Minden szereplő hatalmas sikerként reklámozza, hogy Lengyelország és Magyarország is beszünteti az ellenállását, és nem fogja tovább vétózni az unió költségvetését a jogállamiságra vonatkozó feltételek miatt.
Lengyelország és Magyarország hetek óta vétóval gátolta a közös hétéves költségvetés és válságkezelő csomag elfogadását, mivel ellenezték, hogy a jogállam működését is ellenőrizhesse az EU a tagországokban.
A lengyel vétó némileg már korábban is mintha megingott volna, amikor a Jaroslav Gowin miniszterelnök-helyettes múlt hét csütörtökön bejelentette, hogy inkább megegyeznének már az unió többi országával. De aztán a kormány nem sokkal később pontosított, hogy az álláspontjuk változatlan.
A lengyel elbizonytalanodás és belpolitikai válság egyébként azután jött, hogy az unió többi országa felvetette azt a fenyegetést, hogy vétó esetén a NextGenerationEU-t (a járvány miatti nagy EU-s mentőcsomagot) kormányközi megállapodásokkal, Lengyelország és Magyarország kihagyásával fogják elfogadni.
Végül belementek a vétózó kormányok
Ezután csütörtökre létrejött a megegyezés. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke be is jelentette a Twitteren, hogy innentől elkezdhetik a végrehajtását és az EU gazdaságainak újraépítését.
A megállapodást magyar kormánypárti és az ellenzéki politikusok is nagy sikerként értékelték, a saját szempontjaik alapján.
Az uniós szereplők is eltérően látták mindezt.
A megállapodás "nem jó, nem rossz" értékelte Janez Janša szlovén miniszterelnök a Politiconak. "Tipikus EU-kompromisszum", tette hozzá.
"Szerintem hónapokról beszélünk inkább, nem évekről."
- mondta az új szabály tényleges indulásáról Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a lapnak.
Marc Rutte holland miniszterelnök is elégedett volt. A beszámoló szerint a holland vezető különösen erős támogatója volt annak, hogy az uniós támogatásokat összekössék a demokratikus normák ellenőrzésével.
Ő elvileg három külön kérdésére is megnyugtató válaszokat kapott. Marc Rutte a beszámoló szerint azt szerette volna:
- ha az Európai Parlament véleményét is meghallgatják a megállapodás előtt,
- ha biztosítékokat kap a Bizottság jogászaitól, hogy az új szabály hatásköre nem fog változni,
- és hogy habár időben később kezdhetik el használni az új ellenőrző rendszert, visszamenőleg is érvényes lesz. Egészen pontosan jövő év elsejétől.
"Ez az alku alapvetően bebiztosítja, hogy Orbán uniós pénzt kap a 2022-es újraválasztásához"
- értékelte viszont Daniel Freund a német zöldpárti képviselő.
Zbignyev Zsobro lengyel igazságügyminiszter sem volt elégedett. Szerinte ha "ez az új ideológia" életbe lép, az érdemben csökkenteni fogja Lengyelország szuverenitását és szembe megy az uniós szerződésekkel.
"Nem értünk ezzel egyet!!! Harcoljunk Lengyelország érdekéért"
- tweetelte a lengyel kormánykoalícióban is a vétó leghangosabb szószólójának számító politikus.
Miben egyeztek meg végül?
A jogállamiságra vonatkozó feltételrendszert végül változtatás nélkül elfogadta a lengyel és a magyar kormány is, január elsejétől érvényes lesz. Annyi változás történt, hogy német kezdeményezésre hozzátettek egy módosítást.
Itt jön azonban az alku: alkalmazni nem fogják tudni. A hozzátoldott módosítás miatt ugyanis meg kell várni, amíg az Európai Bíróság kimondja, hogy a mechanizmus összefér-e az uniós joggal. Közben az Európai Bizottság elkészít egy kézikönyvet, egy eljárásrendet, amelyben a mechanizmus alkalmazásának körülményeit rögzítik.
Sőt, amikor majd a Bíróság hoz erről egy döntést, akkor az abban foglaltak is részét képezik majd ennek az útmutatónak. A nagy kérdés, hogy ez mikor fog megtörténni. Erre nem könnyű a válasz, négy, de akár 24 hónapig is tarthat a vizsgálat.
Sok függ attól, hogy a Bíróság elnöke gyorsított eljárást rendel-e el. Erre azonban kevés az esély, mert egy téma fontossága még nem elég az ügymenet siettetésére. Vagyis úgy tűnik, hogy 2022 előtt nem fog semmilyen eljárás indulni jogsértő kormányokkal szemben – és ezt nagy diadalként könyvelik el fideszes körökben és keseregnek miatta az ellenzékiek.
Ugyanakkor az is tény, hogy a legtöbb uniós forrást csak akkor fogják majd felhasználni a tagállamok, amikor már biztosan alkalmazható lesz a rendelet. Ezek a pályázatok ugyanis még nincsenek kiírva, végig kell menni a szokásos procedúrán, aztán jön a megvalósítás és az elszámolás: vagyis ez már bőven abban az időszakban lesz, amikor már megszületik a bírósági ítélet.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
