A keddi amerikai-orosz csúcstalálkozón Joe Biden kemény szankciókat helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni offenzíva esetére, Vlagyimir Putyin pedig garanciákat sürgetett a NATO további keleti bővítése ellen.
A mintegy két órán át tartó online értekezleten az amerikai elnök kijelentette, hogy „szigorú gazdasági és egyéb intézkedéseket” fognak elrendelni Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva a katonai eszkaláció mellett dönt.
„Az elnök kifejezte az Egyesült Államok és európai szövetségeseink súlyos aggályait az Ukrajna határai közelében folyó orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban” – írta közleményében a Fehér Ház. Leszögezték: Biden nem tett semmiféle „kötelezettségvállalást vagy engedményt” Putyin követeléseit illetően.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin sérelmezte, hogy a NATO megerősítette katonai képességeit az orosz határok közelében, és „veszélyesen kísérletezik ukrán területek meghódításával”.
„Oroszország ezért komolyan érdekelt abban, hogy biztos, jogilag szilárd garanciákat szerezzen, amelyek kizárják a NATO keleti bővítését és támadó fegyverrendszerek telepítését a szomszédos államokban” – közölték.
Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója később nem nyilatkozott túl derűlátóan a találkozó kapcsán. Mint mondta, nem történt semmilyen kézzelfogható áttörés, a felek azonban kinyilvánították hajlandóságukat a munka folytatására, és megvitattak egyes, Moszkva számára aggályos kérdéseket.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Biden leszögezte a Krím félsziget Oroszország általi annektálására utalva, hogy „most készek vagyunk megtenni, amit nem tettük meg 2014-ben”.
Milyen szankciókról van szó?
Elemzők szerint egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan milyen szankciók elfogadásáról lehet szó szükség esetén. Egyesek úgy vélik, hogy Oroszországot Iránhoz és Észak-Koreához hasonlóan kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, ami pusztító gazdasági károkat okozna. Mások az Oroszországot Németországgal összekötő, Moszkva számára stratégiai fontosságú Északi Áramlat 2 gázvezeték működésbe lépésének megakadályozását is elképzelhetőnek tartják.
„(Biden) kristálytisztán fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mi az Egyesült Államok álláspontja ezen ügyekben” – jelentette ki Sullivan. „Továbbra sem hisszük, hogy Putyin elnök már meghozta a döntését. Biden elnök ma egyértelműen bemutatta, hogy milyen következményekkel járna egy esetleges offenzíva” – fogalmazott. Végül pedig kiemelte: ha Oroszország gázt szeretne szállítani az Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül, akkor „nem kellene megtámadnia Ukrajnát”.
Az amerikai elnök az egyeztetést követően beszámolt több európai hivatali partnerének annak eredményéről, és pénteken ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel is beszélni fog. „Az európai vezetők megerősítették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és területi egységét, illetve annak szükségességét hangsúlyozták, hogy Oroszország csillapítsa a feszültséget” – húzta alá a Fehér Ház.
Ez volt a harmadik közvetlen tárgyalás Putyin és Biden között utóbbi januári hivatalba lépése óta.
Különböző beszámolók
A megbeszélés tartalmát ismertető nyilatkozatok meglehetősen eltértek az amerikai és az orosz fél között. Akárcsak korábban több alkalommal, a Kreml tájékoztatása most is sokkal hosszabb volt, ugyanakkor azt mintegy két órával később tették közzé, mint a Fehér Házét.
A moszkvai közleményben egyenlő súlyú globális nagyhatalmakként festették le a két országot, amelyek „különleges felelősséggel bírnak” a nemzetközi biztonság vonatkozásában. Az ehhez hasonló kitételek egyes megfigyelőket a hidegháborús retorikára emlékeztették.
Élesen másként írták le a találkozón felmerült kérdéseket, például az ukrajnai helyzetet, az egymással szemben álló álláspontoknak megfelelően. Az egyetlen közös pont, amelyről mindkét oldal hasonló tárgyilagossággal számolt be, hogy folytatódni fog a párbeszéd az Egyesült Államok és Oroszország között.
Műholdfelvételeken az orosz csapatösszevonások az ukrán határ közelében és a Krím-félszigeten
Fokozódó feszültség
Ukrajna nemrég arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg több mint kilencvenezer katonát vont össze az ország határainak közelében. Amerikai hírszerzési információk szerint ennek létszáma hamarosan elérheti a 175 ezret, és a hadvezetés jövő év elején többfrontos offenzívát indíthat.
John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nemrég úgy vélekedett, hogy a NATO-nak rotációs rendszerben csapatokat kellene állomásoztatnia Ukrajnában, és fokozni kellene a fegyverszállításokat, így tántorítva el Oroszországot egy esetleges támadástól.
Kelet-Ukrajnában eközben jelenleg is zajlik a 2014-ben kezdődött fegyveres konfliktus a Moszkva által támogatott oroszbarát szakadár erők és a hadsereg között. A Kreml a felsorakoztatott bizonyítékok ellenére következetesen tagadja, hogy anyagilag vagy katonai eszközökkel segítené a szeparatistákat. A térségből az évek során több mint egymillió ember elmenekült, a harcok mintegy 13 200 emberéletet követeltek eddig.
Biden és Putyin júniusi genfi egyeztetését követően egyesek abban bíztak, hogy közelebb kerülhet az ukrán válság megoldása, ez azonban nem történt meg, sőt tovább fokozódott a feszültség.
Washington több mint 2,5 milliárd dollár értékben nyújtott védelmi támogatást Kijevnek 2014 óta.
