Európa energiafüggetlenségének megteremtése – amelynek része az orosz energiáról történő leválás – a következő évek feladata, erről már fél éve elkészült egy részletes javaslat. Ennek zajlik a jogalkotási folyamata, amelynek egyik eleme a pénzek becsatornázása a helyreállítási alapokhoz. Magyarország egyelőre el van vágva ezektől a forrásoktól, miközben a többi tagállam már az új finanszírozáshoz igazítja a beruházásait, amelyeket az EU támogat.
2027-ig 210, 2030-ig pedig háromszázmilliárd eurót kell az EU-nak költenie arra, hogy egyrészt függetlenedjen az orosz energiától, másrészt pedig részben új forrásokból, részben pedig energiahatékonysági intézkedésekkel biztosítsa a biztonságos ellátást. Ezt tartalmazza az úgynevezett REPowerEU nevű csomag, amelyet idén májusban mutatott be az Európai Bizottság.
Megindult az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamat, az Európai Parlament két illetékes szakbizottsága pedig kialakította és elfogadta a saját álláspontját, amely iránymutató a novemberi plenáris ülésen tartandó szavazásra. A forrásokból természetesen Magyarországnak is jutna, a Fidesz EP-képviselői mégsem értenek egyet a parlamenti bizottságok többségi véleményével. A másik bizonytalansági tényező, hogy ezek a korszerűsítési programok a nemzeti helyreállítási tervek részét képeznék, az első finanszírozási összegeket is oda társítják be – Magyarországnak azonban még nincs ilyen terve.
Parlamenti támogatás
A REPowerEU-terv szerint tehát két pillérre alapozva növelnék az uniós energiarendszer ellenállóképességét. Egyrészt a gázellátás diverzifikálásával a nem orosz szállítóktól származó LNG- és csővezetékes behozatallal, illetve a biometán- és a hidrogéntermelés és -import növelése révén, másrészt pedig a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának gyorsabb csökkentésével a lakásokban, az épületekben, az iparban és a villamosenergia-rendszerekben az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások használatának növelése, a villamosítás és az infrastrukturális szűk keresztmetszetek kezelése révén.
A gázvásárlás kérdésével foglalkozik ez a korábbi cikkünk: Megosztottak az Európai Unió országai a gázársapka ügyében
A 2021-ben kidolgozott Fit for 55% tervben is az szerepelt, hogy 2030-ra (a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentése mellett) harminc százalékkal, azaz százmilliárd köbméterrel kell csökkenteni a fosszilis gáz éves fogyasztását. A javaslat azt is tartalmazza, hogy célszerű ennek a tervnek a megvalósítását legalább részben összevonni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel (angol rövidítéssel RRF), tekintettel arra, hogy azok a programok jelentős részben a gazdaság zöldítését tartalmazzák.
Ezzel – is – egyetértett az EP két szakbizottsága, a Költségvetési, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság. Ennek érdekében azoknak az országoknak, amelyek e javaslat hatálybalépése után módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervet nyújtanak be, energiatakarékossági, tiszta energiatermelési és energiaellátási diverzifikációs intézkedéseket kell beiktatniuk.
A képviselők abban is egyetértettek, hogy a REPowerEU fejezeteiben szereplő intézkedéseknek prioritást kell adniuk a veszélyeztetett háztartások, kkv-k és mikrovállalkozások energiaszegénységének leküzdésére irányuló beruházásoknak.
Miért sikkadt el az energiahatékonyság kérdése Magyarországon? Erre kerestük a választ ebben a cikkünkben: A rezsicsökkentés elvesztegetett évtizede
Támogatja az EP azt is, hogy a bizottság által javasolt további húszmilliárd eurós támogatás a nemzeti kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származzon. Egyelőre ez az első, rendelkezésre álló forrás, ami a teljes, 2027-ig tervezett keret alig tíz százaléka.
Ugyanakkor vannak még tartalékok, például a helyreállítási alap hitelrészének fel nem használt kerete, amelyet az előzetes várakozásokhoz képest jóval kisebb arányban hívtak le a tagállamok, bár erre még jövő év augusztusig lehetőségük van. Mindenesetre ott 225 milliárd euró még elérhető, de pontosabban majd egy év múlva látunk.
A források pontosítására vonatkozó javaslat az Európai Bizottság feladata. A parlamenti képviselők azt javasolják, hogy ezeket a kiegészítő támogatásokat „a tagállamok energiafüggőségi rátája, a háztartások energiával kapcsolatos költségeinek növekedése és a fosszilis tüzelőanyagok részaránya” figyelembevételével osszák szét a tagállamok között.
A magyar álláspontról korábban ebben a cikkben adtuk hírt: Brüsszeli program az orosz energiától való függetlenedésre – Magyarország kimarad?
A téma társelőadója, a néppárti Siegfried Mureşan román képviselő ezt mondta a szavazás után: „Ukrajna orosz inváziója mindannyiunkra hatással van: polgárainkra, vállalkozásainkra és gazdaságunk egészére. Ahhoz, hogy megerősödjön a válságból, az EU-nak energiafüggetlenséget és energiabiztonságot kell elérnie. A REPowerEU kulcsfontosságú e cél eléréséhez. Ezért kell hatályba léptetnünk a REPowerEU-jogszabályt, és a jövő év elejéig engedélyeznünk kell a beruházásokat.”
