Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kiállítás már van, vádemelés még nincs a szigetszentmiklósi olajszennyezéssel kapcsolatban


A Ráckevei-Soroksári Duna-ágon történt olajszennyezés helyszíne Szigetszentmiklóson 2020. december 17-én
A Ráckevei-Soroksári Duna-ágon történt olajszennyezés helyszíne Szigetszentmiklóson 2020. december 17-én

Kiállítás nyílt a Föld napja alkalmából a szigetszentmiklósi olajszennyezésről. A több mint két éve történt súlyos környezetkárosítás ügyében még mindig tart a nyomozás, ezért a rendőrség semmilyen fejleményt nem árul el, pedig az eset körül egyre több a kérdőjel és a furcsaság. Máig vita van arról, hogy egy vagy két szennyezés történt, és hogy hol önthették ki az olajat. A rendőrség egy olyan szippantóst gyanúsít, aki a helyiek szerint maga is részt vett a kárelhárításban.

2020. december 12-én este érkezett a bejelentés a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz (KDVVIZIG), hogy Szigetszentmiklóson a Tebe sori csapadékkiömlőnél olajszagot éreznek a lakosok. Kimentek a területre a katasztrófavédelemmel, valamint a helyi vízmű és az önkormányzat illetékeseivel, és megállapították, hogy a kiemelten védett nádasban és úszólápnál 20-25 centiméteres rétegben fáradt olaj található – emlékezett vissza a Szabad Európának a mentés kezdetére Szilágyi Attila, a KDVVIZIG igazgatója, a védekezés irányítója.

Mint mondta, azonnal elkezdték a kárelhárítási munkákat, elrendelte a legmagasabb, harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget, és első lépésként körbezárták a szennyezést, hogy megakadályozzák az olaj kijutását a lápos öbölből a Ráckevei (Soroksári) Duna (RSD) nyílt vizére. A szennyezett anyagot minél hamarabb el kellett távolítani a területről. A mentésbe a győri és szolnoki vízügyi igazgatóság munkatársai és gépei is besegítettek.

Korábbi cikkünk a témában: Valaki rengeteg fáradt olajat akart a Dunába önteni Szigetszentmiklósnál

Az RSD-n Szigetszentmiklós térségében található Európa második legnagyobb úszólápos területe a franciaországi Rhône-delta után. A tőzegmoha, a nád, a sás, a gyékény és ezek gyökérrendszere egy vízen lebegő, vastag, korhadó növénytakarót alkot. Ennek egy részét is elérte az olajszennyezés.

December 23-ig a területről elvitték az összes olajszármazékot, a szennyezett talajt pedig kicserélték. A mederfenék húsz centiméter mélyen szennyeződött – mondta Szilágyi Attila.

A katasztrófavédelem a kárelhárítást december 23-án befejezettnek nyilvánította, 29–30-án azonban leesett egy jelentősebb csapadék, azt követően pedig december 31-én a part menti csapadékkiömlőben ismét olajszennyezés jelent meg. Ekkor újra védőgátat építettek a kiömlő elé, hogy az újabb szennyeződés ne érje el a már megtisztított területet – mondta a KDVVIZIG igazgatója.

Ehhez kapcsolódóan: Dunai olajszennyezés: szűkül a kör

Elkezdődött a feltárás, hogy honnan jöhetett az olaj, amit első alkalommal nem igazán találtak meg Szilágyi Attila szerint. Másodszor a rendőrség és egyéb hatóságok búvárok segítségévek kutatták át a csatornarendszert. A parti kiömlőtől két kilométerre, egy városi átemelő telepnél találtak jelentősebb olajat, ezért vélhetően ott öntötték a kanálisba – mondta a mentés irányítója.

Az első alkalom után is keresték a helyszínt, de akkor 35 méterrel a kiömlő előtt megszűnt az olajszennyezés a csatornában. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy az olajat nem két alkalommal öntötték ki, mint ahogy a sajtóban megjelent a második észlelés után, hanem egyszerre, december elején, csak egy része feltapadt a csatorna oldalfalára, amit aztán a december végi nagyobb csapadék kimosott. A második alkalommal már jóval kevesebb olaj folyt ki a csatornából, egy-két köbméter lehetett – tette hozzá.

