Az orosz elnök évértékelőjében beszélt a háború állásáról, hazája külkapcsolatairól, illetve „tragikus” következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Nyugat katonákat küldene Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin az ellenzéki jelöltek hiányában számára könnyű győzelmet ígérő államfőválasztás előtt három héttel elmondott beszédében nem sokban tért el az unalomig ismételt központi narratívától és propagandától, így ismét azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúra Oroszország szuverenitásának és biztonságának védelme érdekében volt szükség.
„A veszteségek minden megpróbáltatása és keserűsége ellenére az emberek hajthatatlanok ez ügyben” – mondta a „különleges katonai műveletről”, ahogy a Kreml hivatalos kommunikációja nevezi a két éve megindított inváziót, amelyet tilos az országban háborúnak nevezni.
A moszkvai parlament két házának képviselői, valamint más meghívottak előtt tartott évértékelő kicsit több mint két órán át tartott, és számos témát érintett.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz elnök az ukrajnai harctéri sikerektől megerősödve beszél a néphez
A beszéd első felében az orosz elnök azzal vádolta a nyugati országokat, hogy „fegyverkezési versenybe próbálnak belerángatni minket, hogy ezáltal kimerítsenek”, majd áttért a globális és a belföldi ügyekre, például a gazdasági helyzetre.
„A Nyugat nem csak vissza próbálja fogni a fejlődésünket. Oroszország helyett egy haldokló térre lenne szükségük” – jelentette ki, úgy vélekedve, hogy ellenségeik „elszámították magukat”.
Ehhez kapcsolódóan: Obama volt tanácsadója szerint túl későn ismerték fel Putyin karakterváltozását 2012-ben
Emmanuel Macron francia államfő a napokban azt mondta, hogy nem szabad kizárni „semmit” az orosz győzelem megakadályozása érdekében, így európai katonák Ukrajnába vezénylését sem.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés nagyon súlyos következményekkel járna. „Emlékszünk azok sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területére. Most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lennének a következmények” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a Nyugat effajta beavatkozása fokozná egy globális atomháború veszélyét.
„Oroszország olyan fegyverekkel rendelkezik, amelyekkel a területükön lévő célpontok is támadhatók. Amit most sugallnak, megijesztve a világot, az egy olyan nukleáris konfliktus valós veszélyét hordozza magában, amely a civilizációnk elpusztítását jelentené” – fogalmazott.
„Nem értik? (…) Ezeknek az embereknek semmilyen kemény kihíváson nem kell keresztülmenniük, már elfelejtették, hogy mit jelent a háború” – fűzte hozzá.
A Kreml ura elutasította azokat a jelentéseket, amelyek szerint Moszkva világűrbe telepíthető nukleáris fegyverek fejlesztésén dolgozik, ugyanakkor leszögezte, hogy „teljes készültségben” vannak a nukleáris csapásmérő eszközeik, és az ukrajnai harctéren is új fegyverrendszereket vetnek be.
Ehhez kapcsolódóan: Az Egyesült Államokat aggasztja a műholdak elleni orosz fegyverek fejlesztése
Hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris erőknél hadrendbe állították a Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakétákat, továbbá a végéhez közeledik a Burevesztnyik nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép és a tengeralattjáróról indítható Poszeidón nukleáris torpedódrón hibrid tesztelése.
Oroszországban március 15–17-én rendeznek elnökválasztást a valós ellenzéki jelöltek kizárása mellett, így a hatalom abban bízik, hogy ez a nemzeti egység demonstrálását hozhatja majd Putyin és az ukrajnai háború mellett.
Ehhez kapcsolódóan: A szörnyeteg visszatér – Sztálin árnya vetül a putyini Oroszországra
A Kreml szigorú ellenőrzés alatt tartja az oroszországi választásokat, amelyek sem nem szabadok, sem nem tisztességesek, viszont a kormánynak legitimációs célból mégis szüksége van a megrendezésükre.
A politika, a média és a hatóságok feletti kontroll, továbbá minden egyéb eszköz révén teljesen biztosra vehető az országot elnökként vagy kormányfőként immár 1999 óta vezető Putyin győzelme.
Putyin nem említette beszédében a szibériai börtönében február 16-án gyanús körülmények között meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt, aki 2018-ban indulni próbált ellene, de végül az orosz központi választási bizottság (CIK) eltiltotta őt egy – sokak szerint politikailag motivált – csalási ügyben hozott elmarasztaló ítélet miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Március 1-jén lesz az orosz fővárosban Alekszej Navalnij búcsúszertartása
Noha egy ideig úgy tűnt, hogy nyilvántartásba fogják venni a háború ellen felszólaló Borisz Nagyezsdint, februárban a hatóságok ellehetetlenítették az indulását az államfői tisztségért, arra hivatkozva, hogy hibákat találtak a pályázatát támogató aláírások egy részénél.
A CIK rutinszerűen tagadja meg a lehetséges ellenzéki jelöltek bejegyzését azzal az ürüggyel, hogy nem adtak le elegendő számú érvényes aláírást, és egyfajta szűrővé változtatta az aláírásgyűjtés folyamatát a nemkívánatos fejlemények elkerülésére.
