Nyílt törekvés a Fideszben, hogy kiképezzék saját politikai és gazdasági utánpótlásukat, olyan lojális vezetőket, akik az államigazgatás alsóbb szintjeitől a politika és a gazdaság csúcsáig jelen vannak, nem kritizálják a kormánypártot, és magukévá tették a Fidesz által vallott értékeket.
„Ha egy diák rendre csak a konzervatív nézetekkel találkozik, az jó eséllyel a konzervatív irányba tolja el a gondolkodását. A többség ugyanis elfogadja a hallottakat, kevesen tudnak csak kritikusak lenni, mert a közoktatás egyáltalán nem nevel kritikai gondolkodásra.”
„De a fő cél az, hogy saját politikai kádereik legyenek az új generációban is. Ez pusztán a politikai váltógazdaságra nézve is veszélyes, mert ugyanaz lesz, mint a Kádár-rendszerben.”
Ez két jellemző idézet abból a több mint egy tucat a beszélgetésből, amelyeket azért folytattunk, hogy megismerjük azokat az oktatási és tehetséggondozási intézményeket, amelyek 2010 után jöttek létre vagy váltak jelentőssé, és kaptak vagy ma is kapnak jelentős állami támogatást. (Forrásaink többsége névtelenséget kért.)
Évek óta zajlik ugyanis az a tudatos intézményépítés, amelynek célja a Fidesz hatalmának újratermelése. Orbán Viktor idei kötcsei beszédében meglehetősen konkrétan beszélt: elmondta, hogy az elmúlt időszakban tudatosan nevel ki egy új generációt a Fideszben, akik jól képzettek, képesek kormányozni, és akiknek 2030 után akár 2060-ig is el kell tudniuk vezetni az országot. Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója ezt úgy fogalmazta meg, hogy kulturális hegemónia nélkül egy-egy választást meg lehet nyerni, de maradandót alkotni nem lehet, a mostani kormányzat pedig korszakot akar építeni.
Miközben az általános oktatás színvonala egyre romlik Magyarországon, a tehetséges és a kormány politikájával legalább nem kritikus fiatalok egészen kivételes lehetőségekhez és tudáshoz juthatnak: a skála az ingyenes kollégiumi férőhelyektől a garantált álláson és a tengerentúli utazásokon át az ingyenes külföldi egyetemi oktatásig terjed. Sokan vidékről és a határon túlról kapnak lehetőséget, közülük is elsősorban a helyi elitek gyerekei, valamint a legtehetségesebb fiatalok.
Cikksorozatunk első részében magyarországi lehetőségeiket mutatjuk be,a második részben a diákok előtt álló külföldi lehetőségekkel foglalkozunk.
Mi az elit?
Kristóf Luca elitkutató Kultúrcsaták című könyvében az elit tagjait „mint hatalmi pozíciók elfoglalóit vagy a hatalom közelségében levő személyeket” definiálja. Az „elit tagjai azok, akik rendszeresen és hosszabb időn át részt vesznek olyan döntések meghozatalában, amelyek az egész társadalomra kihatással vannak”. Beszélhetünk politikai, gazdasági és kulturális elitről, de politikai beavatkozás esetén a politika logikája befolyásolja a különböző mezők saját működését, az eliteken belüli pozíciók elérését. „Éppen ezért azok a szereplők, akik a mező belső normái szerint kevésbé elismertek, általában fogékonyabbak a politikai »csábításokra«”.
Intézményépítés
A 2010-es évek második fele körül kezdett el jobban odafigyelni a Fidesz a tehetséggondozásra. A kormányon belül Novák Katalin még ifjúságügyért felelős államtitkárként volt az ezzel foglalkozó programok egyik fő előmozdítója, és köztársasági elnökként is foglalkozik az általa elindított programokkal.
