Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Logisztika és végső soron hit kérdése is, hogy sikerül-e elég embert beoltani


A koronavírus elleni oltása helyét mutatja egy nővér a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 27-én
A koronavírus elleni oltása helyét mutatja egy nővér a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 27-én

Az egész Európai Unióban megkezdték beoltani az embereket a koronavírus ellen. Első körben az idősek és az egészségügyi dolgozók kaphatnak oltást. Sokan bizalmatlanok a vakcinával szemben, és kérdés, hogy érheti-e hátrányos megkülönböztetés azokat, akik nem kapnak oltást.

„Hála Istennek” – mondta a 96 éves Araceli Hidalgo, aki elsőként kaphatta meg a védőoltást Spanyolországban. Magyarországon és Európában is megkezdték a koronavírus-elleni oltások beadását, első körben azoknak, akik életkoruk vagy foglalkozásuk miatt kiemelten veszélyben vannak. Magyarországon szombat hajnalban kezdődött el a Pfizer/BioNTech-vakcinák beadása, amit a Dél-pesti Centrumkórház dolgozói kaphatnak meg elsőnek.

Probléma nélkül halad az oltás itthon

Akik Magyarországon szeretnének feliratkozni a védőoltásra, azok már megtehetik a vakcinainfo.gov.hu oldalon, de egyelőre még csak egy tájékoztató üzenet fogadja az embert az adatai megadását követően, miszerint keresni fogják a megadott elérhetőségén, amint aktuális lesz a lakossága oltása. Hazánkban az oltás sorrendjét nem a jelentkezés időpontja, hanem a védekezésben részt vevők elsőbbsége és a veszélyeztetettség mértéke határozza majd meg. Elsőbbséget fognak élvezni az egészségügyi dolgozók és az idősek.

Magyarországon Kertész Adrienne, a Dél-pesti Centrumkórház infekciókontroll osztályának osztályvezető főorvosa volt az első, aki megkaphatta a védőoltást. Kertész főorvos azt mondta, hogy régóta várta, hogy megkaphassa az oltást, mert ettől függ, hogy tovább tud-e biztonságban, nyugodtan dolgozni. Hétfő délelőttig egyébként több mint ezer magyar egészségügyi dolgozó kapta meg a vakcinát, és az Operatív Törzs tájékoztatása szerint egyiküknél sem tapasztaltak különösebb oltási reakciót.

Leszkoven János, nyíregyházi főorvos megkapja az oltóanyagot 2020. december 27-én.
Leszkoven János, nyíregyházi főorvos megkapja az oltóanyagot 2020. december 27-én.

Történelmi pillanat, de van, aki nem kér belőle

Olaszországban is egy egészségügyi dolgozó, a 29 éves Claudia Alivernini volt az első, akit beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, amelyet szűk egy hete engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség. „Izgalmas, történelmi pillanat volt” – mondta Alivernini. Olaszország volt az első európai ország, ahol először tombolni kezdett a tavasz folyamán a koronavírus-járvány.

Miközben az országok kormányai sorra teszik a bizakodó nyilatkozatokat, és uniós szinten is népszerűsítik az oltást, amely a szakértők szerint a legjobb – ha nem az egyetlen – lehetőség a járvány megfékezésére, sok polgár bizonytalan. Magyarországon is elég magas a bizonytalanok aránya, mindössze minden hatodik-hetedik megkérdezett biztos benne, hogy beoltatná magát a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. December első hetében a válaszadók több mint egyharmada volt elutasító az oltással kapcsolatban.

A 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak. Az elutasítók aránya egyik csoportban sem éri el az 50 százalékot. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint a magyar szakemberek azzal számolnak egyébként, hogy a lakosság nagyjából 60 százalékát kéne beoltani ahhoz, hogy elég immunis ember legyen a járvány megfékezésére, ezt nevezik olykor „nyájimmunitásnak”.

Kérdés, lehetnek-e előjogai az oltottaknak

Arról viszont még az Európai Unión belül is megoszlanak a vélemények, hogy lehet-e feltételül megszabni a védőoltást egyes tevékenységekhez. A magyar kormány azt mondta, hogy digitális nyilvántartásba kerülnek azok, akiket beoltottak, de arról még nincs hivatalos álláspont, hogy ez az adatbázis pontosan mihez is kell majd.

A német kormány viszont már most kimondta, nem érheti hátrány azokat, akiket nem oltottak be, mivel az oltás önkéntes, viszont az esetleges korlátozások ennek az önkéntességnek a fogalmát sértenék. „Ha különbséget tennék a beoltottak és a be nem oltottak között, az a kötelező oltással lenne egyenértékű” – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter vasárnap a Bild am Sonntag német lapnak.

Logisztikai probléma is

De nem csak a lakosságon múlik, hogy mikorra sikerül elég embert beoltani. A vakcina kiosztása ugyanis nagyon komoly logisztikai probléma is. A Pfizer/BioNTech oltás ráadásul speciális körülményeket igényel, -70 fok Celsius körüli hőmérsékleten kell tárolni. Ebből az oltásból érkezett meg az első szállítmány december 26-án hajnali hatkor Magyarországra a hegyeshalmi határátkelőhelyen át. A következő oltás, amely engedélyt kaphat az Európai Unióban, a várakozások szerint a Moderna védőoltása lehet.

A Moderna-vakcina már zöld utat kapott Kanadában és az Egyesült Államokban, az Európai Gyógyszerügynökség pedig január 6-án fog dönteni az engedélyezéséről. A Moderna vakcináját némileg egyszerűbb szállítani, ezért kulcsfontosságú lehet, ha megkezdődik a lakosság tömeges oltása.

Szinte mindenkinek ajánlott lesz beoltatni magát

Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt ígérte, hogy jövőre indulhat el a lakosság tömeges oltása, de pontos időpont még nincs. A szakemberek egyébként mindenkinek ajánlják a vakcinát, aki három hónapnál régebb óta esett át a betegségen, így ha tavasszal indul be az oltási kampány Magyarországon, akkor lényegében mindenkinek ajánlott lesz beoltatni magát, akkor is, ha 2020-ban már átesett a koronavíruson.

5 dolog a koronavírus-vakcináról
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:09 0:00

Az Európai Bizottság eddig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (300 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket. Ezek mellett a magyar kormány kisebb szabadságharcot hirdetett a médiában, amikor azért kardoskodtak, hogy Magyarország adott esetben a kínai vagy az orosz védőoltásból is vehessen. A kérdést a kormánypárt ezzel politikai síkra terelte és elővette a „Brüsszel ne mondja meg, mit csináljunk” kommunikációs panelt, de az elmúlt két hétben ez az üzenet mintha csendesedett volna, és kevesebb szó esett a keleti védőoltásokról a kormányzati kommunikációban.

Készült a Reuters és a Bild am Sonntag tudósításának felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából

XS
SM
MD
LG