Antony Blinken külügyminiszter kijevi látogatása előtt felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy válassza a békés utat. Ukrajnában egyre nagyobb a félelem, hogy orosz invázió készül a volt szovjet tagköztársaság ellen.
„Nagyon-nagyon remélem, hogy ezt az ügyet diplomáciai és békés úton tudjuk tartani, de végső soron ez Putyin elnök döntése lesz” – mondta Blinken, miután január 19-én találkozott az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének munkatársaival. Az orosz–ukrán háború veszélye világszerte riadalmat kelt, miután Oroszország becslések szerint százezer katonát vonultatott fel Ukrajna határai mentén, és jelentős erőket telepített Belaruszba egy közös hadgyakorlatra hivatkozva.
„A diplomácia még nem halt meg”
„Tudjuk, hogy vannak tervek arra, hogy nagyon rövid időn belül még inkább növeljék ezt a haderőt, és ez Putyin elnöknek lehetőséget ad arra, hogy szintén nagyon rövid időn belül további agresszív lépéseket tegyen Ukrajna ellen” – figyelmeztetett Blinken. Kijevben Blinken találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető ukrán tisztviselőkkel, mielőtt Berlinbe utazik, ahol négyoldalú megbeszéléseket folytat Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal, hogy biztosítsa a nyugati egységet Ukrajna mellett. Január 21-én az amerikai külügyminiszter várhatóan Genfben találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Utoljára január 18-án telefonon beszéltek.
A Fehér Ház egy névtelenséget kérő munkatársának elmondása szerint a múlt hónapban az amerikai kormány jóváhagyta kétszázmillió dollár további védelmi támogatás nyújtását Kijevnek, mondván, hogy Washington továbbra is „elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”. A tisztviselő nem részletezte a segélycsomag tartalmát. Egy másik, szintén névtelenül nyilatkozó képviselő azt az információt adta a sajtónak: Blinken Lavrovval tervezett találkozója „azt sugallja, hogy talán a diplomácia még nem halt meg”.
A litvánok is aggódnak
Az orosz hadsereg felvonulása a legnagyobb csapatösszevonás a Krím félsziget 2014-es megszállása óta. Moszkva ugyanakkor tagadta, hogy támadást tervezne Ukrajna ellen, és azzal vádolta a NATO-t, hogy fel akarja venni az országot a szövetségbe, valamint támadó fegyvereket telepít oda. Oroszország 2014 óta támogatja a kelet-ukrajnai szakadár felkelőket, a háború eddig több mint 13 200 emberéletet követelt.
Múlt héten orosz diplomaták találkoztak az Egyesült Államok, a NATO és az európai nemzetek vezető tisztviselőivel, hogy megvitassák Moszkva átfogó követeléseit az európai biztonsági struktúra átalakítására, de a tárgyalások nem hoztak áttörést.
Nem csak Ukrajna aggódik az orosz agresszió miatt. Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter január 19-én Twitteren azt írta, úgy véli, az orosz csapatok Belaruszba érkezése „nem csak a biztonsági helyzetet destabilizáló tényező, még nagyobb közvetlen fenyegetést jelent Litvániára nézve”.
A külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője előző nap újságíróknak azt mondta, hogy a Fehéroroszországban állomásozó orosz erők esetében „nem gyakorlatról és nem is normális csapatmozgásról van szó. Ez egy erődemonstráció, amelynek célja, hogy válságot okozzon vagy hamis ürügyet adjon, mivel Oroszország egy esetleges inváziót tervez.”
