Óva intette Európát az Egyesült Államok attól, hogy engedjen Oroszország nyomásgyakorlásának, és felgyorsítsa az Északi Áramlat 2 gázvezeték hivatalos engedélyeztetési eljárását.
Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium magas rangú globális energiabiztonsági tanácsadója kiemelte, hogy amennyiben Oroszország rendelkezik elegendő földgázzal Európa ellátási zavarainak csillapításához, azt a már meglévő vezetékek segítségével kellene eljuttatnia a kontinensre, például Ukrajnán keresztül.
„Nem gondolom, hogy az Egyesült Államoknak és Európának a korlátozások, a szabályozási és jogi eljárások feladására kellene kényszerülnie annak érdekében, hogy enyhítsünk egy válságon, amely valamilyen fokon más eszközök és mechanizmusok útján is megoldható lenne” – szögezte le hétfőn.
Európában az utóbbi időszakban rekordmagasba szöktek a gázárak, részben az ellátási hiány következtében. A kontinens ezért versenyben áll a világ más részeivel, köztük Kínával az elérhető, tengeri úton szállított cseppfolyósított földgázért (LNG).
Vlagyimir Putyin orosz elnök előző héten azt közölte, hogy a kontinens egyik legfőbb ellátójaként készek a szállított mennyiség növelésére az Oroszországot Németországgal összekötő, sokak által bírált Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül.
Az infrastruktúra éveken át tartó huzavona után múlt hónapban teljesen elkészült, azonban a működés megkezdéséhez a vezetéket először jóvá kell hagynia a német és az európai uniós hatóságoknak.
Hochstein arról számolt be, hogy az EU-s engedélyezési eljárás normális körülmények között várhatóan nem zárulna le jövő március előtt. Ezért többen is úgy vélekedtek, hogy a közelgő télre és az ellátási hiányra tekintettel fel kellene gyorsítani. Eközben a szakértők rendre aláhúzzák, hogy Oroszország az évtizedek óta meglévő infrastruktúra használatával is képes lenne a szállítás fokozására. Moszkvának viszont épp az az egyik legfőbb célja, hogy kikerülje az ukrajnai tranzitot, miután évek óta éles konfliktusban áll az Európai Unióhoz közeledni kívánó Kijevvel.
Az ukrán tranzit kikerülése
Oroszország csaknem kilencvenmilliárd köbméter földgázt szállított Ukrajnán keresztül 2019-ben, szemben az idénre prognosztizált negyvenmilliárd köbméterrel. Az ukrán kormány évente több milliárd dollár bevételhez jutott eddig a tranzitdíjakból.
Az Egyesült Államok politikai projektnek minősítette az Északi Áramlat 2-t, amelynek célja Ukrajna megbüntetése, és különféle eszközökkel éveken keresztül akadályozta az építkezést. Joe Biden amerikai elnök kormányzata végül májusban feloldotta az ügyben elrendelt szankciókat, mondván, már nem tudják meggátolni a projekt befejezését. Washington és Berlin ezzel párhuzamosan arról állapodott meg, hogy Ukrajna kárainak enyhítése érdekében beruháznak az ország alternatív erőforrásaiba, illetve büntetőintézkedéseket foganatosítanak, amennyiben Oroszország megpróbálja fegyverként használni az energiát.
A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi az Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését. A bírálók szerint a projekt káros lehet Ukrajna nemzetbiztonsága szempontjából, ugyanis ha nincs szükség a tranzitra, Oroszország a jelenleginél is agresszívabban léphet fel szomszédjával szemben.
