Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kötelező védőoltás: nem csak jogi kérdés


Oltásellenes tüntető Londonban, 2020. december 14-én
Oltásellenes tüntető Londonban, 2020. december 14-én

Úgy tűnik, nem akar annyi ember koronavírus elleni védőoltást, amennyi a nyájimmunitáshoz szükséges lenne. Ugyan a magyar jog szerint egy mozdulattal kötelezővé lehetne tenni a koronavírus elleni védőoltást, de a jogi mellett számos más szempont is felmerül.

  • Eddig 4,8 millióan regisztráltak az oltásra, a nyájimmunitáshoz 7,8 millió beoltottra lenne szükség.
  • A Magyar Orvosi Kamarában felvetődött, hogy kezdeményezzék az oltás kötelezővé tételét, de néhány elnökségi tag ellenállásán elbukott a dolog.
  • Jogilag nincs akadálya az oltás kötelezővé tételének.
  • Sok feltételnek kellene megvalósulnia ahhoz, hogy a kötelező oltásra vonatkozó terveket végre is lehessen hajtani.
  • Ingyen sörrel, marihuánával, és ajándék államkötvénnyel is próbálják ösztönözni az oltakozási kedvet Amerikában.
  • Hosszú távon nagy valószínűséggel el fog gyengülni a járványt okozó koronavírus.

Apostol János szakorvosjelölt a Szabad Európának arról beszélt, hogy szerinte csak akkor lesz vége a járványnak, ha kötelezővé teszik a védőoltást. Ezért néhány kollégájával kezdeményezte, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) álljon ki a kötelező védőoltás mellett. „Ez véget vetne az oltás körüli politikai játszmáknak is. Mi nem politizálni szeretnénk, sőt szakmai oldalról segítenénk, hogy a kormánynak könnyebb legyen meghozni ezt a döntést.” Apostol szerint gyakorlati akadálya nem lenne annak, hogy pár hónapon belül átoltsák a lakosságot, és ezzel véget érjen a járvány Magyarországon.

Az orvos szerint azért is lenne érdemes kötelezővé tenni a koronavírus elleni védőoltást, mert olyan magas a nyájimmunitás eléréséhez szükséges átoltottsági szint, hogy szinte mindenkit be kellene oltani.

Hasonlóan érvelt korábban lapunknak Gilly Gyula orvos, egészségügyi menedzser. A szakember azt mondta, hogy minél nagyobb a vírus fertőzőképessége, annál több embert kell beoltani, hogy elérjük a nyájimmunitást és meg tudjuk állítani a járványt. „A mostani variánsnál úgy becsülik, hogy legalább a populáció 80 százalékát kell ehhez beoltani… Azaz mintegy 7,8 millió embert kellene beoltani Magyarországon. Ez azt eredményezheti, hogy előfordulhat az, hogy nincs is annyi, orvosi értelemben beoltható ember az országban, mint amennyi a nyájimmunitáshoz kell.”

Gilly úgy fogalmazott, hogy a nyájimmunitás a populációnak egy minőségi jellemzője. „Ez azt jelenti, hogy van, vagy nincs. Nincs olyan, hogy félig, meg egyharmad részt, meg egy kicsit. Ha a nyájimmunitáshoz mondjuk 80 százalékos átoltottság kell, akkor addig nincs nyájimmunitás, amíg el nem értük ezt a szintet… Az a baj, hogy a vírus nem ismeri azt a logikát, hogy regisztrálni kell az oltáshoz, neki teljesen mindegy, hogy kit fertőz meg. Csak akkor áll le a terjedés, ha megvan a 80 százalékos átoltottság, regisztrációtól függetlenül.”

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője május elején még úgy becsülte, pár héten belül meglehet az ötmillió beoltott. Az infektológus ugyanakkor úgy becsülte, hogy a nyájimmunitáshoz hat-hétmilliós átoltottság kell.