Fideszes tiltakozás
A Fidesz európai parlamenti képviselői azonban elutasítják a javaslatot, mert szerintük „az Európai Parlament ellehetetlenítené Közép-Európa energiafüggetlenségét”.
A Szabad Európához eljuttatott közleményükben az írják, hogy „a REPowerEU volt az egyik első azon javaslatok közül, amelyek még a kudarcos szankciós politikát megelőzően, uniós forrásokkal segítették volna az európai energiafüggetlenség megteremtését. Az európai baloldal által szorgalmazott döntés ezt ellehetetlenítené azzal, hogy megtiltaná az uniós források olajipari infrastrukturális beruházásokra történő felhasználását.”
Arra hivatkoznak, hogy az EP álláspontja megfosztaná az olajipari infrastrukturális beruházásokat az uniós forrásoktól. „Az energiafüggetlenség megteremtése jelentős beruházásokat igényel Közép-Európában. Az EP mai döntésével megtagadná az ehhez szükséges forrásokat a régiótól és Magyarországtól. Ez teljességgel elfogadhatatlan – tovább fogunk küzdeni a hazánk energiaellátását veszélyeztető, felelőtlen javaslatok ellen” – zárják soraikat a fideszesek.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a következő elosztásban kellene támogatni a beruházásokat:
- 29 milliárd euró befektetés az elektromos hálózatba a nagyobb villamosenergia-felhasználás érdekében,
- 37 milliárd euró a biometántermelés növelésére,
- tízmilliárd eurós beruházás, hogy LNG-t és vezetékes gázt importáljunk,
- 1,5-2 milliárd euró az olajellátás biztonsága érdekében,
- 56 milliárd euró energiahatékonyságra és hőszivattyúkra,
- 41 milliárd euró az iparnak a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére,
- 113 milliárd euró a megújuló energiaforrásokra.
Ezek közül a legkisebb tételt, az olajellátást javító infrastrukturális beruházásokra biztosított 1,5-2 milliárd eurót hiányolja a Fidesz. Szijjártó Péter külügyminiszter májusi nyilatkozatai alapján a magyar kormány ebben a körben a következőkre tartana igényt:
- az olajfinomítók átállítása, modernizálása 500-550 millió euró értékben,
- az Adria kőolajvezeték bővítése annak érdekében, hogy a horvát kikötőkből Magyarországra kellő mennyiségű energiahordozó jusson el, ez kétszázmillió eurós költség, illetve
- az egész magyar energiarendszer modernizálása 15-18 milliárd euró értékben.
Látható, hogy a magyar igény tulajdonképpen majdnem az egész, első körben mozgósított húszmilliárd eurós keretet elvinné, amely 27 tagállamnak címzett forrás, és amelyben a magyar szelet körülbelül 350 millió euró lehet – azonban ennek csak egy töredéke az olajipari infrastruktúra javítása.
Kitartó bizalmatlanság
Ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson bármilyen REPowerEU-forráshoz, arra van szükség, hogy legyen az Európai Bizottság által javasolt, a tagállamok által jóváhagyott nemzeti helyreállítási terve. Egyelőre azonban a jogállamisági eljárás sikeres lezárásáért és az uniós források egy részének felfüggesztése ellen küzd a magyar kormány: november 19-ig 17 intézkedést kell végrehajtania, amelyeket december 19-ig értékelnek a tagállamok, szintén a bizottság javaslata alapján.
December 31-ig pedig meg kell egyezni a helyreállítási alapokról is, ellenkező esetben az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő forrás hetven százaléka elvész Magyarország számára. Eközben más tagállamok nemhogy javában költik helyreállítási forrásaikat (amelyekhez túlnyomó többségükben már egy éve hozzáférnek), hanem Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos tájékoztatása szerint már a nemzeti terveik revíziójának tárgyalását is megkezdték az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy majd hozzáférhessenek a REPowerEU-s pénzekhez.
Ezekről a vállalásokról is beszélgettünk a területfejlesztési miniszterrel: Navracsics Tibor: „Mondjuk én vagyok a garancia”
Ugyancsak fontos, hogy a REPowerEU-hoz társított összegek felhasználására is vonatkozik a jogállamisági feltételrendszer, vagyis ezekre vonatkozóan is szoros felügyeletre számíthat Magyarország. Az viszont látszik, hogy – a magyar ígéretek dacára – a vezető európai politikusok nem igazán bíznak a magyar változásokban.
Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke (egyébként a német CDU befolyásos politikusa) például ezt mondta ezen a héten kedden egy bizottsági vita során: „Ha Orbán úr maga őrködik az egész fölött, akkor lemondhatunk erről a jogállamisági mechanizmusról, mert majd Orbán úr magát ellenőrzi, és akkor biztosan arra a megállapításra jut, hogy minden rendben van.”