Szerinte december elején nem a part menti csapadékkiömlőnél került az olaj a csatornába, hanem a városban, a Határ úti átemelő telepnél, és a szennyezés nagy része onnan jutott el a két kilométerre lévő parti kiömlőig. Viszont ennek ellentmondani látszik, hogy az első alkalommal nem tudták visszakövetni a forrást, mert nem volt szennyezett a csatorna. Mégis úgy gondolja, hogy az olajat egyszerre öntötték bele, nem két alkalommal, és az a Határ úti részen történt.

Korábbi cikkünk a témában: Ismét olajat öntött valaki a csatornába Szigetszentmiklóson

A környéket az első eset után szorosan figyelték, sok volt a rendőr, kamerákat telepítettek, nagyon bátor dolog lett volna ilyen körülmények között újra megpróbálkozni a fáradt olaj csatornába engedésével – fogalmazott Szilágyi Attila.

A katasztrófavédelem felkérte a vízügyet, hogy készítsen kárelhárítási tervet a Duna–Ipoly Nemzeti Park bevonásával. A munka 2021 márciusában kezdődött. A kárelhárításhoz épített utat elbontották, övzátonyokat építettek, tőzeget, hínárt és nádat telepítettek, hogy elősegítsék a láposodást és az élővilág visszatérését. A munkák március 31-ig tartottak, ekkor adták át a területet az önkormányzatnak.

Jelenleg már egy teljesen tiszta terület van ott, egy mocsarasodó vízfelszín, amelyet a természet gyorsan visszafoglalt – mondta a KDVVIZIG igazgatója. A helyszínről ötvenezer liter szennyezett olajos vizet, valamint 6,5 tonna olajos talajt és nádat szállítottak el, a védekezés költsége 380 millió forint volt.

A Szabad Európa 2020-ban videóriportban számolt be a mentési munkálatokról.

Máig meghatottan emlékszik vissza arra, hogy a helyi lakosoktól és vállalkozóktól mekkora támogatást kaptak. Folyamatosan kínálták a mentésben részt vevőket étellel, itallal, kávéval, a gyerekek mézeskalácsot hoztak nekik a karácsonyi időszakban. Negyven éve dolgozik a KDVVIZIG-nél, de ilyen összefogásra még nem volt példa, ahogy ekkora szennyezésre sem. Ha az az olaj kiszabadul a nyílt vízre, negyven kilométer hosszan pusztulhatott volna el az élővilág – mondta Szilágyi Attila.

Ehhez kapcsolódóan: Hónapok múltán sincs felelőse a szigetszentmiklósi olajszennyezésnek

Kerestük a BRFK-t az ügyben, hogy milyen fejleményekről tudnak beszámolni, de semmit sem árultak el, arra hivatkozva, hogy még tart a nyomozás. Utoljára 2021. június közepén adtak tájékoztatást arról, hogy június 2-án előállították az 59 éves, tököli V. Józsefet, akit a bűncselekménnyel gyanúsítanak.

Bukovics Péter, a BRFK Vagyonvédelmi Osztály vezetője akkor elmondta, hogy a nyomozók mintegy negyven telephelyet vizsgáltak meg, hogy megtalálják, honnan származik az olaj. A minták szakértői vizsgálata alapján terelődött a gyanú V. Józsefre, akinek lakásán és munkahelyén házkutatást tartottak, több bizonyítékot lefoglaltak. Természetkárosítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki, de nem tett vallomást, és a poligráfos vizsgálatot is elutasította, szabadlábon védekezik.

Hivatalos úton nem lehetett beszerezni semmilyen új információt az ügyben, helyiekkel beszélgetve azonban sok furcsaság derült ki. A városban úgy tudják, hogy a gyanúsított egy helyi csatornatisztító cégnél dolgozik, szippantós kocsit üzemeltet. Sőt egyesek azt mondták, hogy ő maga is részt vett a kármentesítésben, amikor először észlelték az olajszennyezést; szippantós kocsijával ő is segített felszívni a szennyezett olajat az érintett lápos területről. Így könnyen találhattak anyagegyezést a rendőrök, mivel mentés közben a kocsija és a ruhája is érintkezett az olajjal. Ugyanakkor ez tökéletes alibi is lehet, ha tényleg köze van a szennyezéshez, mert hivatkozhat arra, hogy a mentés közben került oda a szennyezést okozó olaj.

Korábbi cikkünk a témában: Hónapokkal ezelőtt látótérbe kerülhetett a szigetszentmiklósi szennyezés gyanúsítottja

Sokan már eleve azt nem értik, hogy ha valaki meg akar szabadulni hatezer liter fáradt olajtól, miért úgy teszi, hogy azonnal kiderüljön, súlyos környezeti kárt okozzon, ami miatt nagy közfelháborodás és kiemelt nyomozás várható. Miért nem egy kieső területen, egy gödörbe engedte az olajat? Ebben az esetben, ha szerencséje van, akár évekig észre sem veszik a szennyezést. Az is furcsa, hogy úgy tudni, senki sem látta a városban a szennyezés idején a tartálykocsit, sőt a városi és a privát kamerák felvételein sem találták meg a járművet.

A helyiek úgy tudják, hogy a gyanúsított később vallomást tett, és azóta is annál a helyi cégnél dolgozik, amely a szennyezést követően a csatornatisztítást is elvégezte a városi vízműcég megbízásából.

Szigetszentmiklós független polgármestere sem kapott bővebb tájékoztatást a nyomozás állásáról, ő is csak annyit tud, ami a sajtóban megjelent, nem tudja, hogy miért húzódik az eljárás – mondta a Szabad Európának. Nagy János a vízügyi igazgatóval szemben úgy véli, hogy kétszer történt olajszennyezés. Első alkalommal, 2020. december elején közvetlenül a vízparton, a kiömlőnél önthették ki az olajat, második alkalommal, december 30-án pedig a városban, a Határ úti átemelőnél. A gyanúsítottról ő is csak annyit hallott, hogy szippantós kocsival dolgozik.

Ehhez kapcsolódóan: Több mint egy évvel a szigetszentmiklósi olajszennyezés után még tart a nyomozás, a természet gyógyul

Mint mondta, a terület rekultivációja 2021 áprilisáig tartott, állatokat és növényeket telepítettek vissza, május elsejével nyílt meg újra az érintett vízpart. Az önkormányzat kitisztíttatta a csatornát 15,6 millió forintért, amelyhez a vis maior keretből 14 milliós támogatást kaptak.

A Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai is segítettek a természet rehabilitációjában, mesterséges úszólápot hoztak létre – mondta a polgármester, aki szerint viszonylag gyorsan regenerálódott a terület. A csatornahálózat azon részénél, ahol a szennyezést beönthették, térfigyelő kamerát szereltetett fel – tette hozzá.

Mint mondta, szeretett volna a csapadékvíz-elvezető rendszerbe egy szenzoros riasztórendszert kiépíttetni, amely hasonló esetben azonnal jelzést ad, és automatikusan le is zárja a szennyezett szakaszt, de a képviselő-testület leszavazta az ötletét.

Ennek ellenére nem tett le róla, most egy egyetem bevonásával dolgoznak rajta. Szerinte ez nem luxuskiadás és nem is felesleges. Olyan programokat is próbálnak szervezni, amelyen felhívják az érdeklődők és a diákok figyelmét a környezetvédelemre, hogy a jövőben ilyen szennyezés ne fordulhasson elő – mondta Nagy János, aki reméli, hogy szigorú büntetést kap az elkövető.

A rehabilitáció befejezése után egy évvel, a Föld napja alkalmából az esztergomi Duna Múzeumban kiállítás nyílt Megsebzett táj – Egy úszóláp elpusztítása és újjászületése címmel, amelyen felidézik a pusztítás, valamint a gyógyítás fázisait.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG