Amikor Orbán Viktor a külföldi, aki beavatkozik más országok választásába

Arra hivatkozva fogadná el a kormány a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt, hogy megakadályozza, hogy külföldiek beleavatkozzanak a magyar közügyekbe, és befolyásolják a magyar választásokat. Ehhez képest az elmúlt években többször előfordult, hogy a magyar miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár anyagilag is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit. A Szabad Európa új bizonyítékot talált arra, hogy szeptember végén a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda Szlovákiában hirdetett egy migránsellenes videót – pont akkor, amikor az ottani választási kampány idején nagyobb számban jelentek meg migránsok Dél-Szlovákiában.

„Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban” – ezzel érvel az a szuverenitásvédelmi törvény, amely alapján egy új hatóság ellenőrizhetné azokat a szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást. Az új jogszabályt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be az Országgyűlésnek. A törvény börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik kampánytámogatásként fogadnak el külföldi támogatást, mondván, szükség van „a külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépésre, valamint a szabad és tisztességes választások megóvása érdekében a leplezett külföldi befolyás leküzdése érdekében tett lépésekre”. (A törvényről részletesen itt írtunk.)

Ehhez képest az elmúlt években maga a miniszterelnök vagy a hozzá közel álló üzletemberek és politikusok számos alkalommal avatkoztak be külföldiként más államok kampányaiba. Volt, hogy csak politikai segítséget nyújtottak, de sokszor arra is fény derült, hogy konkrét kampánytanácsadással vagy egyenesen pénzzel segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit.

A határon túli magyarok melletti kampányolással alapvetően nem foglalkozunk ebben a cikkben (a szuverenitás és a határon túli magyarok támogatásának kapcsolatáról itt olvashat), de néhány esetre kitérünk, ahol a kiállás többet jelent a magyarság érdekeinek védelménél. A különböző országok másként reagálnak. Van, ahol csak bekéretik a magyar nagykövetet (mint látni fogjuk, például Szlovákiában), máshol azonban a belügyekbe való súlyos beavatkozásként értékelik a külhoni kampányolást.

Ukrajna: kitiltás szeparatizmus vádja miatt

Ukrajnában például a 2020-as helyhatósági választások előtt több magyarországi politikus buzdította arra a kárpátaljai magyarokat, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre szavazzanak. Ahogy a Szabad Európa megírta, közülük többeket évekre kitiltottak Ukrajnából, mert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szeparatizmussal és azzal vádolta meg a magyar politikusokat, hogy beavatkoztak az ukrán belügyekbe. Három évre tiltották ki Ukrajnából Tilki Attilát, a Fidesz szabolcsi országgyűlési képviselőjét, Nacsa Lőrincet, a KDNP képviselőjét és Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárát is.

Nagy-Britannia: Orbán a brexit ellen

Javában zajlott a kampány Nagy-Britanniában, amikor – a 2016-os brexitnépszavazás előtt pár nappal – az igen népszerű jobboldali bulvárlapban, a Daily Mailben megjelent a magyar kormány hirdetése, amelyben Orbán Viktor szólt a brit választókhoz. „A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll önök mellett az Európai Unió tagjaként” – üzente a magyar miniszterelnök. Ezzel ő volt az első uniós kormányfő, aki személyesen is beszállt a brit uniós tagságról szóló népszavazás kampányába. (A britek végül ha kis többséggel is, de az Európai Unióból történő kilépést választották.)

Lengyelország: kampánytanácsadás és fizetett reklám

A fentieknél már komolyabb beavatkozás a belügyekbe az októberi lengyel választások esete. Ott elsősorban az uniós jogállamisági viták miatt lett volna fontos a magyar kormánynak, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) nyerje meg a választást. Mivel az elmúlt években Lengyelország ellen is indultak EU-s eljárások a jogállam leépítése miatt, az ezzel kapcsolatos viták során a lengyel és a magyar kormány többször kisegítette egymást.

A 2023-as választások után nem sokkal egy lengyel oknyomozó portál számolt be arról, hogy a PiS kampányában fontos szerep jutott a Fidesz kampánytanácsadóinak. A cikk neveket nem említ, de azt leírja, hogy idén nyáron vonták be a magyarokat a lengyel kampányba, és komoly befolyásuk volt rá.