Voltak azonban előzményei annak, hogy a hatalom kiemelten odafigyel a saját utánpótlására. „Ez nem újdonság, volt már ilyen korábban is, hogy a fennálló politikai hatalom saját tehetségprogramot hozott létre. Ilyen volt például a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a fényes szelek nemzedékének oktatási hálózata. De ez a jelenség abból a szempontból sem újdonság, hogy a Fidesz mindig saját intézményeket alapít a tőle független, autonóm intézményekkel szemben” – mondta a Szabad Európának Kristóf Luca elitkutató, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
„A mostani politikai elit tagjai jellemzően vidéken nőttek fel, és a fővárosba kerülésük után szakkollégiumokban szocializálódtak. A szakkollégiumokat erős közösségiség jellemzi, és ez valószínűleg nagyban hatott is a politikáról való gondolkodásukra. A kilencvenes években még szoros kapcsolat volt a Fidesz és a szakkollégiumok között, 1998-ban, amikor a Fidesz először nyert a választáson, volt egy várakozás, hogy kapnak majd közvetlen állami támogatást a szakkollégiumok, de ez nem történt meg” – tette hozzá Kristóf Luca.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy míg a hagyományos szakkollégiumok önszerveződők, a diákok maguk döntik el, miről tanuljanak, kit vegyenek fel, az új intézmények – még ha nevükben szakkollégiumok is – alapvetően más elvek alapján szerveződnek. Nincs bennük önkormányzatiság, felülről szerveződő intézmények, ahol a diákok adhatnak visszajelzést, de a döntéseket a vezetőség és a tanárok hozzák meg.
Ez utóbbi elvek alapján, az angol college-ok mintájára működik például a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is. Minden nekünk nyilatkozó forrás azt mondta, mindkét modell érvényes és hasznos, és hogy nem ezen a megközelítésen múlik, hogy valahol jó-e a szakmai munka. Az azonban biztosan különbség, hogy másfajta képességeket helyez előtérbe a két modell, elsősorban az önállóság és az együttműködés terén.
„Az önszervezés hiánya, a túltámogatás miatt bizonyos skilleket nem tanulnak meg az MCC-s diákok. Például szervezni, pályázati lehetőségeket keresni és pályázatokat írni, felelősséget vállalni stb. Különbség az is, hogy az MCC-ben kevesebb volt a diákok közötti együttműködés, nagyobb a belső verseny. Az ottani diákok inkább kompetitívek, és jobban is érződött a hierarchia, mint a szakkoliban” – mondta egy olyan forrásunk, aki mindkét modellt belülről látta.
Forrásaink egybehangzó véleménye szerint a tudatos közösségépítés közös eleme mindegyik általunk bemutatott kezdeményezésnek, legyen szó a fővárosba frissen felkerült vidéki vagy a külföldön tanuló magyar diákokról.
Romló közoktatás
Az elmúlt húsz évben folyamatosan romlottak a közoktatás különböző mutatói, 2010 után pedig egyre látványosabbá vált a visszaesés. Az Orbán-rendszer 2010 óta példátlan mértékben átalakította a magyar közoktatást. A magyar állam tíz év alatt 16 százalékkal csökkentette a közoktatásra fordított kiadásait, kevés pénz jut közoktatásra európai összehasonlításban is, a közoktatást államosították. A pedagógusok bére jelentősen elértéktelenedett, ami tanárhiányhoz vezetett. A tavalyi sztrájkok után idén polgári engedetlenségi akciókkal kezdődött a tanév, a tiltakozások azóta is zajlanak országszerte.
A magyar diákok teljesítménye egyre romlik, ami azt eredményezi, hogy a magyar közoktatás az egyik legkevésbé hatékony a régióban.
Az Egyensúly Intézet közoktatásról szóló elemzése egyenesen arra a következtetésre jut, hogy „közoktatásunk az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé látja el alapvető funkcióit”.
Hogy a közoktatás tudatos lerombolásáról van-e szó, azt nem lehet kijelenteni. A választási adatokból úgy tűnik, az alacsony iskolázottságúak hajlamosabbak a kormánypártra szavazni. A 21 Kutatóközpont elemzése szerint a legkevésbé iskolázott településeken ötven százalékkal nagyobb a Fidesz támogatottsága a legiskolázottabb településekhez képest. (Ezzel párhuzamosan az ellenzék több mint negyven százalékkal magasabb támogatottságra számíthat a legiskolázottabb településen a legkevésbé iskolázotthoz képest.)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem: az első fecske
Az egyik első saját intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) volt, amelynek megalapításáról már 2011-ben határoztak. Ez kimondottan Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter elképzelései alapján jött létre a Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a korábbi Államigazgatási Főiskola (eddigre a BCE egyik kara) integrációjával. Már az NKE megalapításakor kimondott cél volt, hogy az új intézmény olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képezzen, akik „új generációját adhatják annak a jó államnak (…) amelynek kialakításán a kormány 2010-ben elkezdett dolgozni”. Az NKE első rektora Patyi András lett, aki később az egyetem irányításával párhuzamosan a Nemzeti Választási Bizottság elnöki tisztét is ellátta, ma pedig a Kúria elnökhelyettese.
Forrásaink szerint az alapításkor kitűzött cél mára meg is valósult. Rendészettudományt, hadtudományokat például csak az NKE-n lehet tanulni, ezekkel a végzettségekkel elhelyezkedni szinte csak a közszférában lehet. Ugyanez igaz az államtudományokra, amivel az NKE a „közigazgatás hátországát” képzi forrásaink szerint. Az itt végzettek túlnyomó többsége ugyanis minisztériumokban, állami cégeknél helyezkedik el végzés után.
Egy, korábban az egyik minisztériumban dolgozó forrásunk szerint az NKE-n végzettek jellemzően nem a legjobbak szakmai felkészültségük alapján. Tapasztalatai szerint normális feladatot nem is nagyon mertek az NKE-s gyakornokra rábízni, inkább csak kisebb gyakorlati vagy fordítási feladatokat.
„Ez persze csak az átlag, aki értelmes, az már egyetem alatt elkezd dolgozni, vagy bekerül a HÖK-be, ahonnan már könnyebben be lehet jutni a nagypolitikába. De az elit nem az NKE-be megy” – mondta, utalva arra, hogy a magyar egyetemek közül a legjobb diákok inkább az ELTE-t, a Pázmányt, a Corvinust vagy a Károlit választják (ezt amúgy a felvételi ponthatárok is alátámasztják).
Az NKE-en a diákok összesen tíz szakkollégium közül választhatnak, az egyik legújabb a kifejezetten közigazgatási vezetőket képezni célzó Ludovika Collegium. Az LC kifejezetten exkluzív intézménnyé szeretné magát felépíteni: az egyetem mögött, a Diószegi Sámuel utcában egy új építésű, teljesen saját kollégiumi épülettel rendelkezik, ami a maga öt emeletével és tetőteraszával magasodik a szomszédjában álló földszintes, romos lakóház fölé. A kollégium exkluzivitását erősíti, hogy maximális létszáma negyven-ötven fő lesz. A kollégium létrehozása még Koltay András, az NKE előző rektorának (ma a Médiatanács elnöke) ötlete volt.
Az LC teljes egészében az NKE költségvetéséből működik, de bármelyik egyetemről fogad olyan hallgatókat, akik a közigazgatásban képzelik el a jövőjüket – mondta a Szabad Európának Velkey György László programigazgató. „Az a célunk, hogy legyen a közigazgatásban egy nagy tudású, jól képzett és jó kapcsolatokkal rendelkező réteg. Olyan vezetőket akarunk adni az állam- és közigazgatásnak, akik tényleg jó képességűek, akiknek fontos a közszolgálat, és nem azért mennek oda, mert a versenyszférát túl erősnek találnák” – fogalmazott Velkey.
Ennek megfelelően állították össze a képzést is, amely a szakmai programok mellett vendégekkel való beszélgetéseket is tartalmaz. „Muszáj tudni angolul, aki nincs a megfelelő szinten, az részt vehet nyelvkurzuson. Ezeken túl szervezünk tréningeket soft skillek fejlesztésére, rendszeresek a közösségi és sportprogramok, valamint minden diáknak meg kell valósítania egy egyéni projektet is. Ez a hat féléves képzés nagy terhelést jelent a diákjainknak az egyetem mellett.” Kérdésünkre Velkey azt mondta, a programok során kifejezetten kerülik a politikát, de mivel az LC jogilag is egyetemi program, pártpolitika nem is lehet jelen az intézményben. „A közigazgatás logikája teljesen más, mint a politikáé. Át kell tudni látni nagy rendszereket. Az egészségügy vagy az energetika szakmai kérdés, nem politikai” – tette hozzá. Az LC a hagyományos szakkollégiumoktól eltérően nem önkormányzó. A felvételi többlépcsős, az önéletrajz mellett kérnek karriertervet, és néznek egyéb, a vezetési képességhez kapcsolódó képességeket is. „A jelölteket véleményezik a diákok is, de a felvételről a programigazgató javaslata alapján a rektor dönt” – mondta Velkey. Szerinte a Mathias Corvinus Collegium nem jelent konkurenciát a Ludovikának, mert ők másféle diákokat keresnek, mint az MCC.