Május első hetében 4,8 millióan regisztráltak az oltásra, közülük pedig 4,3 millióan kapták meg eddig legalább az első oltást. Ráadásul a 4 millió beoltott után jelentősen lelassult az oltások beadásának az üteme, ami így jelentősen elmarad a hivatalos oltási tervtől is. Egyre inkább látszik az is, hogy van egy erős része a társadalomnak, akik nem akarják beadatni maguknak a védőoltást. A KSH hetente közli azoknak az arányát, akik beadatnák maguknak az oltást. Az adatokból pedig az látszik, hogy míg decembertől áprilisig egyre többen kezdtek bízni az oltásban (15 százalékról 64 százalékra nőtt azok aránya, akik beadatnák maguknak az oltást – vagy már meg is kapták azt), az utóbbi hetekben már egyáltalán nem nő ez a szám.

Ezek az adatok egybevágnak az Egyesült Királyság és Izrael adataival is, ahol nálunk valamivel előrébb járnak átoltottságban. Ott is az látszik, hogy a kezdeti oltási ütem 60 százalék körül stagnál.

Hányan kapták meg az első oltást a lakosság arányában
Hányan kapták meg az első oltást a lakosság arányában

Apostol János szerint ennyi beoltott arra lesz csak elég, hogy csökkentse a járvány intenzitását, de megállítani ekkora átoltottsággal nem lehet a járványt. „Most ugyan csökkennek az esetszámok és egyre kevesebben fekszenek kórházban Covid miatt, de volt már ilyen. A járvány intenzitása hullámzik. Amíg nincs meg a nyájimmunitás, addig lesznek betegek és halottak is. Napi egy halott is sok.”

„A Covid-védőoltásokból mára többet adtak be a világon, mint bármelyik másik oltásból, és sokkal nagyobb figyelemmel készültek, komolyan ellenőrizve” – érvelt az oltások biztonságossága mellett Apostol, hozzátéve, hogy a kínai és az orosz gyártmányú oltások is hatásosnak tűnnek a súlyos betegség ellen, csak a dokumentációjuk nem olyan szintű, mint ami nyugaton elvárt. „A MOK-ban volt egy erre vonatkozó kezdeményezés, az elnökség hosszasan tárgyalta, vitatkozott róla, hogy támogassa-e a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételére irányuló kezdeményezést. De nem volt egységes álláspont, egy-két elnökségi tag kifejezetten etikai és szervezési okokból nem támogatta a felvetést, mondván, hogy nem lenne népszerű a kezdeményezés. Azzal is érveltek, hogy nem tudnánk megvalósítani. De az oltások beadásának lebonyolítása nem a MOK feladata.”

Lénárd Rita, a MOK alelnöke annyit mondott megkeresésünkre, hogy „nagyon komoly vita” volt a MOK elnökségében, de egyelőre nem tudtak dűlőre jutni arról, hogy támogassák-e a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét. „Beszélgetünk róla, később még lehet döntés, még nincs végleges, egységes álláspontja az elnökségnek.”

Jogi ​akadály nincs Magyarországon

Asbóth Márton, a TASZ Magánszféraprojektjének vezetője azt mondta a Szabad Európának, hogy Magyarországon jól kialakult rendszere van annak, hogy hogyan lehet védőoltásokat kötelezővé tenni. „A kötelező védőoltás egy alapvető jogot, az önrendelkezési jogot korlátozza. De az Alkotmánybíróság többször kimondta, hogy ez egy legitim jogkorlátozás, mert az egyéni és közösségi védettség fontosabb, mint az egyéni önrendelkezés. A nyájimmunitás ugyanis az egész közösséget védi, azokat is, akiket valamilyen egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani.”

Hasonló következtetésre jutott idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága is, amikor kimondta, hogy kötelezővé lehet tenni az oltásokat egy demokratikus társadalomban. „[Ezek] a ... lépések szükségesnek tekinthetők egy demokratikus társadalomban” – áll az EJEB ítéletében a kötelező oltások kapcsán.

Magyarországon ma is vannak életkorhoz kötötten kötelező, illetve egyes munkakörökhöz kötelező védőoltások. Magyarországon ma 12 oltás kötelező. Ezeket nemcsak gyerekeknek kell beadatni, hanem azoknak is, akik huzamosabb ideig kívánnak az országban maradni. Ezen túl például az egészségügyi dolgozóknak kötelező a hepatitis B, a vadőröknek pedig a veszettség elleni védőoltás. Az életkorhoz kötött – gyerekkori – kötelező vakcináknál szabálysértésnek minősül az oltás elmaradása. „Ha valaki nem adatja be a gyerekének a kötelező védőoltást, akkor be kell fizetnie egy szabálysértési összeget. Ugyanakkor gyakran ráküldik ezekre a családokra a gyermekvédelmet is, melynek során megindul egy gyerekvédelmi eljárás. Ennek akár az is lehet az eredménye, hogy kiemelik a gyereket a családból. A TASZ álláspontja szerint viszont jogszerűtlen ilyen esetben megindítani a gyerekvédelmi eljárást.”

Máshol is kötelező
Több más európai országban is létezik a törvényileg kötelező védőoltás például Lengyelországban vagy Belgiumban. Vannak olyan országok is, ahol nem törvényileg, de mégis erős ösztönzők vannak bizonyos oltások beadatására. Ausztriában óvodába, az USA bizonyos államaiban pedig iskolába nem lehet oltatlan gyerekeket beíratni. Ausztráliában pedig olyan állami juttatások, mint a szülési szabadság megvonható azoktól a szülőktől, akik nem oltatják be a gyereküket.


Balkányi ​László orvosi tudásmérnök, az Európai Járványvédelmi Központ (ECDC) korábbi munkatársa szerint ugyanakkor az oltás kötelezővé tétele komplex kérdés, amire a választ különböző hozzáértők együttes munkája találhatja meg, mindig egy adott helyzetben egy adott társadalomban. „A »kötelezőség« eldöntésében első kérdés, hogy mi is az elérendő célunk. Nagyon leegyszerűsítve a skála két végpontja a lehetséges legkevesebb halál (tisztán orvosi szempont), a másik végpont a tisztán gazdasági: az ország működőképességének minden körülmények közötti fenntartása, illetve a gazdaság megóvása.

„Egyszerre kell járványtani, oltástani, fertőző betegség orvosi tudás, emberjogi, jogszociológiai, alkalmazott lélektani, kommunikációs szakismeret, nemzetközi egészségügyi tudás, és még kormányzati apparátus ismeret is. Egy normálisan működő országban szakértői testületek foglalkoznak ezzel, különböző opciókat kínálva az adott ország vezetése számára” – fogalmazott Balkányi a Szabad Európának.

Oltás a tiszavasvári idősotthonban, 2021. január 28.
Oltás a tiszavasvári idősotthonban, 2021. január 28.

Ha kötelező is volna a védőoltás, akkor is felmerül egy sor kérdés a megvalósíthatósággal kapcsolatban. „Hogyan érhető el, hogy mindenkit beoltsunk, kiket kell, és kiket lehet a populációban ehhez megcélozni? Milyen kommunikációs, társadalmi és jogi eszközöket kell találnunk, megvannak-e ezek, vagy létre kell őket hozni? A negyedik kérdés a kötelező oltások technikai végrehajthatósága, nyilvántartási háttere, a szükséges informatikai infrastruktúra fizikai megléte, ha kell, fejlesztése. Csak olyan szabályozást, törvényt érdemes létrehozni, ami aztán végre is hajtható” – fogalmazott Balkányi.

Asbóth Márton pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha kötelező beadatni a védőoltást, akkor az államnak is kötelező elérhetővé tennie, ráadásul ingyenesen. „Most ingyenes, de nem tudjuk, ez az ingyenesség min alapszik. Nincs leírva sehol. Se jogszabály, se kormányhatározat nem rendelkezik arról, hogy miért ingyenes a koronavírus elleni védőoltás, és hogy meddig marad az.” Kötelező oltás esetén valószínűleg nem lehetne úgy válogatni a különböző gyártmányú oltóanyagok között mint most, szükség lenne egy olyan átlátható és megbízható eljárásrendre is, ami egyértelműen megállapítja valakiről, ha egészségügyi probléma miatt valóban nem oltható.

Arra is felhívták a figyelmet szakemberek, hogy akár kötelező a védőoltás, akár nem, az oltásokról való hiteles és alapos tájékoztatás mindenképp alapvető fontosságú lenne. Azt is tudatosítani kellene mindenkiben, hogy az oltásokkal járó esetleges kockázatok eltörpülnek a koronavírus-fertőzés kockázatai mellett.