A cikk szerint Budapestről érkezett az ötlet, hogy erősítsék fel a másik miniszterelnök-jelölt, Donald Tusk elleni negatív kampányt. Magyar javaslat volt, hogy a migráció elleni küzdelem kerüljön a középpontba, és hogy a választásokkal egy napon tartsanak népszavazást is a migránsok kötelező betelepítésével kapcsolatban – ezek a kampányeszközök mind ismerősek Magyarországról.

Egy másik lap arról számolt be, hogy épp a választások előtt hirdetett a magyar kormány bevándorlásellenes kampányvideókat a YouTube-on, kifejezetten a lengyel közönségre célozva. A reklámokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fizette szeptember 28. és október 11., valamint október 10. és 24. között.

Noha a legtöbb szavazatot a PiS kapta az október 15-i választásokon, ez a kormányalakításhoz nem volt elég.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által fizetett, Lengyelországban terjesztett videók

Szlovákia: fizetett hirdetés

Itt érdemes megemlíteni a szeptember végén tartott szlovákiai választásokat. Az egy dolog, hogy a kampányhajrában Szijjártó Péter Szlovákiába utazott, hogy részt vegyen a magyar párt, a Szövetség rendezvényein, ami miatt a szlovák külügy behívatta Balogh Csabát, Magyarország szlovákiai nagykövetét. A szlovák kormány ugyanis a szlovák belügyekbe való beavatkozásként értékelte a magyar miniszter fellépését (bár a magyar párt nem jutott be a törvényhozásba).

De a Szabad Európa megtalálta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szlovákiában is reklámozta azt a migráció veszélyeiről szóló videót, amelyet Lengyelországra célozva hirdettek. A kampány utolsó napjaiban tehát a szlovák nézőkhöz is eljutott a magyar kormány videója.

Erről a videóról van szó.

Ez azért is érdekes, mert a választások előtt hirtelen nagyobb számban jelentek meg migránsok Dél-Szlovákiában, ez pedig jól jött a populista pártoknak – köztük Orbán szövetségesének, Robert Ficónak. Fico azonnal a határok lezárását követelte, más szlovák politikusok pedig azt vetették fel, hogy a magyar hatóságok terelhették az illegális migránsokat Szlovákia felé, hogy növeljék a bevándorlásellenes pártok népszerűségét. A választásokat végül Robert Fico pártja, a Smer-SD nyerte.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által fizetett, Szlovákiában terjesztett videó

Franciaország: Mészáros Lőrinc bankjának hitele

A külföldről érkező kampánypénzek kockázatait hozza fel a magyar kormány a szuverenitásvédelmi törvény melletti legfőbb érvként. Ezért fontos felidézni a 2022 áprilisában tartott francia elnökválasztást, ahol a szélsőjobboldalinak tartott Marine Le Pen volt Emmanuel Macron legfőbb kihívója.

Már az év elején kitudódott, hogy Le Pennek nehézségei akadtak a kampányfinanszírozással, a problémát pedig egy magyar bank hitele oldotta meg. Az elnökjelölt vagyonnyilatkozatából aztán kiderült, hogy a mintegy 10,7 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából négymilliárd forint) hitelt a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB biztosította (az MKB ma már a Magyar Bankholding része, amely továbbra is Mészárosé). Marine Le Pen 2021 októberében járt Budapesten, Orbán Viktornál, nem sokkal azelőtt, hogy megkapta a hitelt. A Financial Times szerint a magyar miniszterelnök utasította az MKB-t arra, hogy utaljon a francia politikusnak, mert a bank vezetése, de még Mészáros Lőrinc is vonakodott. A hiteltől függetlenül az elnökválasztást Le Pen elveszítette.

Marine Le Pen, Orbán Viktor és Novák Katalin Budapesten 2021. október 26-án

Boszniai Szerb Köztársaság: több mint százmilliárd forintos segítség Magyarországról

A Szabad Európa balkáni szerkesztősége tárta fel, hogy 2021 végén Orbán Viktor százmillió eurót (akkori árfolyamon mintegy 37 milliárd forintot) ígért a boszniai Szerb Köztársaságnak (Republika Srpska) gazdaságfejlesztés címén. A pénzre helyi cégek pályázhattak, a kiválasztottak pedig hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, döntően eszközvásárlásra. A támogatásokat szétosztó alapot nagyon gyorsan felállították, nem véletlenül: 2022 őszén választásokat tartottak Bosznia-Hercegovinában. A magyar támogatást helyi szakértők úgy értékelték a Szabad Európának, hogy egyértelműen Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezető kampányát segítette, aki nem utolsósorban Orbán fontos szövetségese. A pénzt épp a választások előtt osztották ki, Dodik kinevezettei döntöttek róla, átláthatatlan módon. Végül szoros versenyben Dodik nyerte meg a választást.

Arra semmilyen választ nem kaptunk, hogy miért éri meg magyar adófizetői pénzből támogatni egy országrészt (hiszen nem egész Bosznia-Hercegovinába jutottak a támogatások, csak a szerbek lakta részre).

Orbán a választások után sem engedte el Dodik kezét, tavaly újabb 110 millió euróval (45 milliárd forinttal) támogatták meg a boszniai Szerb Köztársaságot. Helyi beszámolók szerint a magyar állami Eximbank kedvezményes hitele a csődtől mentette meg Dodik kormányát, idén októberben pedig Milorad Dodik közölte: Magyarország venné át azokat az infrastrukturális projekteket, amelyeket Németország nemrég felfüggesztett. Ezek összértéke további 105 millió euró lehet – ez is mintegy negyvenmilliárd forint. (A Dodik felé áramló nemzetközi támogatások azért kezdtek elapadni, mert a boszniai szerb vezető elkezdte kiélezni az etnikai feszültségeket, és egyre nyíltabban utal arra, hogy a Republika Srpska elszakadna Bosznia-Hercegovinától.)

Szlovénia: Habonyék tanácsai és médiafelvásárlása

Szlovéniában Orbán és a hozzá közeli üzletemberek pénzzel és tudásuk átadásával is segítik Janez Janšát és a Szlovén Demokrata Pártot (Slovenska Demokratska Stranka – SDS).

Ott ugyanis jóval többről van szó annál, hogy a magyar miniszterelnök feltűnik az SDS párt- és kampányeseményein, bár arra is akadt több példa. 2017-ben az SDS kongresszusán szólalt fel Orbán Viktor, 2018-ban a párt kampánygyűlésén mondott beszédet, de küldött személyes üzenetet a 2019-es európai parlamenti kampányba is.

Orbán főtanácsadója, Habony Árpád, illetve Habony üzlettársai 2017-ben kezdtek médiabevásárlásba Szlovéniában. Habonyék a Janša pártjához erősen kötődő tévét, hetilapot és internetes portálokat vettek. A vásárlásra költött pénzből közvetlenül is jutott az SDS-hez, mert az egyik kiadóban a párt tulajdonrészét vásárolták meg.

Érdekes a szlovén médiába érkező pénzek eredete is. A vásárláshoz szükséges pénzösszeget Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, a milliárdos Varga Károly fizette be a cégek számlájára. Amikor pedig tőkeemelésre volt szükségük a kiadóknak, Rogán Antal és Habony Árpád ügyvédje, Kosik Kristóf adott kölcsönt a tulajdonosoknak – ez egyébként épp a szlovén választások előtt történt.

Helyi elemzők szerint ezt a befektetést nem lehet üzletileg értelmezni, mert az amúgy is kicsi piacon egy szűk réteget céloz, így a politikai motivációt tartják valószínűbbnek.

Az SDS pártmédiájának tartott kiadványok központi témája a menekültválság és a migránsok jelentette fenyegetés bemutatása vagy a Soros György elleni kampány.

Orbán Viktor miniszterelnök, Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője az SDS kampányrendezvényén Celjén, 2018. május 11-én.

Az elmúlt években több millió euró érkezett Orbán Viktor közvetlen környezetéből Janša pártmédiájához, a gyanús pénzmozgások miatt hivatalos vizsgálatok is indultak. Ráadásul immár az ország egyik legnézettebb csatornája, a Planet TV is magyar kézben van: tulajdonosa a Fidesz holdudvarába tartozó magyar TV2 Csoport. A csatorna a tulajdonosváltás óta egyértelműen Janša támogatója lett.

A Habonyék tulajdonában álló lapok a kampányban fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben osztották meg Janša pártjának kampányanyagait. De nem csak pénz áramlott Magyarországról Szlovéniába, tudás is. A 2018-as kampányban az SDS egy olyan „nemzeti konzultációt” postázott a választóknak, amelyet a magyar kormány kérdőíveihez hasonló stílusban fogalmaztak meg.