Új szakkollégiumok
Az elmúlt években egyre több szakkollégium jött létre. Újabb alapítású például a Prokon, amely ifjúsági szervezetként több magyarországi és határon túli városban van jelen. Budapesten már egyetemközi Politikatudományi Szakkollégiumként működik. Erről az intézmény kuratóriumi elnöke beszélt még a Pesti TV-nek.
A Prokon igazgatója Lánczi Tamás (ő a Habony Árpád-közeli londoni bejegyzésű tanácsadócég, a Danube Business Consulting igazgatója, valamint az M1 politikai háttérműsorának műsorvezetője), de a vezető tanárok között van korábbi helyettes államtitkár és Bogár László, a kormánymédia egyik megmondóembere is.
A Prokon együttműködik a Mandinerrel, megjelentek a kormánypárti Tranzit fesztiválon, eseményeiken kormánypárti politikusok, MCC-s szakértők a visszatérő vendégek. Az ukrajnai háborúról Nógrádi György és Georg Spöttle beszélgetését hallgathatták meg a prokonosok. A szakkollégium honlapja csak állami szervet sorol fel a támogatóknál: Bethlen Gábor Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Érdemes még megemlíteni az Orbán Gáspár alapította JÖSz jogász-szakkollégiumot, amely megkapott használatra egy exkluzív belvárosi épületet, amelynek aljában állami támogatásból tudtak kávézót nyitni. A JÖSz támogatói között megtaláljuk a Molt és számos ügyvédi irodát, köztük a kiváló fideszes kapcsolatokkal bíró Sárhegyi Ügyvédi Irodát. Az ügyvédi iroda tulajdonosainak gyereke, Sárhegyi István maga is JÖSz-ös volt, csak úgy, mint Giró-Szász Áron. Ők bábáskodtak az Axióma nevű szervezet létrejötténél is. A fiatalokat célzó platform egyik videójában beszélt Novák Katalin arról, hogy a nők fogadják el az alacsonyabb fizetést.
Egyházi iskolák térnyerése és a felsőoktatási átalakítás
Ezzel párhuzamosan a kormány helyzetbe hozta az egyházi iskolákat. A 2010 utáni államosítás arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy adják át oktatási intézményeiket az egyházaknak. Az állami iskolákhoz képest az egyháziak nagyobb szakmai és intézményi autonómiával rendelkeznek, valamint több támogatásból is gazdálkodhatnak. 2010 és 2018 között 9,4 százalékról 16,4 százalékra nőtt az egyházi általános iskolák aránya Magyarországon, a középiskoláknál pedig 10,4 százalékról 24,5 százalékra. Radó Péter oktatáskutató szerint „Magyarországon az egyházi oktatási expanzió erőteljes kormányzati támogatása kizárólag politikai-ideológiai – tehát nem oktatáspolitikai – célokat szolgált.” A közoktatásban tapasztalható egyházi terjeszkedés hozzájárul a szociális szelekció és az etnikai szegregáció növekedéséhez Radó szerint.
Zajlik a felsőoktatás átalakítása is, de innen egyelőre nem érkeztek hírek komolyabb politikai nyomásgyakorlásról. Az állam a felsőoktatásra is kevesebbet fog költeni, részben ezzel indokolták, hogy a nagyobb egyetemek fenntartói az állam helyett az erre a célra létrehozott speciális alapítványok lettek. Ezek kuratóriumaiba kétharmad részben vezető fideszes politikusok vagy kormányközeli szakemberek kerültek, akik most még főleg a források biztosítására koncentrálnak (és felveszik a fizetésüket, Varga Judit igazságügyi miniszter havi 1,4 milliót kap miskolci pozíciójáért), a valódi átalakítások egyelőre nem igazán indultak be – magyarázták forrásaink.
A modellváltásban legelőrébb tartó Budapesti Corvinus Egyetemen az új vezetést üzleti szemlélete és az átalakítások módja miatt érik kritikák. Forrásaink szerint az egyetemi autonómiát sértő módon kapnak utasításokat a tanszékek nemcsak a felsővezetéstől, de akár a marketing- vagy a HR-részlegtől is, de politikai nyomásgyakorlásról nem hallani.
(Ez alól az egyetlen kivétel a Színház- és Filmművészeti Egyetem, ahol a modellváltást erős politikai motiváció is kísérte. Az átalakítások elleni tiltakozás eredményeképpen az egyetem vezetése és az oktatói gárda szinte teljesen kicserélődött, ráadásul egész évfolyamok hagyták ott az SZFE-t, és új, saját képzési központot hoztak létre FreeSZFE néven. Volt olyan oktató, akit az új vezetés azért rúgott ki, mert kiállt a tiltakozók mellett.)
A koronaékszer: a Mathias Corvinus Collegium
A Mathias Corvinus Collegiumot 1996-ban alapította Tombor András, és az intézmény fenntartója egészen 2020-ig az ő családjának alapítványa volt. Tomborról mindig tudni lehetett, hogy konzervatív családból származik, és hogy egészen magas szintű fideszes kapcsolatai vannak. Ezek azonban – akkor odajáró diákok szerint – nem befolyásolták az MCC-ben folyó szakmai munkát.
Az MCC nem kötődik egyetemhez, a diákok többféle tudományterületről érkeznek, és egyetemi vagy középiskolai tanulmányaik mellett vesznek részt az MCC multidiszciplináris programjain, és kollégiumi lakhatást is kaphatnak.
Az első, a diákság körében megosztó esemény a Migrációkutató Intézet létrejötte volt. Az MKI-t 2015 szeptemberében hozta létre az MCC és a kormányközeli Századvég, épp akkor, amikor a kormány politikája középpontjába emelte a menekültválságot. „Gyanús volt a létrejötte, hogyan és mikor alapították. Mert már a Migrációkutató első megszólalásai világossá tették, hogy a kormánypropagandát támogatják meg az MCC nevében. Ezután kezdett eltolódni az intézet egy irányba” – tette hozzá egy akkor az MCC-be járó forrásunk. Ezután alig másfél év telt el, amikor a kormány elfogadta azt a törvénymódosítást, amely végül a CEU Magyarországról való távozásához vezetett. „Nagy vita alakult ki az MCC-n belül, hogy kiálljunk-e, és ha igen, milyen formában a CEU mellett. Végül az a kompromisszum született, hogy egy általános, az oktatás és a kutatás szabadsága mellett kiálló, de igazából semmitmondó közleményt jelentetünk meg a CEU nevének említése nélkül” – idézte fel egy másik egykori diák.
Feltőkésítés
A nagy átalakítás 2020-ban kezdődött, amikor az MCC-t fenntartó alapítvány előbb kapott az államtól tíz-tíz százaléknyi Mol- és Richter-részvényt, majd két részletben több mint 130 milliárd forint működési támogatást, és egy sor patinás, de felújítandó ingatlant szerte az országban.
2020-ban az MCC-t a kezdetektől fenntartó Tihanyi Alapítványt átnevezték Mathias Corvinus Collegium Alapítványra. Az alapítvány vezetéséből kikerült az alapító Tombor család, élére Orbán Balázs államtitkár került (ő ma már a miniszterelnök politikai igazgatója), és egy sor kormányközeli embert vettek fel a vezető testületekbe. Az MCC főigazgatója Szalai Zoltán, aki a kormánypárti Mandiner lapigazgatója, és a hetilap főszerkesztője is bekerült az alapítvány kuratóriumába.
Ekkor indult be az oktatási tevékenységen is túlmutató expanzió. Létrehoztak egy saját kiadót, bevásárolták magukat a Libribe, megkezdődtek az ingatlanfelújítások. Egy ilyen intézmény esetében az ingatlanvagyon kiemelten fontos, mert ez biztosítja a hosszú távú fennmaradást. Az oktatási tevékenységhez amúgy is szükség van ingatlanokra, és ha ez saját tulajdonban van, az évtizedes távlatban ad biztonságot. „Nemcsak bérleti díjat nem kell fizetni, de ha extra forrásra van szükség, fel lehet rájuk venni jelzálogot, egy részüket bérbe lehet adni vagy másképp hasznosítani. Nyugaton is ingatlanba fektetnek az alapítványok, az MCC ezt akarta reprodukálni. Nem is beszélve arról, hogy olyan ingatlanokról van szó, mint például a Debreceni Aranybika szálló, ami a biztonság mellé presztízst is adn az intézménynek” – magyarázta egyik forrásunk.
