Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nemzetépítések, ha találkoznak I.: az ukrán-magyar konfliktus és a kisebbségi jogok


Ukrán nacionalista pártok tüntetése 2019-ben

A magyar külügyminiszter szerdán Kijevbe utazik. A helyzet komolyságára utal, hogy a szokásos nyilvános üzengetéshez képest a két ország konfliktusát tárgyalással próbálja rendezni. A szomszédos országokban még nem volt arra példa, hogy hazaárulás és szeparatizmus gyanújával nyomozzanak magyar kisebbségi politikus ellen. Ukrajna nagyon megemelte a két ország konfliktusát azzal, hogy ezt teszi a kárpátaljai magyarok legfontosabb szervezetének vezetőjével, a magyar kormány helyi partnerével. Mi vezetett idáig?

Óriásplakátok az Ukrajna területi egységét fenyegető kárpátaljai magyar vezetőkről; látványos házkutatások; nyomozás hazaárulás gyanújával a magyar himnusz éneklése miatt; a magyarokat fenyegető szélsőjobb felvonulások; törvény, ami ötödik osztálytól a kisebbségi iskolákban is kötelezővé teszi az államnyelvet: csak néhány epizód az ukrán nemzetépítés magyarokat érintő mellékhadszínteréről.

A pozsonyi csata, a CIA és Tito

Tehát, az olyan nyelvek megjelenését a törvényben, mint a ruszin, értelmezhetjük úgy, mint Ukrajna területi egységének megbontását?” – tette fel a kérdést az alkotmánybíró. A nyelvész szakértő határozott választ adott: „Minden kétséget kizáróan.”

A posztszocialista országok politikájában a nyelvi-etnikai kérdések néha az egy főre jutó kézifegyverek és a nyersanyagkincsek elosztásának kérdéseit is megelőzik. 2020 decemberében Bulgária az észak-macedónok EU-csatlakozását blokkolta: a bolgár hatóságok szerint a macedón államiság, nemzettudat és nyelv a Komintern terve alapján jött létre, és Tito egykori jugoszláv vezető és a jugoszláv kommunisták konstrukciója.

Ukrajnában hasonló nagyívű teóriák kísérik a nemzetépítést. Az ukrán nyelvtörvény alkotmányosságát vizsgáló jogi eljárásban az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Nyelv Intézetének igazgatója szerint a ruszin nyelv a CIA célirányos tevékenységének következménye Kárpátalján. Az igazgató ezt még Majdan előtt nyilatkozta, azóta nyilvánvalóan putyini machinációk eredménye lenne több százezer ember anyanyelve. Ami persze az állítás tudományos megalapozottságát - amihez képest a pozsonyi csata magyar megfilmesítése maga a száraz tudomány - cseppet sem gyengíti.

Kárpátalján az ukrán többség és a legnagyobb kisebbség, a magyarok mellett jelentős számban élnek cigányok, románok és oroszok is. Az ukrán politikum nem ismeri el a ruszint önálló etnikumként, az ukrán nemzet egyik néprajzi csoportjának tartják őket, de szakemberek a kárpátaljai gyökerű ukránokat ruszinnak tartják, és 650 ezer főre becsülik a létszámukat.

Ahogy minden kisebbségi közösség, a már 130 ezresre fogyatkozott ukrajnai magyar fennmaradása szempontjából is az anyanyelvi iskola a legfontosabb. Bármely országban folytatták is azokat, minden kutatás kimutatja, hogy a többségi nyelv és identitás szívóhatása (könnyebb karrierlehetőségek; a kisebbségiek szinte mindenütt alacsonyabb presztízsű csoport stb.) miatt a többségi általános iskolába járó gyerekek jelentős része később többségiként identifikálja magát, és saját gyerekeinek nem adja már át anyanyelvét, ami a kisebbségi közösség fölszámolódásához vezet. (Nem mindig a nyelv a nemzeti/etnikai identitás legfőbb hordozója, lásd. zsidók, cigányok, skótok.)