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol kötelező, ott többen kapják meg a védőoltást, és jelentősen csökken azoknak a száma, akik elkapják az oltással megelőzhető betegséget. Így egy hatékony és biztonságos védőoltás kötelezővé tételének előnyei meghaladják az azzal okozott károkat – ha egy valóban halálos vírussal állunk szemben. Ezen alapul az a szükségességi-arányossági teszt, ami alapján a magyar Alkotmánybíróság is kimondta a kötelező oltások jogszerűségét.

Ha egy oltás kötelező, könnyebben hozzájutnak azok a hátrányosabb helyzetűek, akikhez információhiány, vagy az oltópontok (esetleg a regisztráció) elérése ütközik nehézségbe. Ugyanakkor politikai szempontból figyelembe kell venni azoknak az ellenállását is, akik valamilyen – nem egészségügyi okból – nem akarják a kötelező oltást, vagy egyszerűen csak a szabadságjogaik megsértését látják abban, ha kötelezni akarják őket az oltásra. Minél keményebben büntetik a kötelező oltás alól kibújni kívánókat, annál erősebb lesz az ellenállásuk.

Ösztönözni lehet

Asbóth Márton szerint minden olyan ösztönző, ami nem jogellenes diszkriminációt valósít meg, bevethető az oltakozási kedv növelése érdekében. „A mostani nyitási akció értelmezhető ilyen ösztönzőként is: aki szeretné visszakapni a régi életét, az oltassa be magát, és akkor mehet strandra és moziba, aki meg nem, az számoljon azzal a következménnyel, hogy továbbra is korlátozások között kell élnie.”

A TASZ szerint a Magyarországon kiadott védettségi igazolvány diszkriminatív, mert nem a védettséget igazolja (hiszen azt a védettség kialakulása előtt kiküldik), és a korlátozások feloldásáról szóló rendelet nem foglalkozik azokkal, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást. Azokat azonban jogszerű lehet kizárni bizonyos szolgáltatásokból, akik önszántukból nem kérnek oltást. „Olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint például az egészségügy, a tömegközlekedés, az élelmiszervásárlás nem lehet kizárni senkit.”

Amerikai ​ösztönzők
Az Egyesült Államokban igen változatos eszközöket vetettek be az oltási kedv növelésére. New Jersey-ben ingyen sört, New Yorkban ingyen marihuánát kaphattak azok, akik beoltatták magukat. Nyugat Virginia 100 dolláros államkötvényt adott minden helyinek, Maryland pedig 100 dolláros extra fizetést ígért az oltakozó állami alkalmazottaknak, Detroitban pedig 50 dollárt kapott az, aki elfuvarozott valakit oltásra.

Balkányi ​László ugyanakkor úgy véli, hosszú távon az a legvalószínűbb, hogy a járványt okozó koronavírus el fog gyengülni. „Annak a variánsnak van evolúciós előnye, ami ugyan terjed, de nem teszi nagyon beteggé a megfertőzött szervezetet. A közönséges nátha ilyen, amit több különféle vírus okoz (köztük más koronavírusok is), nagyon hasonló tünetekkel, hiszen ez a »leghatékonyabb« a vírus számára. Köhögünk, prüszkölünk, orrot fújunk, de ahhoz nem vagyunk elég betegek, hogy otthon maradjunk, és ne terjesszük a kórt.” Ahhoz pedig, hogy megszakadjanak a járványt okozó fertőzési láncok, messze nem is kell mindenkit beoltani, mondja Balkányi. „Ha átlagosan 100 fertőzött 100-nál kevesebbet tud megfertőzni (azaz tartósan 1 alatt van a reprodukciós ráta), akkor a járvány kihal a véletlenszerű terjedési mintázat sajátossága miatt.”

Szerettük volna megismerni a hazai járványvédekezést irányító operatív törzs és a Semmelweis Egyetem szakmai álláspontját is a kérdésben. Az operatív törzs egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. A Semmelweis Egyetemen pedig azt válaszolták, hogy ez egy politikai kérdés, ám az egyetem és Merkely Béla rektor úr csak a szakmájához tartozó témákban hajlandó nyilatkozni.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG