A magyar kormány kettős mércének tartja a Varsó elleni eljárás megszüntetését. Hová került a tizenkét éves bőnyi késelő, és mit javít a javítóintézet? Az OBT is beáll a kormány illiberális nyitása mögé: elnöke mégis részt vesz a türk államok igazságügyi tanácskozásán.
A magyar kormány kettős mércének tartja a Varsó elleni eljárás megszüntetését
Magyarország kivételével, úgy tűnik, egyetlen uniós tagállam sem vonta kétségbe az Európai Bizottság azon véleményét, hogy Lengyelországgal szemben indokolt az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megszüntetése. A magyar kormány mintha a következő Európai Parlamentre is számítana abban, hogy kiszabaduljon a jogállami eljárás alól.
Hová került a tizenkét éves bőnyi késelő, és mit javít a javítóintézet?
Április 29-én reggel, nem sokkal az első tanóra után, a szünetben szúrta hátba egyik osztálytársát egy tizenkét éves lány a bőnyi Szent István Király Általános Iskolában. Az áldozat életveszélyesen megsérült, mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. Már másnap kiderült, hogy a támadónak a fővárosban, javítóintézetben kell eltöltenie a harmincnapos előzetes letartóztatást. Mivel az országban egyetlen ilyen intézmény létezik csak lányok számára, ezért a Rákospalotai Javítóintézetbe vitték. De mi történik egy ilyen javítóintézetben? Mit javít a javító, és hogyan élnek benne a gyerekek?
Az OBT is beáll a kormány illiberális nyitása mögé: elnöke mégis részt vesz a türk államok igazságügyi tanácskozásán
Márciusi nagyinterjúnkban dr. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke még azt mondta, hogy nem vesz részt a Türk Állami Igazságügyi Szervezet isztambuli ülésén. Az OBT május 21-i közleménye szerint viszont végül mégis elmegy Törökországba, ahol több ezer bírót börtönöztek be vagy kényszerítettek emigrációba.
Per a közérdekű adatokért: nyolc ügyvéd a szerkesztőség egyetlen ügyvédjével szemben
A kormány több jogszabályt is módosított azért, hogy hozzájusson a 2022 végén felfüggesztett EU-forrásokhoz. Az egy évvel ezelőtt tett ígéretek között szerepelt a könnyebb hozzáférés a közérdekű adatokhoz, illetve a közérdekűadat-perek felgyorsítása. Wiedemann Tamás a Szabad Európa egyik konkrét adatigénylésének történetén keresztül mutatta be, mi valósult meg ezekből az ígéretekből, és most erről beszélt podcastsorozatunk legfrissebb részében.
Ármánykodnak az imperialisták: megszületett a Szuverenitásvédelmi Hivatal első jelentése
Az ötvenes évek pártsajtóját idéző nyelvezettel jelent meg az idei év elején létrejött, megfoghatatlan profilú Szuverenitásvédelmi Hivatal első jelentése. Természetesen a 2022-es ellenzéki kampány külföldi támogatása a témája.
Gödi Samsung gyár: síppal, dudával, dobbal kezdik a tiltakozást a civilek
A Göd-ÉRT civil szervezet szerint lassan egy hónapja, hogy a bíróság döntése értelmében le kellett volna állítani a Samsung üzemét, az akkumulátorgyár viszont azóta is zavartalanul működik. A helyi civilek keddig adtak haladékot, és minthogy a gyár nem állt le, a nyomásgyakorlás első lépéseként tüntetést tartottak a helyszínen.
Dobrev Klára: Sulyok Tamás ügyvédként külföldiek kezére játszott át csongrádi földeket
Szeged környékén a földmaffia több mint ezerhektárnyi termőföldet játszott át ügyvédek közreműködésével, zsebszerződésekkel külföldi tulajdonba; az egyik érintett ügyvéd Sulyok Tamás jelenlegi köztársági elnök – állította sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció EP-lista-vezetője. Dobrev Klára átadja az ügyészségnek a szerinte bizonyító erejű iratokat.
Sulyok Tamás a választási kampány részének minősítette a személyét érő támadást, és rámutatott, hogy több mint tíz éve nem gyakorolja ügyvédi hivatását, illetve azt állította, hogy korábban is mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el.
Írország, Norvégia és Spanyolország is a palesztin állam elismerésére készül
Izrael határozottan elítélte a három ország sokak szerint történelmi döntését, és azonnal hazahívta a nagykövetét Dublinból, Madridból és Oslóból. A palesztin államiság elismeréséről szóló összehangolt döntés május 28-án fog hatályba lépni.
Amit még tudni érdemes
Az orosz kibertámadások után született egy terv a biztonságról, de nincs nyoma, hogy megvalósította volna a külügy (444)
Amikor 2021 szeptemberében világossá vált, hogy az orosz állam titkosszolgálatai feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerét, az is egyértelmű volt, hogy tenni kell valamit. A jelek azt mutatják azonban, hogy nem sok minden valósulhatott meg a felvázolt intézkedésekből.
Szijjártó sok mindenért nagyköveteket rendelt be, de az oroszok kibertámadása nem érte el az ingerküszöbét (Telex)
Ha nem az oroszokról van szó, akkor a magyar külügyminiszter láthatólag szeret nagyköveteket csuklóztatni, igaz, legtöbbször valószínűleg csak kommunikációs fogásként.
Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége
