A Reuters értesülése szerint 6400 milliárd forintot tarthatnak vissza 2027-ig, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem adott kielégítő válaszokat Brüsszel korrupcióval kapcsolatos aggodalmaira. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ugyanakkor arról beszélt, hogy ők erről hivatalosan nem kaptak információt.
Hétfőn kerülhetnek a magyar országgyűlés elé a független korrupcióellenes hatóság és munkacsoport felállításáról szóló törvényjavaslatok, vagyis egy nappal azután, hogy Brüsszelben eldőlhet több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa. Utóbbit, vagyis a vasárnapi döntéshozatalt az Európai Bizottság erősítette meg az RTL Híradónak.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, a brüsszeli testület a 2021 és 2027 között Magyarországnak járó 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás akár hetven százalékának (azaz több mint 6400 milliárd forintnak) a felfüggesztésére is javaslatot tehet.
Navracsics Tibor ugyanakkor az ATV-ben arról beszélt, hogy nincsenek ilyen információik. Azt mondta, a kormány teljesíteni fogja november végéig-decemberig az ígéreteit, hogy elkerüljék azt a vitát, amely az Európai Bizottság és Lengyelország között van. Az Európai Bizottságnak egyébként hivatalosan szeptember 22-ig kell válaszolnia a magyar kormány ajánlásaira, ezek egyike az említett a korrupcióellenes hatóság létrehozása.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott „fel vagyok készülve rá, hogy az Európai Bizottság azt a döntést fogja hozni, hogy rendben van, itt vannak a vállalások, de nézzük meg, Magyarország teljesíti-e azokat”.
Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdai évértékelő beszédében világossá tette, hogy az EU-n belüli korrupció elleni küzdelem lesz a vesszőparipája, és ezért intézkedéseket fog bejelenteni a korrupcióellenes uniós jogszabályok szigorítására.
Közben az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadta azt jelentést, amely szerint „a határozott európai uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megbomlásához Magyarországon, és az országot a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé tette”.
A harmincoldalas jelentés aggályosnak minősítette az igazságszolgáltatás állapotát, a korrupció és az emberi jogok helyzetét, az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a véleménynyilvánítás szabadságát, a médiapluralizmust.