Ezzel a feltőkésítéssel átalakult és ki is bővült az MCC tevékenysége, az intézmény bekerült a politikai térbe, aminek az intézmény vezetése nem örült.
„Nem fedi a valóságot, ha konzekvensen úgy írnak rólunk, hogy a »fideszes MCC«, mi nem akarjuk betolni az MCC-t ideológiai és politikai csaták színterére. Színvonalas oktatást akarunk adni a diákjainknak” – mondta a Szabad Európának Erdei Krisztián.
Az MCC kommunikációs igazgatója elismerte, hogy „az új alapítványi struktúra ad egy anyagi biztonságot”, de felelősséget is ró az intézményre. Az átruházott ingatlanvagyon pedig kihívásokkal teli feladatokat is jelent az MCC-nek, mert a felújítás, a fenntartás jelentős anyagi teher. „Az, hogy évtizedekig üresen álltak és a pusztulás szélére kerültek ezek az ingatlanok, azt mutatja, hogy piaci alapon a befektetők nem láttak bennük fantáziát, az önkormányzatok évek óta nem tudták haszonsítani azokat az épületeket, amelyek az MCC kezelésébe kerültek. Az MCC nemcsak felújítja az épületeket, de a diákok oktatását valósítja meg bennük, megtölti rendezvényekkel, és újra bekapcsolja a város életébe ezeket az ingatlanokat.” A főváros mellett már 15 vidéki, nyolc erdélyi és egy kárpátaljai településen van képzési központja az MCC-nek.
Forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy teljesen ledarálhatja az MCC a vidéki szakkollégiumokat, ami a tehetséggondozás sokszínűségének végét jelentheti a fővároson kívül. Orbán Balázs a G7-nek viszont arról beszélt, hogy a kormány a jövőben kiemelten fogja támogatni a vidéki szakkollégiumokat is.
Oktatás az MCC-ben
Egy tehetéséggondozással foglalkozó forrásunk viszont úgy fogalmazott, hogy az MCC-ben zajló oktatás minősége nehezen megítélhető. „Nincsenek sikerkritériumok, nincs külső validáció. Ez árulkodó, mert nincs lehetőség az MCC-ben zajló oktatási munka független értékelésére. Az látszik, hogy nagyon sokféle témával foglalkoznak az MCC-ben, változó színvonalon. Az nem lászik, hogy mi van fókuszban az MCC-nél, az viszont biztos, hogy fontos nekik a közösségépítés. Az MCC félig oktatási, félig politikai projekt, így tehát fontos része a fideszes értelmiség-utánpótlás megteremtése. De ugyanilyen fontos mobilitási lehetőséget jelent sok – főleg vidéki – diáknak.”
Egy MCC-ben oktató tanár elismerte a Szabad Európának, hogy az MCC-ben zajlik az elitépítés, „az elitépítéshez pedig kell anyagi forrás”. De szerinte az MCC intézeteiben jelen van a szakmai autonómia.
MCC-s és külső forrásaink is beszéltek arról, hogy egyetemi, illetve független kutatói környezetből nem néznek jó szemmel azokra, akik elmentek az MCC-be, mondván, eladták magukat, hiszen itt a máshol megkereshető bérek többszörösét kínálják az oktatóknak.
A nekünk nyilatkozó MCC-s oktató arról beszélt, hogy ez a hozzáállás akadály a dolgozóknak. „Az oktatói gárda színvonalas. Én is és az oktatók többsége is szakmai dolgokkal szeretnénk foglalkozni. De igenis előfordul, hogy például egy konferencián úgy állnak hozzánk, »az MCC-s biztosan kormánypárti, azért mondja, amit mond«. Pedig sok olyan tudományterülettel foglalkozunk az MCC-ben, aminek semmi köze a politikához.” Egyik volt MCC-s forrásunk viszont arról beszélt, hogy a feltőkésítés után „erkölcsi okokból több dolgozó is felmondott. Akik pedig utánuk érkeztek, már világnézetileg közelebb álltak a kormánypárthoz. Csökkent tehát a sokszínűség.”
„Részben az ellenzéknek is jó, hogy az MCC bekerült a politikai térbe, mert lehet profitálni politikailag az »elnyomott« szerepből. Mindkét fél járhat jól, ha átpolitizálódik egy terület” – mondta MCC-s oktató forrásunk.
Az MCC-s intézetek munkatársai ugyanakkor rendszeres vendégei a kormánymédiának, ahol független szakértőként szólalnak meg közéleti kérdésekben, rendre a kormány narratíváját erősítve, legyen szó a gazdasági válságról, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújáról, a migrációról vagy a környezetvédelemről.
John Laughlandot, az MCC egyik vendégoktatóját Oroszországnak való kémkedésért vehették őrizetbe Londonban október 7-én.
Vendégek az MCC-ben
Két, az MCC különböző területére rálátó forrásunk is arról számolt be, hogy míg korábban teljes szabadságuk volt abban, kit hívnak meg egy-egy MCC-s programra, ez az átalakulások után megváltozott. Nemcsak a politikai jellegű témákban lettek nemkívánatosak a nem kormánypárti résztvevők, de egy-egy szakpolitikai rendezvényre sem engedtek a szervezőknek a nem a konzervatív nézőpontot képviselő vendéget meghívni. Mindketten azt mondták, hogy az első viták után maguk is alkalmazkodtak, „és fel sem írtunk a listára olyat, aki problémás lehet”. Egyik forrásunk azt is hozzátette, hogy „a feltőkésítés után volt több olyan vendég, aki maga mondott nemet a meghívásunkra”.
A középiskolás programok részletei nyilvánosan is elérhetők, ezeket böngészve (például itt) pedig valóban azt láttuk, hogy közéleti témákban a vendégek kormánypárti vagy -közeli szakemberek, illetve az MCC saját intézeteinek munkatársai.
„Ha egy diák rendre csak a konzervatív nézetekkel találkozik, az jó eséllyel a konzervatív irányba tolja el a gondolkodását. A többség ugyanis elfogadja a hallottakat, kevesen tudnak csak kritikusak lenni, mert a közoktatás egyáltalán nem nevel kritikai gondolkodásra” – fogalmazott forrásunk.
MCC-s tanár forrásunk szerint „a kormányközeli meghívottak nem tudnak nemet mondani, mert fontosnak tartják, hogy megjelenjenek a rendezvényeinken. A semlegesek vagy igent mondanak, vagy nemet a meghívásainkra, az ellenzékiek pedig többnyire nemet. Vagy azért, mert úgy gondolják, jelenlétükkel legitimálják az MCC-t, vagy azért, mert attól tartanak, hogy kellemetlen beszélgetésben lesz részük. De volt már ellenzéki politikus vendég, akivel jó beszélgetés volt.”
Erdei Krisztián viszont tagadta, hogy lenne bármiféle elvárás az MCC részéről, hogy kit hívhatnak meg a szervezők egy-egy MCC-s programra, mondván, ha lenne ilyen elvárás, az káros lenne a diákoknak, főleg hogy az MCC-ben kifejezetten támogatják a vitakultúrát.
Vezetőképző az MCC-ben
Az MCC-nek több vezetőképző programja is van (női vezetőképző, kolozsvári vezetőképző), de ezek közül is kiemelkedik a Vezetőképző Akadémia tíz hónapos programja. Az ide felvettek ösztöndíjat kapnak, és kollégiumi szállást is igényelhetnek. Maga a program igen impozáns. A résztvevők megismerkednek nagy magyar cégek működésével, kiscsoportos, illetve személyre szabott képzés során tanulnak a vezetés elméletéről és gyakorlatáról, de az erőnléti edzés is része a napi programnak. Több földrészre is ellátogatnak a program során. A résztvevők az elmúlt egy évben jártak Brüsszelben, Helsinkiben, Tallinnban, Thaiföldön, Szingapúrban, valamint az Egyesült Államok fővárosában is. Ezeken a helyeken találkoznak a magyar nagykövetségek képviselőivel.
Az MCC-nek ezen túl van több ösztöndíja, amelyekkel MCC-s diákok külföldi tanulmányait támogatják, a három hónapos utaktól kezdve az egy-két szemeszteres programon át egészen egy amerikai MBA-programig.
Diákság az MCC-ben
Ahogy bekerült a politikai térbe, úgy a diákság is átalakult: aki fideszes, az inkább az MCC-be megy, hívták fel rá figyelmünket forrásaink.
„A legjobb, legambiciózusabb diákok oda mennek, ahol jók a körülmények és van fejlődési lehetőség. Természetesen vannak ellenzéki diákok is az MCC-ben. De aki érvényesülni akar, az nyilván a közvetlenül Orbán Viktor mellett dolgozó Orbán Balázs intézményébe megy.”
Egy másik forrásunk így fogalmazott: „Ösztöndíj, előrejutási lehetőség szinte csak itt van. Kicsit leegyszerűsítve az MCC-ben egy telefonra van az államtitkár, két telefonra a miniszter, három telefonra a miniszterelnök. Meghívják egy beszélgetésre az államtitkárt vagy a helyettes államtitkárt, beszélgetnek, összehaverkodnak vele, ő aztán odahívja a stábjába dolgozni. Vagy máris nagyobb eséllyel indul a közigazgatási ösztöndíjprogramon, ha van már személyes ismeretség. Egy MCC-s nem járja végig a ranglétrát: megkapja a közigazgatási ösztöndíjat, és utána egyből a kabinetben kezd, hiszen az ösztöndíj alatt már dolgozott a helyettes államtitkárnál. Azon a szinten már a megbízhatóság a fontos, nem a szaktudás. Amikor az egyik minisztériumban dolgoztam, ott ezt úgy fogalmazták meg, hogy »szaktudás annak kell, aki lent a csavarokat hajtja be«.”
MCC-ben oktató forrásunk is elismerte, hogy tapasztalatai alapján a diákok között több a fideszes. „Az ellenzéki, semleges diákok politikai intézménynek tekintik az MCC-t, és kevésbé jelentkeznek. Ez komoly kár az MCC-nek. De azért a diákság nyitottabb és sokszínűbb, mint kívülről sokan gondolják. Az igaz, hogy a diákok egy része politikai vonalon akar érvényesülni, de a tanárok ezt a hozzáállást nem szeretik. Mi a felvételi során nem kérdezünk rá senki politikai nézetére. A szóbelin azért gyakran kiderül, ki mit gondol a világról, de a felvételi döntést ettől függetlenül hozzuk meg. Mi a legjobb, legmotiváltabb diákokat keressük, mert középszerű diákokkal nem tudjuk elérni a céljainkat.”
Erdei Krisztián is azt mondta, hogy az MCC magának ártana, ha politikai alapon szelektálna a diákok között. Viszont az MCC vállaltan patrióta, ez pedig inkább vonzó lehet az ilyen világnézetű diákoknak.
Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója azt is hozzátette, hogy az egész társadalomban, így a fiatalok között is többségben vannak a kormánypártiak, így abban sem lenne semmi meglepő, ha ez az MCC-s diákok körében is így lenne. De mivel nem készítenek felmérést a diákok pártszimpátiájáról, így nehéz lenne megmondani, milyen a kormánypárti–ellenzéki arány.
„Célunk, hogy elérjük a diákokban rejlő maximális potenciált, és hogy a végzettek képességeiket ennek a nemzetnek a javára használják. Ebbe nem fér bele, hogy világnézeti alapon szelektáljunk.”
„Az állami támogatások mértéke és a vezetőség névsora alapján egyértelmű, hogy az MCC a NER saját intézménye. A jó körülményekkel és a magas fizetésekkel sok értelmes embert is bevonzanak. Nyilván nem janicsárképzőt akarnak csinálni, de a kontroll ahhoz épp elég, hogy az MCC-sek legalább ne kritizálják a kormányt nyilvánosan” – fogalmazott egy, már végzett MCC-s diák.
Az MCC-nek immár tízéves kortól vannak ingyenes képzései egészen a posztgraduális szintig és a vezetőképző intézetig. A célok még nagyratörőbbek: a következő négy évben oda szeretnének eljutni, hogy összesen 35 képzési helyen tízezer diákot képezzenek egyszerre szerte a Kárpát-medencében (2022-ben 74 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba Magyarországon – K.-A. Á.). Ehhez még négyezer diákkal kell bővülnie az MCC-nek – monda Erdei Krisztián.
Ami pedig a hosszabb távú célokat illeti, az MCC a következő száz évben egy miniszterelnököt és egy Nobel-díjast szeretne adni az országnak.
Cikksorozatunk második részében azt mutatjuk meg, melyek azok a programok és ösztöndíjak, amelyeken keresztül az állam a külföldön tanuló magyar diákokat éri el.
