Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Példátlan félév az EU történetében - nem csak a Covid miatt


Angela Merkel német kancellár megérkezik az EU-csúcsra Brüsszelben.

Németországot tartják az EU legjelentősebb tagállamának. Nem csoda, hogy sokan azt remélték, az Unió gazdasági motorjaként is működő ország elnökletével, hat hónap alatt jelentős eredményeket érhet majd el az Unió. De mit ért el valójában a német elnökség? Ennek járt utána a Szabad Európa brüsszeli munkatársa, Rikard Jozwiak.

Elég sok mindent, legalábbis a németek szemszögéből. Arra biztosan büszkék lesznek, hogy elérték az EU 1800 milliárd eurós költségvetésének elfogadását, még akkor is, ha ehhez súlyos alkukat kellett kötni Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint sikerre vitte a 2030-as klímacélok kitűzését.

Mindez a nyugat-balkáni országok szemszögéből

A nyugat-balkáni országok szemszögéből azonban katasztrófával ért fel az elmúlt fél év. A Montenegró és Szerbia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások egészen befagytak, ami példátlan az EU soros elnökségeinek történetében. Ennél is fontosabb, hogy nem indultak tárgyalások Észak-Macedónia csatlakozásáról, ami pedig rendkívül ésszerű lépés lett volna.

Egyes diplomaták Németországot azért bírálják, mert nem lépett fel időben, és kellően erélyesen az észak-macedón csatlakozást nehezítő súlyos problémák megoldása érdekében. Mások szerint viszont Németország részben felelőssé is tehető ezeknek a problémáknak az elmérgesedéséért. A legnagyobb felelősség talán Bulgáriát terheli az ügyben, de nem lehet elmenni maga Észak-Macedónia, a magyar európai biztos, illetve később Csehország és Szlovákia szerepe mellett sem.

Kezdjük az Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát elindító tervezett tárgyalásokkal. Az országot mintegy 10 évig hitegették az európai integráció ígéretével, és a menetrend szerint decemberben kezdődtek volna el hivatalosan is a tárgyalások.

A közeledést évekig blokkolta a szomszédos Görögország a névvita miatt, ezért az ország kész volt még a nevét és az alkotmányát is megváltoztatni. Ezután azonban Franciaország 18 hónapon keresztül vétózta a csatlakozási folyamat elindítását, főként belpolitikai problémákra hivatkozva.

2020 elején azonban már úgy tűnt, mindenki azonos álláspontra került. Kora ősszel azonban Bulgária először kifogásokat emelt, majd az év vége felé teljesen blokkolta a tárgyalásokat. A bolgárok szerint a macedónok nem teljesítették a 2017-es, Szkopje és Szófia közötti szomszédsági megállapodás feltételeit. Ennek egyik része az, hogy Észak-Macedóniának el kell ismernie, hogy a macedón nyelv és identitás bolgár gyökerű, és hogy Bulgáriában is él egy jelentős macedón népesség.

Várhelyi Olivér bővítésért felelős európai biztos szerepe

Miután Szófia nem támogatta tovább Észak-Macedónia EU-integrációját, éles diplomáciai csatározás kezdődött, amiből Németország is kivette a részét. Egy ideig úgy tűnt, a két ország rendezni tudja majd a kétoldalú konfliktusait az EU-bővítési folyamaton kívül, de végül mégsem született megállapodás. Ez elsősorban a nacionalizmusnak köszönhető mindkét országban, ami az EU- diplomaták szerint Bulgáriában elsősorban a közelgő választási kampány részeként erősödik.

Nem érdemes azonban lebecsülni Várhelyi Olivér bővítésért felelős európai biztos szerepét sem. Várhelyi több forrás szerint is párhuzamos tárgyalásokat folytatott, amelyek során többet ígért a bolgároknak, mint a németek. Ezt az önjáróságot Berlinben rosszul fogadták, és a tárgyalásait berekesztették. Észak-Macedónia ismét csalódott az EU-ban.

Élt még azonban a remény, hogy az Európai Tanács legalább egy hivatalos határozattal el tudja majd indítani a csatlakozási folyamatot. Erre elvileg az év végén kerülhet sor, és a következményeként egyértelművé válna, mit vár el az EU 27 tagállama az Unióba igyekvő nyugat-balkáni államoktól. Bár egy ilyen határozat nem jelentene jogi döntést, mégis megerősítené, hogy Európa továbbra is elkötelezett a klub bővítése mellett.

Megrekedt a folyamat

Azonban ez is akadályokba ütközött. Bulgária ragaszkodott hozzá, hogy az Észak-Macedóniával foglalkozó fejezetbe (és ne a szöveg általános bevezetőjébe) kerüljön be a következő mondat: „el kell állni minden olyan állítástól, amelyek a történelem félremagyarázására épülnek”.

Más államok elutasították ezt a követelést, különösen Csehország. Amikor az EU nagykövetei december 16-án összeültek, mind egyetértettek abban, hogy egy vitatott mondat ne a macedón fejezetbe, csak a bevezetőbe kerüljön be.

A mondat így hangzott: „a Tanács emlékeztet az Észak-Macedónia és Görögország közti prespai egyezményre, és a bolgár-észak-macedón barátsági, jó szomszédi és együttműködési egyezményre. Hangsúlyozza, hogy az egyezményekben foglaltakat továbbra is be kell tartani. A két egyezmény alapján el kell állni minden olyan állítástól, amelyek a történelem félremagyarázására épülnek”.

Ez már egyfajta kompromisszumot jelentene, legalábbis mindenki így gondolta, különösen miután mind a 27 tagállam jelezte, készek a környezetvédelmi minisztereikkel ratifikáltatni a dokumentumot már másnap. Erre azonban azóta sem került sor.

Néhány órával a határidő előtt Szlovákia és Csehország megtagadta a határozat ratifikációját. Prága szerint a szöveg alapján később további akadályokba ütközhet az EU bővítése. Mint mondták, ezek elhárítására több időre lenne szükség, és a problémák kezelése kizárólag az európai és külső országok külügyminisztereinek, valamint az általános ügyek tanácsának feladata. Ennek következtében ebben az évben már nem várható a határozat megszavazása.

A hirtelen döntés miatt Brüsszelben többen úgy gondolják, Észak-Macedónia lehetett az, aki a kompromisszumos szövegtervezetet látva meggyőzte a szövetségeseit a határozat blokkolásáról. Erre utal, hogy alig pár nappal a cseh és szlovák vétó előtt Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter Csehországba utazott.

Németországnak a napokban kell elkészíteni egy „elnökségi zárójelentést”, amennyiben az ügyben karácsonyig nem születik ismét konszenzusos döntés. Kínos lenne ha az ország gazdasági hatalma és diplomáciai ereje ellenére egy ilyen kudarccal zárná soros elnökségét.

A történet valódi vesztesei azonban a nyugat-balkán országai, akik régóta próbálnak csatlakozni egy olyan klubhoz, amely csak újabb és újabb akadályokat gördít a belépésük elé.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG