Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elkezdtek tárgyalni a Trump elleni vádeljárásról a Képviselőházban


Donald Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök a 2020-as amerikai elnökválasztásról tájékoztat a washingtoni Fehér Házban, 2020. november 4-én
Donald Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök a 2020-as amerikai elnökválasztásról tájékoztat a washingtoni Fehér Házban, 2020. november 4-én

Az amerikai képviselőház arra készül, hogy szerdán vád alá helyezze Donald Trump elnököt, a Capitolium múlt heti megrohamozásában játszott szerepe miatt. Eközben egyre nagyobbak a politikai válság okozta repedések a Republikánus Pártban.

A Képviselőházban megkezdődött az a kongresszusi meghallgatás, ami a Donald Trump elleni impeachment-eljáráshoz megindításához szükséges. A meghallgatást a demokraták kezdeményezték, akiknek többsége van a Képviselőházban, de a jelek szerint az elnököt felkelésre történő buzdítással vádoló vádiratnak a republikánusok között is akadtak támogatói.

Amennyiben a Képviselőház megszavazza az impeachmentet – azaz lényegében vád alá helyezik az elnököt – az ügy a Szenátus elé kerül, akik lefolytatják a vádeljárást és ítéletet hoznak. Az viszont nem világos, hogy az eljárásra még Trump január 20-ai távozása előtt kerül-e sor. Miközben a képviselők összeültek az ügyet tárgyalni, a rendőrség tagjai és a Nemzeti Gárda egységei biztosították a Capitolium környékét.

„Ezt a történelmi ügyet a tetthelyen vitatjuk meg” – mondta Jim McGovern massachusettsi demokrata képviselő visszautalva arra, hogy a január 6-ai capitoliumi zavargásokban betöltött esetleges szerepe miatt vonnák felelősségre Donald Trumpot. „Ez nem egy tüntetés volt, ez felkelés volt” – mondta McGovern, aki „árulóknak”, „belföldi terroristáknak” nevezte a zavargás résztvevőit, akik szerinte „Donald Trump

Kevin McCarthy, a republikánusok vezetője a Képviselőházban, aki azt mondja, hogy ellenzi Donald Trump felelősségre vonását, a hírek szerint lehetővé teszi a majd republikánus képviselők számára, hogy a lelkiismeretük szerint szavazzanak az ügyben. Eközben a párt próbál irányt találni Trump távozása és a Capitoliumnál történtek miatt kialakult helyzetben.

Véleménykülönbség a republikánusok között

Donald Trump egyik legközelebbi szövetségese a kongresszusban, Kevin McCarthy is azon a véleményen volt, hogy Trump felelősségre vonása most „éppen az ellenkező hatást eredményezné, és nem az ország egyesítését". A vádemelést ugyanakkor akár egy tucatnyi republikánus képviselő is támogathatja, köztük Liz Cheney, a képviselőház harmadik legtekintélyesebb republikánus képviselője.

A wyomingi politikus ugyanis január 12-én azt mondta, Trump "hívta oda ezt a csőcseléket, ő gyűjtötte egybe őket, és ő lobbantotta fel a támadás lángját is." Szerinte az elnök közbeléphetett volna, hogy megállítsa híveit, de nem tette.

"Az Egyesült Államok egyik elnöke sem árulta el még ennyire soha hivatalát és az alkotmányra tett esküjét" - mondta Cheney.

Habár Trumpot szinte biztosan felelősségre vonják, az intézkedés várhatóan nem fogja megszerezni az elítéléséhez szükséges és megosztott szenátus kétharmados támogatását.

Egy vezető republikánus felelősségre vonná Trumpot

A New York Times időközben egy olyan hírrel állt elő, amelyik alapjaiban változtathatja meg az események menetét. Az újság ugyanis arról értesült, hogy Mitch McConnell, a Szenátus republikánus frakcióvezetője is azon a véleményen van, hogy Trump rászolgált a vádeljárásra, ezért a szenátor támogatja a demokraták kezdeményezését.

A lap értesülései szerint McConnell úgy gondolja, hogy egyszerűbb lesz kigyomlálni Trumpot a Republikánus Pártból, ha végigviszik az impeachmentet. Január 12-én Trump tagadta, hogy bármilyen felelőssége lenne az erőszakos eseményekben, és boszorkányüldözésnek nevezte, hogy második alkalommal is megindulhat ellene az impeachement-eljárás. Eddig még nem volt rá példa az ország történelmében, hogy egy elnököt kétszer is vádeljárás alá vontak.

Trump szerint veszélyes lenne eljárás alá vonni

Donald Trump azt mondta, hogy az elmozdítására tett kísérletek „hatalmas veszélyt” idéznek elő az országra nézve és „rengeteg haragot” generálnak. „Nem akarok erőszakot” – mondta az elnök újságíróknak a Fehér Házban.

Kedden Trump ellátogatott az Egyesült Államok déli határára, ahol azt mondta, hogy „itt az idő, hogy gyógyulni kezdjen az ország, itt az idő a békére és a megnyugvásra.”

Az elnök nem sokkal azelőtt, hogy erőszakos zavargás tört ki a Capitoliumál január 6-án, még gyújtó hangú beszédet mondott, amiben arra szólította fel a támogatóit, hogy vonuljanak a törvényhozás épületéhez. Az öt áldozatokat követelő zavargások előtt az elnök heteken át ismételgette minden bizonyíték nélkül, hogy elcsalták a választást. Donald Trump egyébként továbbra sem hajlandó elfogadni a választás eredményét.

A hadsereg elítéli a zavargásokat

Miközben az FBI arra figyelmeztet, hogy szerte az országban felfegyverzett tüntetők vonulhatnak utcára a január 20-ai beiktatási ceremónia előtt, amelyen Trump nem tervez részt venni, a hadsereg felső vezetése körlevelet küldött a fegyveres erők tagjainak.

A levélben demokráciaellenes bűncselekménynek nevezik a washingtoni zavargásokat, és arra emlékeztetnek, hogy a szólásszabadsághoz való jog még nem jogosít fel senkit az erőszakra. A levélben a hadsereg vezetése azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy szerintük Joe Biden az Egyesült Államok törvényesen megválasztott következő elnöke.

Készült az AFP, az AP, a dpa, a Reuters, és a The New York Times tudósításának felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

XS
SM
MD
LG