Az országgyűlési választással együtt tartják az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazást, amellyel kapcsolatban jogvédő szervezetek érvénytelen voksolásra buzdítanak, mondván, hogy kérdései gyűlöletkeltők és kirekesztők.
Áder János április 3-ra írta ki az országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök arról is döntött, hogy ekkor lesz a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazása is. Ennek jogi lehetőségét novemberben teremtette meg a parlament, amikor elfogadták a papíron független, de több alkalommal is a kormánypártok kezére játszó Volner János javaslatát, amelynek értelmében mostantól egy napon lehet tartani parlamenti választást és népszavazást.
Ezt a költségek csökkentésével indokolták, amiben van is ráció, ugyanakkor egyesek szerint az is cél lehetett, hogy a kormány összemoshassa a két ügyet a kampányban, illetve növelhesse az esélyt arra, hogy a referendumon a részvétel elérje az érvényességi küszöböt.
Ahogy azzal a Szabad Európa is többször foglalkozott, a népszavazást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény tavaly nyári elfogadása után indítványozta a kormány, azt követően, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a sokak szerint melegellenes jogszabály miatt. Orbán Viktor miniszterelnök akkor több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy szerinte Nyugat-Európában LMBTQ-aktivisták végzik a kiskorúak szexuális felvilágosítását, és Brüsszel azt akarja, hogy Magyarországon beengedjék ezeket az aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.
A referendumon az alábbi kérdésekkel találkozhatnak majd a szavazók:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben, a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Valójában öt kérdést terveztek
A kérdések tartalma több civil szervezet szerint is félrevezető vagy értelmezhetetlen, ezért bíróságon támadták meg őket. A Kúria októberben a tervezett ötből egy kérdést (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?) alkotmányba ütközőnek minősített és nem hitelesített.
A kormány az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését, méghozzá sikerrel, ugyanis a taláros testület megsemmisítette a kúriai határozatot, mondván, hogy akár az igenek, akár a nemek kerülnek többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni. A kormány végül mégis elengedte a dolgot, és Orbán Viktor közölte, hogy megelégszik a négy kérdéssel.
Érvényesség és eredményesség
A vonatkozó törvényben a demokratikus hatalomgyakorlás részének nevezik, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében az állampolgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. Az emberek így a parlamenti vagy önkormányzati választások között is kifejezhetik a véleményüket bizonyos kérdésekről, bár sokan úgy vélik, hogy a mostani referendum pusztán propagandacélokat szolgál, a kérdések légből kapottak.
A népszavazás akkor érvényes, ha azon az összes, azaz nagyjából 8,2 millió választópolgár több mint fele érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha a résztvevők több mint fele azonos választ ad a feltett kérdésre. Amennyiben az érvényesség és az eredményesség feltételei is teljesülnek, és a referendum törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, akkor az Országgyűlésnek 180 napon belül kötelező meghoznia a döntésnek megfelelő jogszabályt.
Jelen helyzetben azonban nincs erről szó. A kormány a már elfogadott, de széles körben bírált törvény társadalmi megerősítését és támogatói mobilizálását várja a népszavazástól.
Érvénytelen szavazás
Tíz hazai jogvédő szervezet – köztük a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – közös felhívásban fordult a lakossághoz januárban, érvénytelen szavazásra buzdítva az embereket „a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő” referendumon.
Mint írták, ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megtenni, ha a választási lapon minden népszavazási kérdésnél egyaránt beikszeljük az Igen és a Nem karikát.
„Érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni. Minden érvénytelen szavazat segít abban, hogy a kormány kiközösítő népszavazása ne érje el az érvényességi küszöböt. Bizonyítsuk be újra, hogy a magyarok egy elfogadó társadalomban akarnak élni, utasítsuk el a kormány kirekesztő és gyűlöletkeltő politikáját” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
A közleményben pedig emlékeztettek rá, hogy a kormány a népszavazással szeretné bizonyítani, hogy van társadalmi támogatottsága a „homofób és transzfób propagandatörvénynek”.
