Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Kreml megkezdte a színlelt népszavazást ukrán területek annektálásáról


Harci jármű halad el egy óriásplakát alatt, amelyen az áll: „Oroszországgal örökké, szeptember 27.” Luhanszk, 2022. szeptember 22.
Harci jármű halad el egy óriásplakát alatt, amelyen az áll: „Oroszországgal örökké, szeptember 27.” Luhanszk, 2022. szeptember 22.

A részben Moszkva által ellenőrzött négy ukrán területen az oroszok által kinevezett kormányzat szeptember 23-án úgynevezett népszavazásba kezdett az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Ezt Moszkva a területek annektálására kívánja felhasználni, miközben Putyin elnök megpróbálja megszilárdítani elhibázott ukrajnai inváziója eredményeit.

Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióban a Moszkva által támogatott kormányzat az elmúlt évtizedek legnagyobb háborúja közepette tartja meg a nemzetközi jognak és az ENSZ alapokmányának ellentmondó, előrehozott voksolásokat.

Színlelt és antidemokratikus

Éjszakai beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a szavazás színlelt és antidemokratikus.

A négy terület Kreml által beiktatott vezetői szeptember 20-án minden előzetes figyelmeztetés nélkül bejelentették, hogy szeptember 23. és 27. között tervezik az annektálásról szóló szavazást. Ukrajna és a nyugati országok közölték, hogy nem ismerik el törvényesnek.

A hirtelen döntés a szavazás megtartásáról azután született, hogy az ukrán hadsereg támadásba lendült ezekben a térségekben, nagy területeket szabadítva fel, és megidézve egy lehetséges orosz vereség kísértetét.

Putyin ürügyként használhatja fel

Nyugati tisztviselők és szakértők szerint Putyin azt tervezi, hogy a színlelt népszavazást arra használja, hogy azt állítsa: Ukrajna orosz területet támad, és nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzzön önvédelemre hivatkozva – ezzel próbálva elriasztani Kijevet és nyugati támogatóit a további katonai akcióktól.

Putyin napokkal korábban azt mondta, hogy minden rendelkezésére álló fegyverrendszert bevet majd, ha Oroszország területi egységét fenyegetés éri.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere szeptember 22-én felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy „küldjenek egyértelmű üzenetet arról, hogy ezeket a meggondolatlan nukleáris fenyegetéseket azonnal le kell állítani”.

Oroszország újabb ukrán területek elcsatolására tett erőfeszítéseit „újabb veszélyes eszkalációnak, valamint a diplomácia elutasításának” nevezte.

Megkérdőjelezett tisztaság

A Kreml egy sor olyan cselekményt hajtott végre az ellenőrzése alatt álló ukrán területeken, amelyek még inkább rávilágítanak a szavazatok bármiféle legitimitásának hiányára.

Moszkva nyugati becslések szerint mintegy 1,6 millió ukránt deportált Oroszországba ezekből a térségekből, miközben orosz állampolgárokat szállított ukrán területre.

Emellett több százezer ukrán állampolgár személyes és biometrikus adatait is rögzítette az úgynevezett szűrőtáborokban, ami szakértők szerint megnyitotta az ajtót a szavazás manipulálása előtt.

Az említett négy régióból származó, Oroszországban élő ukránoknak engedélyezik a szavazást.

Nyikolaj Bulajev, az orosz Központi Választási Bizottság alelnöke azt mondta, arra számít, hogy a most Oroszországban tartózkodó ukránok százezrei vesznek részt a népszavazáson.

Oroszországban nincs komoly múltja a szabad és tisztességes választások megtartásának, a zsinórszavazás, a voksolók megfélemlítése, a nyílt csalás és a médiamanipuláció mind bevett gyakorlat.

Nincs egyetlen olyan adatbázis, amely információt tartalmazna arról, hogy hány szavazóhelyiség nyílik meg Oroszországban az ukrán állampolgároknak, és nincsenek egységes szabályok a szavazás lebonyolítására az országban – írja a Kommerszant című napilap.

Blinken felszólította az ENSZ minden tagját, hogy „utasítsák el a színlelt népszavazást, és egyértelműen jelentsék ki, hogy minden ukrán terület Ukrajna része, és az is marad”.

Közölte, hogy az Egyesült Államok a szavazástól függetlenül továbbra is támogatja Ukrajnát.

XS
SM
MD
LG