

A szakemberek szerint a munkacélú kizsákmányolásnak egy olyan, jogilag is nehezen megfogható szegmense ez, amelynek még neve sincs. Ezért is kezdték el csicskáztatásnak hívni. Becslések szerint Magyarországon legalább 36 ezer ember élhet modern kori rabszolgaként.

Fogvatartóik elveszik a papírjaikat és a pénzüket, rettenetes körülmények között tartják őket, és az esetek nagy részében ennivaló helyett is alkoholt adnak nekik, ezzel is sakkban tartva őket. A jelenség furcsasága, hogy a rabszolgák nem tesznek feljelentést, így a rendőrség sem nyomoz ezekben az ügyekben. Az elmúlt három évben mindössze tizenkét esetben indult nyomozás kényszermunka miatt.

Keserű ébredés

Évente kapunk egy Marshall-segélynyi összeget az Európai Uniótól. Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint ezzel kivételes, példátlan mértékű külső támogatás érkezik Magyarországra. Úgy gondolja, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország hatékonyabban használta fel ezeket az összegeket, és gyorsabb a felzárkózásuk is. Surányi György év végén volt podcaststúdiónk vendége, ez a korábbi beszélgetés szerkesztett leirata.

Csend, csapó!

A tíz legnézettebb magyar film közül ötöt Herendi Gábor rendezett, mégis hat tervéből hatot visszadobott a filmes támogatásokról döntő Filmintézet az elmúlt időszakban, aminek állítólag köze volt a Freeszfe melletti kiállásához. Fricskából megcsinálta a minden snittjében a NER-t parodizáló Bűnös várost. Herendi Gábor Balázs Béla-díjas filmrendezővel beszélgettünk.

Így látja Magyarországot egy budapesti ír kocsmáros

„Magyarországon nem szabad gyengének lenni” – mondta Oran Mac Cuirc budapesti ír kocsmáros, aki harminc éve él Budapesten. 22 évesen, a rendszerváltáskor jött, jó pár alterkocsma, pub kötődik hozzá. Oran Mac Cuirc itt él velünk, látja, mit változtak a magyarok, hol tart most az ország. És úgy tűnik, egyre kevésbé érzi jól magát itt.

„Magyarországon nem szabad gyengének lenni” - Oran Mac Cuirc, budapesti ír kocsmáros
please wait

No media source currently available

0:00 0:39:06 0:00

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben.

XS
SM
MD
LG