A norvég Nobel-bizottság megosztva ítélte oda az idei Nobel-békedíjat emberijog-védőknek: a Belaruszban bebörtönzött Ales Bjalatszkijt, az orosz Memorial csoportot és az ukrán Polgári Szabadságjogokért Központot díjazták.
Három Nobel-békedíjast is választott idén a díjat odaítélő norvég bizottság, egy élő személyt és két szervezetet.
Ales Bjalatszkij
Az említett személy a jelenleg belarusz börtönben fogva tartott Ales Bjalatszkij, a belarusz Tavasz (Vjaszna) jogvédő csoport alapítója. A hatvanéves férfit hivatalosan adócsalás gyanújával tartják fogva 2021 nyara óta, de támogatói szerint tisztán politikai okokból börtönözte be az állam.
Politikai fogolynak tartja őt Szvetlána Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető is. Emellett szerinte a díj fontos elismerése a belaruszok szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelmeinek.
Hozzátette még, hogy minden politikai foglyot azonnal szabadon kell engedni.
Bjalatszkij még 1996-ban hozta létre a Tavasz csoportot a Lukasenka-ellenes tüntetések akkori brutális elfojtása nyomán. 2003-ban viszont már be is tiltották, onnantól hivatalosan illegálisan működik az egyébként számos nemzetközi díjat elnyerő jogvédő szervezet.
Bár a csoport tagjai korábban is rendszeres zaklatásoknak voltak kitéve jogvédő tevékenységük miatt, a 2020-as, egyértelműen elcsaltnak tekinthető elnökválasztást követő megmozdulások után a belarusz állam több tagjukat is letartóztatta.
Memorial
Az orosz Memorial csoport is díjazott lett, ők Oroszország egyik legelismertebb jogvédő csoportja. Tavaly decemberben az orosz legfelsőbb bíróság betiltotta a működésüket. Arra hivatkoztak, hogy a csoport megsértette az ország hírhedt külföldiügynök-törvényét. Erről alább olvashat bővebben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyébként idén nyáron hetvenhárom, külföldi ügynöknek minősített orosz csoport ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy a törvény sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot.
A törvényt 2012-ben hozták, azóta többször módosították, és egyre sűrűbben használja az orosz vezetés a civil társadalmi szerveződések és kormánytól független média ellehetetlenítésére.
A magyar kormány 2017-ben hozott egy feltűnően hasonló törvényt, amely szerint egyéb elvárások mellett külföldről támogatott szervezetként kell jelölniük magukat azoknak, akik egy bizonyos összegnél több adományt kaptak külföldről egy évben. Ez egyébként nem vonatkozott a vallási, a sport- vagy a nemzetiségi szervezetekre. A kormány szerint az átláthatóság miatt volt fontos az új szabály. Az EU bírósága szerint a magyar kormány átláthatósági célja pont nem volt igazolható, viszont többek között tiltott módon megnehezítette, hogy az emberek közérdekű ügyekben közösen lépjenek fel. A törvényt tavaly vissza kellett vonnia a kormánynak.
Azóta egyébként a Memorial új, jogi személyiség nélküli szervezetet hozott létre Oroszországban.
„Putyin betiltotta a Memorialt, de a világ elismeri az igazi hősöket” – írta a díj kapcsán Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter.
Polgári Szabadságjogokért Központ
2007-ben alapították a kijevi központú Polgári Szabadságjogokért Központot az ukrán jogállami működés és a civil társadalom erősítése érdekében.
Putyin hadseregének újabb ukrajnai támadása óta munkájuk különösen előtérbe került az elkövetett háborús bűnök és emberijog-sértések dokumentálása kapcsán.
Olekszandra Matvijcsuk igazgató többek között tavasszal kezdeményezte például, hogy Ukrajnában egyfajta nemzetközi, hibrid bíróság bírálja ezeket a feltárt eseteket, és jöjjenek nemzetközi nyomozók is segíteni a munkájukat.
A csoport szerint a díj sok emberijog-védő aktivista közös elismerése Ukrajnában és azon túl is.
A Nobel-békedíjat az alapító kívánsága szerint nem svéd, hanem öttagú norvég bizottság ítéli oda. Ez az egyetlen Nobel-díj, amelyet szervezet is kaphat. Indoklása szerint pedig annak kell ítélni,
„aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.
A természettudományos díjaktól eltérően a Nobel-békedíj díjazottjai az elismerés céljából adódóan folyamatosan és előrejelezhetően politikai viták kereszttüzébe kerülnek. A díjat minden évben Oslóban adják át.
"A Nobel-békedíj ezen hármaknak való odaítélésben a Nobel-bizottság azt az üzentet küldi, hogy az emberi jogok és az aktív civil társadalom integráns részei a békének. Ezzel lehetetlen vitatkozni"
– közölte a díj kapcsán Dan Smith, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatója.