Fontos kitérni a szlovéniai magyarság helyzetére is. Noha Muravidéken kevés magyar él, a szlovén parlamentben egy garantált helye van a magyar kisebbségnek. Ezért a választási kampányban nem az a tét, hogy lesz-e képviselete a magyarságnak, hanem az, hogy ki kapja meg a mandátumot. 2018 óta az a Horváth Ferenc a magyar képviselő, aki mellett Orbán Viktor rendre kampányol, többek között a Magyarországról érkező támogatásokat is felhasználva. A szlovén sajtóban Orbán képviselőjeként is emlegetik Horváthot, akinek szerepe azért értékes, mert a választási rendszer miatt jellemzően sok párt jut be a 90 fős szlovén parlamentbe, így előfordulhat, hogy a kisebbségi képviselők (a magyarok mellett az olaszoknak is van képviseletük) jelentik a mérleg nyelvét.

Macedónia: médiafelvásárlás és menedék a börtön elől

A szlovéniai helyzethez hasonlóan alakult Orbán észak-macedón szövetségesének támogatása is. 2016 végén, a választások előtt Orbán Viktor Budapesten fogadta Nikola Gruevszkit, egy évvel később pedig, a helyhatósági választások kampányában nemcsak Orbán Viktor, de Gulyás Gergely és Németh Zsolt is az országba utazott, hogy segítsék Gruevszki pártját (VMRO–DPMNE).

Mindkét választást elvesztette a tömeges lehallgatási botrányba belebukó Gruevszki, de ez nem a magyarokon múlott. 2017–18 között ugyanis – ahogy Szlovéniában – Észak-Macedóniában is a Habony Árpádhoz köthető üzleti kör vásárolt jobboldali pártmédiát, épp akkor, amikor Orbán szövetségesének helyben segítségre volt szüksége A magyarok Gruevszki pártjának médiáját segítették ki, vásároltak tévét és weblapokat, és ide is jutott Rogán ügyvédjének kölcsönéből.

A pártmédiába nem csak innen áramlott a pénz. Magyar vállalkozások is valamiért ezeken a kis macedón híroldalakon hirdettek (olívaolajat vagy éppen újrahasználható szalvétát), akár egymilliárd forint értékben. Ezeket a pénzmozgásokat Észak-Macedóniában is hatósági vizsgálat követte.

Azóta azonban korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélték Gruevszkit, ami elől Magyarországra szökött, ahol menekültstátuszt kapott. A volt macedón miniszterelnök ma is Budapesten él.

Szerbia: kortesbeszédek és a magyar kisebbség támogatása

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendre felszólal Aleksandar Vučić szerb államfő mellett, legyen szó választási kampányról vagy csak a szövetséges melletti kiállásról belpolitikai nehézségek idején. Immár az is hagyománynak tekinthető, hogy Szijjártó ilyenkor szerbül szólal fel a gyűléseken az Orbán-szövetséges mellett. Így történt a 2017-es elnökválasztási kampány idején Belgrádban, 2019-ben, amikor Vučić elnök és kormánya, a Szerb Haladó Párt (SNS) ellen szerveztek tüntetéseket országszerte, és szükség volt a kiállásra, vagy idén tavasszal, amikor szintén egy belpolitikai válság idején kellett erőt mutatni.

A magyar kormány igen komolyan támogatja akár anyagilag is a Vajdasági Magyar Szövetséget. Ezt azért említjük meg, mert a VMSZ egyértelműen Vučić szövetségeseként működik a helyi politikában, így az ő támogatásuk Vučićot is segíti.

Jól illusztrálja a Fidesz–VMSZ-kapcsolatot egy november végén nyilvánosságra került videó, amelyen Lázár János építési és beruházási miniszter tart eligazítást a VMSZ palicsi aktivistáinak. December 17-én előrehozott választásokat tartanak Szerbiában. Lázár a kampány előtt arról beszélt többes szám első személyben, hogy meg kell ismételni a korábbi választási eredményeket („hoznunk kell azt, amit legutóbb hoztunk”), és hogy a VMSZ-re leadott szavazat egyenlő a mostani szerb kormányra (Vučić – SNS) leadott szavazattal. A videóból az is kiderül, hogy Lázár negyven aktivistát küld a Vajdaságba a kampány idejére saját választókerületéből, és hogy a jövő tavaszi magyarországi választásokra is érkeznek majd a Vajdaságból segíteni a Fidesz kampányát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter a Szerb Haladó Párt (SNS) Szerbia jövője elnevezésű nagygyűlésén 2019. április 19-én Belgrádban.