Az asszimiláció természetesen szabadon választható életstratégia, de kikényszerítése ma már az emberi jogok megsértésének számít – még ha minden, magát nemzetállamként definiáló ország űzte is ezt a gyakorlatot. Saját nemzetállam-felfogása dacára a mostani magyar kormány igyekszik fellépni a törvénnyel kikényszerített ukrajnai asszimiláció ellen. Mert az államnyelv - és általában az államot birtokló többség - védelme mindig és mindenütt azt a célt szolgálja.

A nemzet jövője a helyes ragozás

2012-ben egy olyan nyelvtörvényt fogadott el az ukrán parlament, amely a korábbi szabályozásnál jóval kedvezőbb feltételeket teremtett a kisebbségi nyelvek beszélői számára. E jogszabály szerint – többek között – a magyar nyelv is regionális hivatalos státuszt kapott azokon a településeken, ahol a magyarok aránya elérte a 10%-os küszöböt.

Ukrajna ratifikálta A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját is, 2006-tól életbe is léptette, de máshogy értelmezi, mint pl. az Európa Tanács. Ukrán politikusok és szakemberek szerint egy másik országban államnyelv nem is lehetne védett kisebbségi nyelv (eszerint az ukrán sem Magyarországon), az Ukrán Akadémia egyik szekciója pedig azzal állt elő, hogy rossz volt a fordítás, amit a képviselők kaptak. Az ország egyik vezető egyetemének professzora pedig tankönyvében olyan véleményt idéz, mely szerint a Karta „a nyugat-európai fogalmi hagyományok alapján készült” – ilyet Magyarországon is hallhattunk a jogállam és a fékek és ellensúlyok kapcsán.

Bár az ukrán nemzetépítés Majdan előtt is erős volt, de a Krím orosz elfoglalása és a kelet-ukrajnai – orosz irányítású – szakadárok elleni háború nyomán a nemzetiségi oktatás és nyelvhasználat meglévő jogait jelentősen szűkítette.

A 2017-ben elfogadott új ukrán oktatási kerettörvény – pontosabban annak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelye – korlátozza az anyanyelven való tanuláshoz, illetőleg az oktatás nyelvének megválasztásához fűződő jogot azzal, hogy az 5. osztálytól kezdve kötelezően előírja, hogy a tantárgyak egy részét (évről évre növekvő arányban) az államnyelven (tehát ukránul) kell oktatni.

A Verhovna Rada (az ukrán parlament) 2019-ban megszavazta „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»), amely a magánélet és a hitélet kivételével minden területen előírja az államnyelv kötelező használatát. A törvény arról is rendelkezik, hogy az orosz tannyelvű iskolákban 2020-tól, a magyar tannyelvű iskolákban pedig 2023-tól vezetik be a kétnyelvű oktatási modellt.

A kijevi kormányzat képviselői, valamint ukrán nemzeti érzelmű szakértők szerint a „7. cikkely” (valamint a nyelvtörvény 21. és az általános középfokú oktatásról 2020-ban hozott jogszabály 5. cikkelye) megfelel a nemzetközi és hazai normáknak. Sőt, az ukrajnai kisebbségek érdekeit szolgálja, mert elősegíti, hogy a nem ukrán anyanyelvűek magas szinten elsajátítsák az államnyelvet.

Az anyanyelv megtanulása valóban továbbra is biztosított (már csak az otthon használt nyelv miatt is), mert a közoktatás valamennyi szintjén tantárgyként megjelenhet a kisebbségek anyanyelve. De a tantárgyként való szerepeltetés nem egyenlő az oktatás nyelvével. A Velencei Bizottság komolyan kritizálta mindkét törvényt.

A Kisebbségek nyelvi kartájának (ami nagyon engedékeny az aláíróival: ők választhatnak egy 35 tételből álló étlapról, hogy mit akarnak abból betartani) végrehajtását néhány évente ellenőrzi egy szakértői bizottság. Az utolsó ilyen 2017-ben, még a jogszűkítő törvények elfogadása előtt volt. Ukrajna már ekkor sem teljesítette teljes mértékben a vállalt kötelezettségeit, pedig akkor még gond nélkül működhettek orosz, magyar, román tannyelvű iskolák az első osztálytól az érettségiig. Vagyis az Európa Tanács Szakértői Bizottsága jelentése szerint Ukrajna új nyelvpolitikai irányvonala nem felel meg az ország nemzetközi kötelezettségeinek.

A nyelvtörvény nyomán külön ombudsmanja is lett az államnyelvnek, akinél feljelentést lehet tenni, és civil nyelvőrségekre is számítanak. Nyelvtörvény Szlovákiában is volt, de a hivatásos nyelvőr fölállításától végül elálltak. (Magyarországon is sokan kíváncsiak, mire utalt nemrég Orbán Viktor, amikor a következő választási ciklus feladatlistájára a magyar nyelvvel való foglalatoskodást is föltette.)

Kárpátalján valóban gyenge a magyar iskolák minősége, a magyar gyerekek még a magyar nyelvű teszteket kitöltve is a leggyengébbek a kompetenciaméréseken, de ezen az ukrán nyelv tannyelvvé tétele csak ront. Még úgy is, hogy a Kárpát-medencében Ukrajnában a leggyengébb a kisebbségi magyarok államnyelv tudása (az oktatás módszertana mellett azért is, mert legtöbbjük magyar többségű kistelepüléseken él).

A kisebbségiek (nem csak a kárpátaljaiak) hiányzó államnyelvi kompetenciáin oktatási szakértők évtizedek óta hangoztatott álláspontja szerint az segíthet, ha az államnyelvet a kisebbségi anyanyelvűek számára idegen nyelvként (ahogy mondjuk az angolt), nem anyanyelvként tanítanák. Jelenleg a Kárpát-medencében mindenütt ugyanúgy oktatják őket szlovákra, ukránra stb., mint a többségi anyanyelvű gyerekeket, miközben sok magyar kisgyerek akkor még egy szót sem beszél az államnyelven, hiszen addig homogén magyar nyelvi közegben élt. A kárpátaljai magyarok karrierlehetőségein emiatt sokat rontott a kötelező ukrán nyelvű érettségi bevezetése is.

A magyar oktatási rendszer megőrzése tehát létfontosságú a magyar közösség fennmaradása szempontjából, és az államnyelv tanítása oktatásmódszertani kérdés kell, hogy legyen, nem politikai – állítják oktatási és nyelvi szakértők.

Mindenesetre Ukrajnában múlt hét óta megszűnt a kisebbségi nyelvek regionális státusza is, azokat csak a magánéletben lehet használni, nyilvános színtereken pedig csak a felek kölcsönös beleegyezése esetén.

Mindezt a nyelvi nacionalista nekibuzdulást természetesen magyarázza, hogy az ország egy részét elfoglalta Oroszország, egy másik részén pedig szintén orosz részvételű háború zajlik. De a nyelvi diszkriminációnak is lehetnek biztonságpolitikai következményei. Ahogy a kérdés egyik magyar szakértője, egyetemi tanára írta: „A homogén nemzetállamot építő államok – az ukrán példán felbátorodva – hasonló lépésekre szánhatják magukat, s ezzel az újabb konfliktusok elkerülhetetlenné válnak.”

Fát vágnak, hullik a forgács

Sok más (egyébként a magyarhoz hasonlóan választási szempontból elhanyagolható nagyságú) nemzetiséget érint a nyelvi, oktatási jogok szűkítése. Románok például 250 ezren vannak Ukrajnában, míg magyarok már csak 130 ezren. És bár pl. nemrég zárták be a lengyel középiskolát Nyugat-Ukrajnában, egyedül a magyar kormány tiltakozik a kisebbségi jogok teljes elvétele ellen.

A kisebbségi oktatást visszaszorító jogalkotást biztonságpolitikai problémává emelő ukrán sajtó és politikai közbeszéd tovább keményedett, amikor Magyarország, nem találva Kijevben fogadókészséget a jogszűkítő törvény módosítására, úgy próbált meg nyomást gyakorolni Ukrajnára az oktatási törvény módosítása érdekében, hogy blokkolta az Ukrajna és a NATO között a legmagasabb szintű politikai találkozók megrendezését.

