Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Célkeresztben


Az elmúlt hét a Pegasus-botrány néven elhíresült lehallgatási ügytől volt hangos, melyben Magyarországon a hírek szerint újságírókat, üzletembereket és politikusokat figyeltek meg. Nem csak Magyarország volt érintett, hanem vezető európai politikusok és a francia államfő is. Összeállítás a hét legérdekesebb cikkeiből.

A Direkt36 írta meg először, hogy kémszoftverrel figyeltek meg több magyar újságírót, vállalkozót és egy volt minisztert is. Egy nemzetközi tényfeltáró csoport hozzájuk jutott adatai szerint Varga Zoltán médiatulajdonos, Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a HVG és az említett direkt36 újságírói is célpontok voltak.

A magyar kormány voltaképpen nem tagad, csak felelősséget hárít, Varga Judit igazságügyminiszter például saját munkatársaira. A legtöbbet hangoztatott érv, hogy a magyar szolgálatok törvényesen végzik a munkájukat, igaz, a magyar szabályozás a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is problémás. Ha érdeklik a részletek (akár az is, hogy a kormányt támogató sajtó miként kezeli az ügyet) ne hagyja ki cikkünket!

Nem csak Magyarországon, világszerte komoly hullámokat kelt a Pegasus-ügy, melynek célpontjai között ott volt Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke is. Emmanuel Macron francia államfő kormányából pedig szinte mindenkinek a telefonszáma szerepel azon kiszivárgott 50 ezres listán, amelyen a kiberfegyver célpontjai szerepeltek.

Macron francia elnök is az érintettek között: 5 dolog a Pegasus-botrányról
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:23 0:00

A Pegasus-üggyel kapcsolatban minden cikkünket megtalálhatja ide kattintva.

Nem árt tudni, hogy számos lehallgatási és megfigyelési botrány volt Magyarországon a rendszerváltás után. A célkeresztben jellemzően politikai ellenfelek és civilek álltak. A 2010 előtti botrányokat gyűjtöttük össze cikkünkben, ami nem csak azoknak érdekes, akik emlékeznek ezekre az ügyekre.

Uniós jelentés a magyar jogállamiságról

„A tavalyi értékeléskor fennálló jogállamisági problémák túlnyomó többsége idén is megmaradt, némelyek pedig súlyosbodtak” – foglalta össze a héten kiadott, második uniós jelentés kapcsán Magyarország jogállamisági helyzetét az Európai Bizottság egyik tisztségviselője. A jelentés négy pillér alapján vizsgálja minden EU-s országban a jogállam működését a korrupciótól a média sokszínűségéig. Noha a dokumentumnak közvetlen következménye elvileg nincs, a gyakorlatban máshol súlyos ügyekben is hivatkozhatnak rá - derül ki összeállításunkból.

Az EP-képviselők több mint fele a demokratikus értékek elkötelezett védelmezője a külpolitikai szavazásokon, negyedük azonban ingatag. Ez utóbbiak közé tartozik a Fidesz is. Folytatódik Kína és Oroszország érdekérvényesítése az európai uniós intézményekben, és a módszerek sem sokat változtak egy év alatt. A Political Capital közzétette idei elemzését az autoriter rendszerek térnyeréséről.

Pénzeső a kárpátaljai magyarokra

A nyugat-ukrajnai magyar közösségek és civil szervezetek legalább 115 millió eurót kaptak a magyar kormánytól az elmúlt tíz évben – derült ki a Szabad Európa tényfeltáró riportjából. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017-ben és 2019-ben összesen több mint hárommilliárd forintot kapott magyar állami pénzből óvodák építésére és felújítására. Magyar állami pénzeső hull tehát az ukrán határon túlra.

„Hamarosan megkapjuk az oltási protokollt, ezt hallottam, enélkül nem is vállalnám, és más háziorvos sem a harmadik oltás beadását" – mondta Sértő Radics István háziorvos. A Tiszabecsen és Uszkán praktizáló háziorvos arról is beszélt, hogy ketten is vannak a praxisában, akiket a kínai Sinopharmmal oltott, ám utána megbetegedtek és kórházba kerültek. „Túlélték. Azt gondolom, ha nincsenek beoltva, tragikus lehetett volna a vége" - nyilatkozta az orvos a Szabad Európának.

Népszavaztatások

Kissé talán váratlanul dobott be egy „gyermekvédelmi népszavazást" a kormány. Orbán Viktor szerint Nyugat-Európában az LMBTQ-aktivisták végzik a gyermekek szexuális felvilágosítását. A miniszterelnök a bejelentéskor ismét azt állította, amit korábban az Európai Bizottság cáfolt, azaz hogy Brüsszel azt akarja, engedje be a kormány az LMBTQ-aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.

Ha már népszavazás, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölti posztra pályázó főpolgármester is kezdeményez egyet. Karácsony Gergely azt szeretné, ha az ország szempontjából szerinte valóban fontos öt kérdése ott lenne Orbán Viktor népszavazásának szavazólapján. Mint fogalmazott, „ötigenes és ötnemes népszavazásra készülnek". A tervezett kérdéseket is elolvashatja cikkünkben.

Közös nyilatkozatban ítélték el a homofób kitételekkel teletűzdelt pedofiltörvényt és vállalnak szolidaritást a magyarországi LMBTQI-közösséggel a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói. Először fordul elő, hogy egy alapítványi formába átszervezett egyetem oktatókarának több tagja nyíltan kiáll egy kormányzati törekvéssel szemben. Az oktatók úgy fogalmaznak, „a törvény megengedhetetlenül összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a nemi identitás megválasztására irányuló törekvéssel".

A pápa 30 perce

Nyilvánosságra hozták Ferenc pápa szeptemberi budapesti látogatásának részletes programját. A katolikus egyházfő a tervek szerint 6 óra 45 percet tölt Budapesten, ahol a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét celebrálja a Hősök terén. A program szerint 30 perce jut Áder János államfőre és Orbán Viktor miniszterelnökre. A pápa ezt követően Pozsonyba utazik, Szlovákiában három napot tölt.

XS
SM
MD
LG