Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Pánikban a befektetők, történelmi mélypontra gyengült a forint


Felrobbant egy kijevi tévétorony 2022. március 1-jén. Fotó: Reuters / Carlos Barria
Felrobbant egy kijevi tévétorony 2022. március 1-jén. Fotó: Reuters / Carlos Barria

A pénzügyi befektetők fedezékbe vonultak az ukrajnai háború miatt. Gyengül a forint, ütik az OTP-t. Az energiaárak emelkedése miatt tovább drágul az élet Magyarországon is, idén kilencszázalékos lehet az infláció. A hazai Sberbank ügyfelei más pénzintézeteknél kezdtek számlát nyitni.

Több csatornán gyűrűznek be az Ukrajnában folyó háború következményei a magyar gazdaságba. A forint árfolyama történelmi mélységbe gyengült az euróval szemben. A nap folyamán megközelítette a 380 forintos euróárfolyamot, amire még nem volt példa a közös uniós fizetőeszköz bevezetése óta.

Egy hete még 355 forintot kellett egy euróért adni. Ez nem magyarspecifikus jelenség, hiszen az összes feltörekvő deviza gyengül, a korona és a złoty a forinthoz hasonlóan zuhanórepülésbe kezdett.

380-as euróárfolyam

A befektetők általános kockázatkerülése van emögött. Egy konfliktus eszkalálódása esetén olyan biztonságos menedéket keresnek, mint az euró, a dollár vagy a svájci frank és a japán jen. „Gyakorlatilag elfogyott a kapaszkodó, eddig a 372-es szint volt az a határ, amelyet eddig nem lépett át a forint. Mostantól már csak bűvös számokról lehet beszélni” – mondta Virovácz Péter.

Az ING Bank vezető elemzője szerint menekül a tőke, a devizák gyengülésével az államkötvényhozamok is emelkednek, vagyis drágul az államadósság finanszírozása. „Nem látni nyomát annak, hogy a magyar jegybank közvetlenül a devizapiacon beavatkozott volna, de ilyen ellenszélben nem is lenne értelme. Óriási összegek mozdultak meg, végtelenül sok pénzt lehetne elégetni a forint védelmében teljesen feleslegesen” – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank kész interveniálni „bármelyik pillanatban” minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy biztosítsa a pénzügyi piacok stabilitását – írta a Reuters nyomán a Portfolio.hu.

Az MNB azt is mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy szorosan figyelik a helyzetet, és értékelésük szerint a jelenlegi piaci mozgások nincsenek összhangban a gazdasági fundamentumokkal.

Újabb drágulási hullám jön

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a magas olaj- és gázárak okoznak nehézséget a hazai vállalati szektornak, ahol nincsenek rögzítve az energiaárak. „Emiatt magasabb inflációra, a fogyasztói árak további emelkedésére kell számítani” – mondta.

Ehhez jön még az is, ha május közepén véget ér az üzemanyagárstop, mert Török szerint 15-20 százalék azonnali benzináremelkedés jön. A Raiffeisen elemzője az idei évre már kilencszázalékos átlagos inflációt becsül, rontja a lakosság vásárlóképességét, és a fogyasztás visszaesése lassítja a gazdasági növekedést.

Az elemző szerint az Oroszországba irányuló export nagy részét nem érintik ugyan a nyugati szankciók, de így is problémák léphetnek fel. „Nagy kérdés, hogy tudnak-e az orosz partnerek fizetni, technikailag hogyan oldják meg. Emellett újabb szankciók jöhetnek, amelyek már a hazai exportőröknek is fájhatnak” – tette hozzá.

Zavar az ellátási láncokban

Virovácz Péter szerint napról napra változik a helyzet, sok a bizonytalansági tényező az ukrajnai háború alakulását illetően. „Amit már most látni, hogy a globális ellátási láncok akadoznak, leállt az ukrajnai termelés. Egyre több autógyártó jelenti be, például a Volkswagen és a Škoda, hogy leáll az alkatrészhiány miatt” – mondta.

Az elemző szerint ez Magyarországon is éreztetheti a hatását. Virovácz Péter arra számít, hogy lassabb lesz a magyar gazdaság idei növekedési üteme, hat százalék alatti bővülésre számít. Az inflációs nyomás erősödik, a termelési láncok akadozása is árfelhajtó hatást okoz, de a nyersanyagárak emelkedése is drágulást fog eredményezni.

A magyar vállalatok is megsínylik az orosz–ukrán konfliktust. Az OTP Bank Oroszországban és Ukrajnában is jelen van, a pénzintézet részvényei folyamatosan csökkenek, csak ma húszszázalékos zuhanást produkáltak. De a bankszektoron túl a gyógyszeripari szereplőket és az élelmiszer-ágazatot is negatívan érinti a háború.

„A tavalyihoz hasonló árbevételt vár euróban számolva a Richter Gedeon, feltéve hogy az orosz és az ukrán piacok nem omlanak össze teljesen” – mondta Orbán Gábor vezérigazgató ma egy budapesti háttérbeszélgetésen. Az MTI tudósítása szerint az idén két számjegyű növekedésre lett volna lehetőség a termékportfólió és a húzó termékek hatására, ugyanakkor a háború kitörésével nem számoltak.

Felkészül az agrárium

„Közvetlenül nem gyakorol komoly hatást az orosz–ukrán háború a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari piacra, közvetetten azonban tovább növelheti az élelmiszerárakat” – állapították meg az OTP agrárszakértői. Szerintük a hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni.

„Azonban keleti szomszédunk nemcsak a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között van” – tették hozzá. Ha csak az Európai Unió szemszögéből vizsgáljuk, Ukrajna az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, és gabona- és növényiolaj-importjának mintegy negyedét biztosítja az uniónak, beleértve a kukorica csaknem felét.

Az elhúzódó konfliktus tehát nemcsak a helyi élelmiszer-termelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érintené a kieső kínálat miatt, és világszerte növelhetné az élelmiszerárakat.

Emellett Európa gázellátását is veszélyeztetheti a háború és annak minden következménye, ami főleg azokban az országokban okozhat komoly problémát, amelyek nagymértékben függenek az orosz energiahordozótól. „A földgáz árának további növekedése az energiaigényes termékek, például a műtrágyák előállítására is hatással lehet, ami szintén érinti a mezőgazdaságot” – tették hozzá.

Kifizetési korlátozások a Sberbanknál

A nyugati szankciók közvetlenül is éreztetik hatásukat Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank az orosz tulajdonú Sberbank esetében március 2-től harminc napra ügyfelenként hétmillió forintban maximálta a felvehető pénzösszeget.

Annak érdekében került sor a jegybanki intézkedésre, hogy a magyarországi Sberbank – az orosz–ukrán válság nyomán az anyabanktól, illetve annak tulajdonosától, az orosz Sberbanktól érkező negatív hatások ellenére – az elkövetkező időszakban is meg tudjon felelni a likviditásra és tőkehelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

Egy nyelviskola máris reagált a Sberbankot érintő intézkedésre. A Szabad Európa birtokába került levél szerint azt kérte a tanulóitól, hogy a következő havi tandíjat már egy másik bankban vezetett folyószámlára utalják.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG