Hlib Burtszev azt tervezte, felveszi videóra, amikor megnyitja az amerikai egyetemek válaszait a jelentkezéséről, és megosztja interneten, közben elképzelte családja öleléseit és gratulációit, ha jó híreket kap.
De amikor az egyetemek válaszai megérkeztek, a 18 éves fiú egy ablaktalan szobában vagy egy bombabiztos óvóhelyen kuporgott az ukrajnai Kijevben. A légiriadó szirénái és a sötétség meghiúsította tervét.
Március 31-én, körülbelül egy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, felvételt nyert a Brown Egyetemre idén őszre. A nyolc északkeleti magánegyetem alkotta sportszövetséghez, az Ivy League-hez tartozó intézmény kiterjesztette az ajánlatot azzal, hogy már a nyári egyetemhez is csatlakozhat, fizetik a repülőjegyét, a lakhatását és az étkezését.
„Nem számítottam ilyen mértékű támogatásra egy nagyon messze lévő egyetemtől – mondta Burtszev. – Minden nagyon izgalmas, új emberek, új lehetőségek” – tette hozzá.
A Nemzetközi Oktatás Intézete (Institute of International Education, IIE) 559 iskolát vizsgált egy felmérésben, amely szerint több mint 120 amerikai egyetem próbál segíteni ukrán diákoknak, bár a tényleges szám valószínűleg jóval magasabb.
A segítség magában foglalja, hogy több időt hagynak a jelentkezési lapok kitöltésére, bizonyos hivatalos dokumentumokat nem kell beadniuk, és több helyen pénzügyi támogatást is kapnak. A konfliktus hatodik hónapjába lépve a kiválasztott diákok közül néhányan már megérkeztek az Egyesült Államokba, hogy elkezdjék az egyetemen az őszi szemesztert.
A Chicagói Egyetem húszmillió dolláros programot indított, amely tartalmazza az ukrán diákok tandíját. A Texas A&M támogatta a program finanszírozását. A virginiai Hampton Egyetem legfeljebb száz, a háború által érintett diákot hívott meg, hogy nyáron ingyen tanulhassanak az egyetemen.
Jason Czyz, az IIE társelnöke biztonságos menedéknek nevezte az amerikai felsőoktatást a nemzetközi diákok számára.
Az ukrán diákoknak sok akadályt kellett leküzdeniük. A kijevi amerikai nagykövetség nem ad ki diákvízumot, így kénytelenek egy másik konzulátusra menni, miközben a férfiaknak nehéz elhagyniuk Ukrajnát, bizonyítaniuk kell, hogy diákok.
Olekszandr Szinhajivszkij, egy 18 éves fiatal, aki idén ősztől a Georgetown Egyetemre jár majd, csak a negyedik próbálkozásra tudta elhagyni Ukrajnát Moldova felé. Romániába utazott vízumért, és két hetet töltött egy szállodában az egyetem segítségével.
Az Egyesült Államokba érve sok ukrán diák ellentmondásos helyzetben érzi magát: egyszerre érez hálát és bűntudatot. Aggódnak otthon maradt családtagjaikért, de sokukat motiválja, hogy olyan képzést kapjon, amely segíthet újjáépíteni országát.
„Minden ukrán diák, akivel beszéltem, vissza akar menni –- mondta Arne Westad, a Yale Egyetem professzora, az orosz történelem szakértője. – És tényleg a lehető leggyorsabban vissza akarnak menni” – tette hozzá.
A legtöbb iskola hasonló segítséget nyújt orosz diákoknak is, felismerve, hogy ők nem tudják befolyásolni kormányuk ukrajnai politikáját, és ők is megtapasztalják a háború okozta nehézségeket.
Arszenyij T., egy moszkvai diák Lettországban húzta meg magát a harcok kitörésekor, és nem tudta befejezni az orosz középiskolát. A SUNY Maritime College azonban megengedte neki, hogy késve nyújtson be néhány jelentkezési anyagot, és felajánlott neki egy helyet az őszi tanévre, megelőzve ezzel azt, hogy Oroszország besorozza katonának.
A 2020–21-es tanévben az IIE jelentése szerint az amerikai egyetemeken 4805 orosz és 1739 ukrán tanult.
Szinhajivszkij azt tervezte, hogy üzleti tanulmányokat hallgat a Georgetown Egyetemen. De miután látta hazája pusztulását, nemzetközi kapcsolatokat szeretne tanulni, és politikusnak készül Ukrajnában.
„Nem én változtattam irányt az iránytűmön. A pólusok tolódtak el, és más irányba fordítottak” – fogalmazott.
