Két év alatt 15 ezer ukrán katona uniós területen való kiképzése előtt nyithatja meg az utat az a döntés, amelyet várhatóan hétfőn hoznak meg az EU27-ek külügyminiszterei. Ukrajnának újabb 500 millió eurót is megszavazhatnak fegyverek vásárlására.
A tervek szerint már november közepén megkezdi tevékenységét az EU új katonai segítségnyújtási missziója, amelynek keretében a következő két évben az ukrán fegyveres erők legalább 15 ezer tagja kap majd alap- és speciális kiképzést az Unió területén.
A javaslatot előterjesztő Európai Külügyi Szolgálat szerint az EU ezzel újabb szintet ugrik Ukrajna orosz agresszió elleni védekezésének támogatásában, de nem válik a konfliktus közvetlen résztvevőjévé.
A lapunk birtokába került eredeti javaslattervezet szerint van olyan kockázat, hogy Oroszország eszkalációs lépésnek tekinti majd a katonai segítségnyújtási missziót. „Ennek kockázatát azonban mérsékeli az a tény, hogy a javasolt művelet nem képezné az EU és a tagállamai közvetlen bevonását a konfliktusba. A misszió inkább koherenssé tenné a tagállamok által már folytatott kiképzési kezdeményezéseket és kiterjesztené azok tárgykörét” – olvasható a szövegben.
Az Európai Unió hétfőn katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából, de ezt Magyarország nem szavazta meg.
„Magyarország egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével élve nem szavazta meg az Európai Unió kiképzőmissziójának megindítását, nem is veszünk benne részt és a költségek fedezésében sem vállalunk szerepet” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
Lengyelország alkalmas helyszín lehet
A külügyminiszterek elé végleges jóváhagyásra kerülő javaslat értelmében a kiképzési misszió már november közepén megkezdhetné a tevékenységét, amelyet javarészt egy előre kiválasztott tagállamban fognak majd lebonyolítani. Bár erről egyelőre nincs döntés, az előjelek és az előzetes kritériumok alapján Lengyelország tűnik a leginkább alkalmasnak a feladatra.
Egy magas rangú EU-diplomata pénteken elmondta, hogy a missziót ukrán kérésre állítja fel az Európai Unió, amely az uniós költségvetésben külön fejezetként létező Európai Béke Eszközből már eddig is 2 és fél milliárd euró összeggel támogatta Kijev fegyvervásárlásait. A külügyminiszterek hétfőn újabb 500 millió eurót szavazhatnak meg erre a célra, így a keretösszeg már 3 milliárd euró fölé emelkedhet.
Az uniós költségvetésből (az Európai Béke Eszközből) finanszírozandó misszió az alábbi területeken nyújt majd kiképzést az ukrán fegyveres erőknek:
- kollektív csoport- és csapatszintű manőverek és az ezekhez kapcsolódó szervezeti és taktikai kérdések,
- orvosi-egészségügyi, logisztikai és műszaki harcoló alakulatok
- kombinált fegyverinstruktori kiképzés az ukrán fegyveres erők területvédelmi egységei számára,
- kiberbiztonság és védelem,
- sugár-, vegyi-, biológiai és atomfegyver elleni védelem (CBRN),
- fegyverzetek karbantartása és szervizelése.
Pozitív hatást gyakorolni a háború kimenetelére
Az EU már két évvel ezelőtt, békeidőben is felajánlott egy képzési programot az ukrán katonai akadémiának, de ezúttal egy teljesen más misszióról van szó – hívják fel a figyelmet uniós források.
Az EKSZ szeptember 19-i keltezésű javaslatában, amelyen több, nem lényegi változtatást hajtottak végre a tagállamok, azzal érvelt, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás fokozása nélkül az ország a háború kritikus időszakában nem rendelkezne elegendő kiképzett állománnyal. A misszió segítségével az unió és tagállamai „közösen pozitív hatást gyakorolhatnak a háború kimenetelére”.
„Ha az ukrán fegyveres erők nem kapnak elegendő segítséget minőségben és mennyiségben egyaránt, azon a háború megnyerése vagy elvesztése múlhat. Ez utóbbinak pusztító következménye lenne az EU stabilitására és egzisztenciális fenyegetést jelentene a tagállamai számára” – szögezi le előterjesztésében az Európai Külügyi Szolgálat.
A Szabad Európa értesülései szerint a tárgyalások kezdeti szakaszában Magyarország bizonyos fenntartásokat jelzett a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyeket azonban félretett azt követően, hogy tisztázták, egyetlen tagállam sem lesz köteles a területén ukrán katonákat kiképezni.