Erre az Ukrajnába érkező magyarországi gazdaságélénkítő és egyéb támogatásokkal szembeni, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség ellen indított ukrajnai sajtókampányok és hatósági lépések volt a válasz.

Kárpátalján elkezdték kriminalizálni a magyar kisebbségi politikai képviselet. A titkosszolgálatok vegzálják őket, főleg, miután ősszel viszonylag jól sikerült a magyar képviselet szempontjából az önkormányzati választás.

2018-ban felgyújtották a KMKSZ központi irodáját Ungváron
2018-ban felgyújtották a KMKSZ központi irodáját Ungváron

Az is tény, hogy a csempészés után a Kárpátaljára érkező magyarországi támogatások jelentik a legnagyobb bevételt. A magyarok egy csomó pénzt kapnak, ráadásul nem is hivatalos úton, ezért is vegzálják őket. Lehetséges, hogy az SZBU is részesedést akar ebből” – mondja egy névtelenséget kérő külpolitikai elemző az Ukrán Biztonsági Szolgálat akcióiról. Ami ősszel hazaárulás vádjával indított eljárást, miután a kárpátaljai Szürte falu önkormányzati képviselői egy hivatalos ünnepségen elénekelték a magyar himnuszt.

Kárpátalján, ahol – nemzetiségtől függetlenül - a fekete és szürkegazdaságban mozog a legtöbb gazdasági tranzakció, korábban valóban nem tették szóvá az ide érkező magyar kormánytámogatásokat. (Ahogy más országokban sem – mivel ezeket a pénzeket helyben költik el, és jó esetben nem a feketepiacon -, már csak azért sem, mert nagyságrendjük miatt a fogadó ország költségvetésben már az ÁFA-tartalmuk is érezhető tétel.) „De ezeket regisztrálni kellene a gazdasági minisztériumban, mert hivatalosan nemzetközi segítségnek számítanak” – állítja a külügyi szakértő.

(A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökét, Brenzovics Lászlót nem értük le, telefonját is elkobozta az SZBU. Kollégája pedig nem reagált megkeresésünkre.)

A legnagyobb magyar szervezet, a KMKSZ székházát ért támadások és a szélsőséges nacionalista szervezetek megfélemlítő felvonulásai mögötti orosz befolyásra is utalnak jelek, de a budapesti fellépés mögött Putyint sejteni minden megkérdezettünk szerint tévedés, még ha ez is a hivatalos ukrán narratíva. A jogszűkítés tény, ahogy az is, hogy a mindenkori magyar kormányoknak alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok képviselete. Más kérdés, hogy ezt hogyan teszik, és mennyire provokálják közben a helyi – nem feltétlenül diszkriminatív – jogszabályokat.

Ilyen eset például az őszi önkormányzati választások idején folytatott magyar kormányzati kampányolás is, ami után két magyar kormányzati szereplőt is nemkívánatosnak minősítettek az országban az ukrán hatóságok. Az ukrán választási törvény tiltja külföldiek kampányolását, amit a 2019-es választás során a magyarok valóban nem tartottak be. Ősszel a magyar külügyminiszter a magyar képviseletre történő szavazásra buzdított – a Facebookon. Ukrajnában pedig nincs jogszabály Facebook-kampányolásra. Igaz, miután üzenetét átvették a magyar orgánumok, már kampánycsendsértés történt.

Valójában magyarországi politikusok esetében a külországi magyarok közötti kampányolás már szokás, de ez ukrán szempontból érthetően fokozott érzékenységű terület, hiszen régiók szakadtak ki már az országból helyi népszavazások nyomán.

Azzal minden megkérdezettünk egyetért, hogy a jogszűkítés valójában nem Kárpátaljára céloz, az igazi cél az oroszok. Akiket ez az egész lehet, hogy meg sem rendít, hiszen sok ukrán is oroszul beszél, de a kis nemzetiségeknek a fennmaradása múlhat ezen.

A következő részben a magyar kormány kárpátaljai nemzetépítő projektjéről lesz szó.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG