A bolgár képviselők szerdán szavaznak a koalíciós kormány elleni bizalmatlansági indítványról. Ha megbukik a centrista miniszterelnök, az tovább hátráltathatja a balkáni országok csatlakozását az Európai Unióhoz.
A jobbközép ellenzéki GERB párt múlt héten nyújtotta be az indítványt amiatt, ahogy a kormány a növekvő inflációval szemben kezeli az államháztartást és a gazdaságpolitikát.
Kiril Petkov miniszterelnök koalíciója a 240 parlamenti mandátumból 109-cel rendelkezik, miután a populista koalíciós partner visszavonta támogatását ebben a hónapban költségvetési okok miatt és azért, mert Bulgária és a szomszédos Észak-Macedónia között továbbra is rossz a kapcsolat a megoldatlan etnikai-kulturális vita miatt.
Bulgária megakadályozta Észak-Macedónia uniós csatlakozási kérelmét, és ezzel együtt Albániáét is. A bolgár kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Észak-Macedónia hivatalosan ismerje el, hogy nyelve bolgár gyökerű, ismerje el alkotmányában a bolgár kisebbséget, és szüntesse meg a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédet”. Észak-Macedónia azt mondta, hogy identitása és nyelve nem lehet vita tárgya.
Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója arra késztette az Európai Uniót, hogy felgyorsítsa a csatlakozási folyamatot a Nyugat-Balkánon, ahol Moszkva még mindig jelentős befolyással bír.
Bulgária azonban továbbra is akadályozza Észak-Macedónia csatlakozását, amely tizenhét éve tagjelölt, és 2020-ban zöld utat kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, bár azok időpontját nem határozták meg. Észak-Macedónia elnöke, Sztevo Pendarovszki a múlt héten azt mondta, hogy a késedelem megviselte a nemzetet.
Az Európai Bizottság többször ígéretet tett arra, hogy a hat nyugat-balkáni ország jövője az EU-n belül van. Észak-Macedónia mellett Albánia, Bosznia, Koszovó, Montenegró és Szerbia csatlakozása is csúszik a tagországok közötti megosztottság és néhány kétoldalú kérdés miatt.
Franciaország, amely jelenleg az EU soros elnöke, közölte, hogy még egy utolsó próbálkozást tesz a helyezt tisztázására a csütörtökre és péntekre tervezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó előtt.
Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter szerint az ukrajnai háború közelsége miatt a 27 tagállamot tömörítő EU-nak „új lendületet kell adnia” a balkáni bővítési folyamatnak.
Mint mondta, a francia kormány „aktiválta és újraindította a tárgyalásokat” mind Észak-Macedóniával, mind Bulgáriával, valamint más EU-tagállamokkal.
„Van remény arra, hogy sikerrel járunk, de a munka még hátravan” – mondta Beaune.
Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia küldöttsége közösen kíván részt venni az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón, amely regionális együttműködésük jele az Open Balkan kezdeményezés alapján.
„A csúcstalálkozón való közös részvétel újabb lépés országaink fejlődése irányába, ugyanakkor világos jelzés, hogy a számos akadály ellenére továbbra is konstruktívan állunk az eurointegrációhoz” – írta Aleksandar Vučić szerb elnök hivatala.
Vučić korábban azt mondta, hogy a három ország vezetői akár bojkottálhatják a csúcstalálkozót, valószínűleg azért, mert nem történt előrelépés az uniós tagsági kérelmükkel kapcsolatban.
Daniel Smilov, a Szófiai Egyetem politológusprofesszora szerint Petkov, Bulgária miniszterelnöke hajtóerő volt az Észak-Macedóniával fennálló vita rendezéséhez, és kormányának összeomlása gyengítheti ezt az erőfeszítést.
„Ez elég szerencsétlen időszak az észak-macedóniai helyzet szempontjából, mert egyszerűen nincs most stabil többségünk a parlamentben, hogy zöld utat adjunk egy megállapodásnak – mondta. – A francia elnökség pedig nagyon észszerű javaslattal állt elő” – tette hozzá.
A francia javaslatot, amelyet hivatalosan nem hoztak nyilvánosságra, a múlt héten küldték el mindkét országnak.
Bulgáriában tavaly három választást tartottak. Amennyiben a szerdai szavazás után megbukik a kormány, alig több mint egy éven belül lehet, hogy negyediket kell tartani. Petkov decemberben alakult koalíciója azt ígérte, hogy felszámolja az országban elharapózó korrupciót.
