Hirtelen sebezhetőnek tűnik a német kormánypárt. A CDU csúnyán leszerepelt két szövetségi államban a hétvégén tartott helyi törvényhozási választásokon. Ezután ismét többesélyessé vált a verseny, hogy ki lépjen a hamarosan távozó Angela Merkel kancellár helyére.
A hétvégi eredmény nyomán egy csapásra nehéz lett megjósolni, milyen eredményt is hozhatnak a szeptemberi, országos választások Németországban.
Ami világos, hogy ebben a „szuper választási évben” mostantól annak lesz a legnagyobb hatása a szavazókra, hogy hogyan kezeli a kormány a koronavírus-járványt.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a CDU története legrosszabb eredményét érte el a hétvégén a Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, az ottani Landtag-választásokon. Előbbi gazdag szövetségi állam a német autóipar nagy részének az otthona, a második pedig a CDU egykori ikonikus vezetője, Helmut Kohl szűkebb hazája.
A CDU mindkét helyen jócskán lemaradva végzett másodikként. Baden-Württembergben a zöldek nyertek, a konzervatívok pedig körülbelül 4 százalékot, Rajna-vidék-Pfalzban pedig közben körülbelül 6 százalékot veszítettek korábbi eredményükhöz képest és ezzel jóval a győztes szociáldemokraták mögé szorultak.
Nem tettek jót a korrupciós ügyek
Az utóbbi időben sokat lehetett hallani négy különböző és egymáshoz nem kötődő CDU politikus elleni korrupciós vádakról. Kettejük esetében az merült fel, hogy több százezer eurós jutalékot fogadtak el azért, hogy Covid-19 maszkgyártók állami szerződései előtt egyengessék az utat. Bizonyosnak tűnik, hogy a botrányok is befolyásolhatták a választókat és elősegítették, hogy az egykor még konzervatív szimpátiájú két tartományban ismét alulmaradtak a kereszténydemokraták.
Most, hogy a CDU nagy pofont kapott a 2021-es szavazási dömping első fordulójában, a nagy kérdés az, hogy hogyan reagál erre a párt. Még fél év van hátra az igazi főnyereményig: a szövetségi parlamenti választásokig. Egyelőre a CDU biztonságosnak tűnő, két számjegyű előnnyel vezet a legtöbb országos felmérésben. Az előrejelzések szerint szeptemberben így könnyedén 30% feletti eredményt érhet el.
Pártilletékesek sietnek megjegyezni, hogy a tartományi választások előtt senki sem jósolta azt, hogy a CDU visszahódítja Baden-Württemberget vagy Rajna-vidék-Pralzot.
Mindkét államban az előző választásokon is a második helyen végeztek – igaz, most jobban lemaradtak a győztesek mögött, mint korábban és ezúttal népszerű helyi miniszterelnökök ellen kellett ringbe szállniuk. A CDU-illetékesek ezenkívül azzal védekezhetnek, hogy a tartományi választások helyi témák által befolyásolt regionális voksok voltak és nem szabad összemosni őket a szövetségi választásokkal.
Valójában azonban a regionális és országos kérdések gyakran igenis összemosódnak. Sok párt pedig úgy látja: a mostani eredmény előre jelezheti, hogyan változik majd a helyzet az ősszel Berlinben. Emiatt pedig más korántsem olyan kész tény a CDU domináns szerepe.
Jelzőlámpa és Jamaica: hogyan maradhatna ki a CDU a szövetségi kormányból?
A különböző tartományi kormánykoalíciók gyakran az országos koalíciók tesztjei és ebből a szempontból Baden-Württemberg különösen érdekes. Ebben az államban 2016. óta a zöldek kormányoztak koalícióban a CDU-val (de úgy, hogy a kereszténydemokraták voltak a kisebbik partner). Szövetségüket zöld-fekete koalícióként emlegették. Sok megfigyelő szerint az országos választások után is ez a duó állhat a berlini kormány élére, bár úgy, hogy a szövetségi kabinetben a CDU lesz az erősebb és a zöldek a kisebbségi társ.
A környezetvédők 33%-os aránnyal tarolták le Baden-Württemberget és az ősszel választhatják maguknak partnerként a CDU-t, de összeállhatnak egy úgynevezett „jelzőlámpa koalícióban” a vörös színnel jelölt szociáldemokratákkal és a sárga, liberális FDP-vel is. Egy ilyen koalíció kormányozta eddig Rajna-vidék-Pfalzot és előfordulhat, hogy ez a szövetség folytatja a hétvégi voksolás után is.
Ennek nyomán pedig beindult a spekuláció, hogy a jelzőlámpa-koalíció országos szinten is tudna-e irányítani. A jelenlegi felmérések szerint a zöldek 20%-on, a szocdemek valamivel mögöttük, az FDP pedig 8-9%-on áll. Ez azt jelenti, hogy legalább egyiküknek ennél jobb eredményt kellene elérnie. Kérdés továbbá, hogy az országos szinten általában a CDU-tól is jobbra álló FDP valóban csatlakozna-e a jelzőlámpa-koalícióhoz.
Egy másik lehetőség a Karib-tengeri szigetország zászlajának színeit idéző „Jamaica-koalíció”. Ebben az FDP, a CDU és a Zöldek foglalnának helyett. Opció még a „progresszív fantázia” – egy Vörös-Vörös-Zöld kombináció, amelyben a szocdemek és a zöldek a gyakran a peremre tolt szélsőbal Linke párttal találnának egymásra.
A legesélyesebb azonban még mindig a konzervatív-vezetésű szövetségi kormány, amelyben valószínűleg helyet kapnak a zöldek is.
Most újra kérdés lehet: ki vigye csatába a CDU-t?
Amiben más lesz az új kabinet: már nem Angela Merkel áll majd az élén. A német és az európai politika kulcsfigurájának számító politikus ugyanis távozik. A nagy kérdés az, hogy a CDU-élén az őt épphogy felváltó Armin Laschet valóban a nyomába tud-e lépni?
A hétvégi fájdalmas szereplés nyomán felerősödhetnek azok a hangok, hogy inkább a népszerű bajor miniszterelnök, Markus Söder legyen a CDU kancellár-jelöltje.
A döntést valamikor tavasszal hozzák meg és egyre valószínűbb, hogy a közeljövőben számíthatunk rá. Ami biztos: a választást az dönti majd el, hogy hogyan kezeli a koronavírus-járványt a szövetségi kormány.
Merkel és a CDU sok dicséretet kapott a pandémiára adott kezdeti válaszért, de az utóbbi idők korrupciós botrányai és a csigalassúsággal haladó oltási program miatt borúsra fordult az ország hangulata.
