Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Egyre gyakoribb a vízhiány Magyarországon


Közkút a Kauzsay tanyán
Közkút a Kauzsay tanyán

Egyre komolyabb problémák vannak az ivóvízellátással Magyarországon, a kormány a hosszú távú ellátásbiztonságot is feláldozta a rezsicsökkentés érdekében. Egy miniszteri elszólásból derült ki, hogy a 2016-os tiltás után ismét engedélyezhetik szélerőművek létesítését.

Egyre súlyosabb bajok vannak a magyar ivóvízellátással

Ivóvíz terén hosszú távú céljait rövid távúakra cserélte Magyarország a mesterséges rezsicsökkentéssel. Ez nemcsak a pazarlás miatt okoz gondot, hanem azért is, mert egyre gyakoribb az elavuló infrastruktúra miatti vízhiány. Az állam most annyit talált ki, hogy ingyen elkéri az önkormányzati közműcégeket. Ám eddig se a tulajdonviszony jelentette a problémát, hanem az, hogy a rezsicsökkentést a következő generációknak kell kamatostul kifizetniük.

Az Export Malom, ahonnan fél Európába ment a liszt

Szombathely elfeledett épületei: az 1906-ban alapított Export Malomipari Rt. a korszak egyik legnagyobb szombathelyi vállalata volt. A helyi védelem alatt álló komplexum egy 2001-es rendelet alapján országosan is jegyzett agráripari emlék a mostani Vasút utca és Söptei út közötti területen. Időközben az őrlés leállt, raktározásra még egy ideig használták. A telephely jelenleg azonban már üresnek, elhagyatottnak és kihasználatlannak tűnik.

Lehet, hogy mégis lehet majd szélerőművet építeni Magyarországon

Magyarországon 2016 óta lényegében tilos szélerőművet telepíteni, de Palkovics László Törökországban a helyi tudósítás szerint új szélerőműves befeketésekről beszélt. Az MTI viszont valamiért pont ezt az újdonságot hagyta ki tudósításából.

Németország is tesz az elszabaduló energiaárak megfékezésére. Az eddigi 19 százalékról ideiglenesen hét százalékra csökkentik a földgáz áfáját az ukrajnai háború miatt egekbe szökő energiaköltségek jelentette terhek enyhítése érdekében.

Áldatlan állapotokról számolt be egy külföldre menekült orosz ejtőernyős

Az ukrán hadsereg visszaverte az oroszok támadását Herszonban, ám orosz tüzérségi csapásokban hét ember meghalt, tizenhat másik pedig megsebesült az északi Harkivban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen elítélte a harkivi ágyúzást, amelynek során egy kollégiumot is találat ért.

Miközben a háború rémisztő hangjai egyre erősödnek, és a válogatás nélküli rakétatámadások továbbra is csonkítanak és ölnek, az ukrajnai Bahmut város lakosainak el kell dönteniük, hogy maradnak, és kockáztatják az életüket, vagy menekülnek a bizonytalan jövőbe. Bahmut városához egyre közelebb érnek az orosz csapatok, így a lakosság lassan válaszúthoz ér: menni vagy maradni?

Gondoskodás a káoszban: határaikat feszegetik az orvosok Ukrajna háborús sebesültjeiért. Egy ukrán katonai kórház orvosai életekért küzdenek, amputálásokat végeznek, de a vezető sebész szerint a lelki sebek a legaggasztóbbak. Az orvosok elméletileg 12 órás műszakokban dolgoznak, de gyakran tovább maradnak, ha sok a sürgős eset. „Én csak a munkámat végzem – mondja Andrij, egy kijevi orvos. – Mindannyian tesszük, amire szükség van. Csak a kötelességünket teljesítjük.”

Az orosz hadseregben uralkodó áldatlan állapotokról beszélt egy külföldre menekült orosz ejtőernyős. Széles körű elégedetlenségről, kimerültségről, elégtelen felszerelésről és fosztogatásokról számolt be Pavel Filatyev, egy orosz elit alakulat volt tagja, aki részt vett az ukrajnai háborúban.

A harcok a kibertérre is kiterjednek. Észtország azt állítja, hogy az elmúlt tizenöt év legkiterjedtebb kibertámadása érte, egy nappal azután, hogy eltávolítottak egy szovjet időkből származó emlékművet egy orosz többségű régióban. A Killnet orosz hekkercsoport magára vállalta a támadást.

Érdemes még elolvasni:

Többet kell fizetnie a gázszolgáltatásért a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltató ügyfeleinek, mint az állami MVM-nél, pedig a díjakat elvileg a kormány határozza meg – erről az RTL számolt be.

Alig van fiatal tanár Magyarországon, és egy új törvény következményeként egyre több elsős kényszerül évismétlésre – írja a Népszava a legfrissebb adatok alapján.

Engedély nélkül is dolgozhatnak a paksi bővítésen külföldi munkavállalók – a csütörtök este megjelent kormányrendeletről a hvg.hu ír.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG