Megnéztük, hova utazott első köztársasági elnöki évében Novák Katalin, és hogy hol, kikkel találkozott ugyanebben az időszakban Szijjártó Péter. Ezek alapján az derült ki, hogy Novák külpolitikai aktivitása nem tér el a kormányétól, Szijjártó főleg külgazdasági miniszterként aktív sok orosz és szerb találkozóval. Kevés igazán befolyásos külföldi politikus fogadta Novákot és Szijjártót.
A 2022. májusi beiktatása utáni 13 hónapban Novák Katalin köztársasági elnök 48 alkalommal utazott külföldre, összesen 31 országban járt. Ahogyan korábbi cikkünkben leírtuk, ez azt mutatja, hogy a köztársasági elnök viszonylag aktív diplomáciai tevékenységet folytat külföldön. Sem elődje, Áder János, sem Orbán Viktor miniszterelnök nem utazott olyan sokat külföldre, mint ő. A köztársasági elnöknél többet már csak a külügyminiszter utazott: ugyanezen idő alatt Szijjártó Péternek 159 külföldi útja volt hatvan országba. Ez nem szokatlan Szijjártótól. Ahogy tavaly bemutattuk, a külügyminiszter rendszerint az év majdnem felét külföldön tölti, évente megteszi a Föld–Hold-távolságot.
Köztársasági elnökként Novák első útja Varsóba vezetett, hogy javítson a magyar kormány oroszbarát politikája miatt megromlott magyar–lengyel kapcsolatokon. Azóta végigjárta a szomszédos országokat, volt találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Elsősorban ezek miatt terjedt el az a vélekedés, hogy Szijjártó mellett egyfajta árnyék-külügyminiszterként tevékenykedik. Szijjártó Pétert ugyanis egyebek mellett konfrontatív stílusa, rendszeres oroszországi útjai (az elmúlt egy évben ötször járt Oroszországban), Ukrajna támogatásának akadályozása vagy a keleti, nem demokratikus berendezkedésű országok rendszeres dicsérete miatt már kevésbé látják szívesen a nyugati országokban. (Szijjártó rossz diplomáciai megítélése lehet az oka annak a sajtóba már kiszivárgott hírnek is, hogy Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztérium átalakítását tervezheti. E szerint a külgazdaság maradna Szijjártónál, a klasszikus diplomáciai külügyminisztériumot pedig Orbán Balázs vezetné – ő most a miniszterelnök politikai tanácsadója. Ezeket a híreket a kormány részéről határozottan cáfolták. Ahogy azonban látni fogjuk, Szijjártó már ma is inkább külgazdasági miniszterként aktív.)
Szijjártóval szemben viszont Novák egy, a miniszterelnöktől valamennyire független, Nyugat-barát szereplőként tudja képviselni a magyar külpolitikát; ez lehet a magyarázata a sok külföldi útnak. Novák Katalin ezt a felvetést fikciónak nevezte a 24.hu-nak adott interjúban, és mint köztársasági elnöki útjaiból kitűnik, sokkal inkább retorikája, mintsem külföldi útjai szolgálnak rá arra a vélekedésre, hogy ő lenne a magyar külpolitika nyugatos arca.
Novák: Fókuszban Közép-Európa és a keresztények
Novák Katalin külföldi útjai mintegy felében (23 alkalommal) régióbeli, illetve balkáni országokat keresett fel, ahol a helyi állam-, illetve kormányfőkkel folytatott megbeszéléseket. A Novák útjait felsoroló dokumentumban a Sándor-palota külön ki is emelte, hogy a köztársasági elnöknek kifejezett célja a szomszédos országok vezetőivel való kapcsolattartás, illetve a balkáni országok stabilitásának és EU-integrációjának támogatása. A szomszédos országokban (de Svájcban és Kanadában is) többnyire találkozott helyi magyarokkal, illetve magyar politikusokkal is. Romániában például ötször járt Novák, de csak egyszer találkozott Klaus Iohannis köztársasági elnökkel és Nicolae Ciucă miniszterelnökkel, többnyire a helyi magyarság képviselőit látogatta meg.
Hangsúlyosan szerepelnek Novák külföldi programjain a keresztény egyházi programok is, a pápai audienciától kezdve a csíksomlyói búcsún és különböző keresztény vezetőkkel való találkozókon át a „világ legbefolyásosabb fiatal keresztény vezetőit tömörítő Young Christian Global Leaders konferencián” való részvételig. Érdemes megemlíteni Novák albániai útját, ahol a köztársasági elnök meglátogatta a NER-közeli 4iG helyi leányvállalatát.
Hivatali idejének első évében ugyanakkor kevés igazán fontos vezető fogadta Novák Katalint.
Politikai szempontból jelentősége van a találkozóknak a lengyel elnökkel és miniszterelnökkel (velük nem csupán már említett első útján, de egy V4-es és egy NATO-találkozón is tárgyalt), és kiemelkedik Ukrajnában a megbeszélése Volodimir Zelenszkij elnökkel – igaz, itt négyszemközti találkozóra nem került sor, egy ötoldalú tanácskozás résztvevője volt.
Német és francia vezetők mellett baráti találkozók
Ami pedig a nagyobb nemzetközi súllyal rendelkező országok vezetőit illeti, Novák egyszer találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, egyszer Olaf Scholz német kancellárral, valamint kétszer Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel (akit régi barátjának nevezett), illetve volt tárgyalása az olasz és a német államfőkkel is. Az Egyesült Államokban a legmagasabb szintű találkozója Ron DeSantis floridai kormányzóval volt (a republikánus politikust tartják Donald Trump legnagyobb, párton belüli kihívójának).
Itt érdemes megemlíteni, hogy köztársasági elnökké választása előtt is aktív volt külpolitikai színtéren, dolgozott a külügyminisztériumban, később a Fidesz elnökségi tagjaként a párt külügyeinek intézése tartozott hozzá, elsősorban a német és a francia kapcsolatokért volt felelős.
A köztársasági elnök mindössze ötször járt Európán, illetve Észak-Amerikán kívül. Többnyire az Orbán-kormány szövetségesének számító vezetők fogadták (Jair Bolsonaro akkori brazil elnök, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök, valamint Recep Tayyip Erdoğan török elnök), Irakban pedig meglátogatta az ott szolgáló magyar katonákat is az elnöki találkozó mellett. Kilóg a sorból Novák bahreini útja, a hivatalos tájékoztatás szerint ugyanis „a vizit a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatását is célozta; a Mol-csoport bahreini partnerével írt alá megállapodást”. Az ilyen, gazdasági tárgyalásokat jellemzően Szijjártó Péter szokta lefolytatni.
Ezeken túl persze vannak olyan események, amelyeken hagyományosan az államfő képviseli Magyarországot. Ilyenek voltak például az ENSZ-közgyűlések, bizonyos NATO-val kapcsolatos találkozók (a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka), illetve II. Erzsébet angol királynő és XIV. Benedek pápa emeritus temetése vagy III. Károly brit király koronázása.
Ezek az utak nem arra utalnak, hogy a köztársasági elnöknek lennének saját külpolitikai ambíciói (egyik szerbiai útján például Aleksandar Vučić szerb elnökkel, Orbán fontos szövetségesével vezette a két ország államfőit, kormányait, valamint parlamenti delegációit tömörítő Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács – SET – első ülését). Ráadásul hiába folytatna akár rendszeres konzultációt Novák a szomszédos országok vezetőivel, ha a magyar politika tényleges irányítójának beszéde után felháborodik a cseh vezetés, a szlovák és a román külügy pedig bekéreti a magyar nagykövetet, és öt hónapig halogatta az Ukrajna új magyarországi nagykövete, Sándor Fegyir kinevezéséhez szükséges hozzájáruló határozat aláírását.
Szijjártó, a külgazdasági miniszter
Ahogy Novák Katalinra, úgy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterre is igaz, hogy kevés igazán befolyásos, magas rangú politikussal tudott találkozni az általunk vizsgált 13 hónapban. Világpolitikában meghatározó vezetők nem igazán ültek le vele tárgyalni, főleg nemzetközi szervezetek találkozóin vett részt, illetve gazdasági témájú tanácskozásai voltak külföldön.
Szijjártó külföldi útjainak többségében valamilyen nemzetközi szervezet tanácskozására utazott, nem pedig kétoldalú politikai találkozókra. Még akkor is többségben vannak a többoldalú tárgyalások, ha figyelembe vesszük azokat a kétoldalú megbeszéléseket is, amelyekre valamelyik szervezet ülésének kapcsán kerített sort a külügyminiszter. Legtöbbször uniós miniszteri ülésekre és ENSZ-tanácskozásokra utazik külföldre Szijjártó (ez magyarázza a sok brüsszeli és New York-i utat), de képviseli Magyarországot a NATO, az ESA, az OECD, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vagy a Türk Tanács találkozóin is.
Előtérben az energetika és a gazdaság
Szijjártó legtöbb gazdasági témájú megbeszélése energetikai kérdésekről szólt a hivatalos tájékoztatások szerint. Ez teljesen természetes, hiszen Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja érzékenyen érinti az alapvetően orosz forrásokra támaszkodó magyar gáz- és olajellátást. Ráadásul – ha valóban megépülnek a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárak – jelentősen megnő az ország energiaigénye.
Így tárgyalt földgáz- és LNG-szállításról, illetve -tárolásról (francia, szerb, görög, bolgár, török, kazah, azeri, katari és orosz partnerekkel), kőolajszállításról és -tranzitról (szerb, horvát, ecuadori és azeri felekkel), voltak villamos energiával kapcsolatos (francia, szlovén és szerb partnerekkel), illetve vízügyi (albán) tanácskozásai is.
A 2022 májusa utáni bő egy évben Szijjártó legalább hat alkalommal egyeztetett valamely orosz partnerrel az új Paksi Atomerőmű építésével kapcsolatban, de tárgyalt Franciaországban az energetikai miniszterrel is (a francia Framatome veszi át a német Siemens Energy szerepét az új paksi reaktorok irányítástechnikájának leszállításában, mivel a háború miatt a németek nem akarnak részt venni orosz projektben). Ezen túl is voltak Szijjártónak egyéb, nem részletezett, nukleáris energiával kapcsolatos tárgyalásai az Egyesült Arab Emírségekben, ahol a sejk és az energiaügyi miniszter mellett a finn gazdasági miniszterrel is találkozott.
Egyéb üzleti-gazdasági jellegű tárgyalásai is kiterjedtek több földrészre, bár többnyire olyan vállalatvezetőkkel találkozott, akik már jelen vannak Magyarországon. A befektetők megnyugtatásának lehet komoly jelentősége egy olyan időszakban, amikor Németországban (ami a legfontosabb gazdasági partnerünk) és Ausztriában is sorozatosan jelennek meg olyan cikkek, amelyek arról szólnak hogy a magyar kormány milyen válogatott eszközökkel próbálja elvenni külföldi befektetők itteni érdekeltségeit.
Ennek megfelelően Németországban összesen négy nagy autóipari vállalat vezetőjével tárgyalt (Mercedes, BMW, Knorr-Bremse, Schaeffler), és Londonban, Szingapúrban, az USA-ban, valamint a davosi Világgazdasági Fórumon is olyan cégvezetőkkel találkozott, akiknek már vannak befektetéseik Magyarországon.
Ami az új befektetéseket illeti, azokat elsősorban Ázsiából próbálta behúzni Szijjártó. Kínában további akkumulátorgyártási beruházásokról tárgyalt kormányzati és vállalati szereplőkkel. Próbált új üzleteket előkészíteni Dél-Koreában, Üzbegisztánban, Indiában, Sierra Leonéban, Argentínában, valamint Egyiptomban „megállapodást írt alá a szuezi különleges gazdasági övezet közös hasznosításáról”.
Ezzel szemben a külügyminisztérium (ahogy legutóbb is) egy ömlesztett, nem kereshető pdf-et küldött, amelyben csak az utazások dátuma és helyszíne szerepelt. Arra a kérdésünkre, hogy melyik útján kivel tárgyalt Szijjártó, a minisztérium azt válaszolta: „A kért információk megtalálhatók Szijjártó Péter miniszter úr hivatalos Facebook-oldalán.” A tárgylásokra vonatkozó információkat tehát egyenként kellett összegyűjteni a miniszter útjairól beszámoló híradásokból.
Külföldön többnyire csak baráti politikusok látják szívesen
A protokollnak megfelelően Szijjártó Pétert elsősorban külügyminiszterek fogadják, de orosz és kínai kollégáján túl nem sok igazán befolyásos politikussal találkozott; arra viszont több példa is akad, hogy ellenzéki politikusokkal beszélt egy országban. Novákhoz képest kevésbé foglalkozik a határon túli magyar politikusokkal és vallási témákkal, bár voltak ilyen jellegű megbeszélései is (ez utóbbiak leginkább a Hungary Helps programhoz kapcsolódtak).
Szijjártó egyik legmagasabb szintű politikai találkozója nemzetközi szervezethez kötődik, külön találkozott ugyanis Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, amikor Magyarország próbálta megakadályozni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívását. Svéd és finn kollégáival is annak kapcsán beszélt, hogy a magyar Országgyűlés vonakodott ratifikálni a két ország csatlakozását a katonai szövetséghez (Svédország esetében a ratifikáció még mindig várat magára).
A külügyminiszer legtöbb útja Szerbiába vezetett, és a legmagasabb szintű találkozóira is itt került sor. Megbeszélést folytatott ugyanis az Orbán-szövetségesnek számító Aleksandar Vučić elnökkel, és számos miniszterrel is tárgyalt (külügy-, belügy-, pénzügy-, energiaügyi, illetve EU-integrációért felelős miniszterek).
Míg Novák Katalin első külföldi útja Lengyelországba vezetett, addig Szijjártó csak NATO- és EBESZ-tanácskozásokra utazott Magyarország korábbi legfontosabb szövetségeséhez, és nem is volt tárgyalása lengyel politikusokkal. Németországba tett négy utazása lakalmával összesen három tartományi miniszter fogadta a magyar külügy első emberét, amelyek mellett Szijjártó összehozott egy találkozót a Mr. Oroszország becenévre hallgató Klaus Mangolddal, Orbán Viktor tanácsadójával.
Olaszországban fogadta Szijjártót az Orbán-szövetséges Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, valamint a gazdaságfejlesztési miniszter is. Ezeken túl elsősorban a Balkánon és Romániában voltak szélesebb körű politikai találkozói Szijjártónak.
A külügyminiszterek mellett Szlovákiában és Csehországban most épp ellenzékben lévő Orbán-szövetséges politikusokkal is találkozott Szijjártó (például Robert Ficóval és Andrej Babišsal), határon túli magyar politikusokkal pedig összesen két alkalommal (Szlovákiában és Romániában). Ezen túl elsősorban külügyminiszteri szintű találkozói voltak a különböző fogadó országokban (például Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország, Málta, Románia, Argentína).
Erős orosz, gyenge amerikai kapcsolatok
Szijjártó Pétert vendégül látta Szergej Alejnyik, az Oroszországgal államszövetségben működő Belarusz külügyminisztere (aki két hónappal később Budapestre látogatott).
Oroszországba összesen öt alkalommal utazott a 2022 májusa utáni 13 hónapban a magyar külügyminiszter. Járt Atomexpón Szocsiban, részt vett a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon és az Oroszországi Energiahét nevű rendezévényen is Moszkvában. A nyilvánosságra hozott beszámolók alapján főleg a paksi beruházásról és földgázszállításról tárgyalt orosz útjai alkalmával. Egyszer találkozott Szergej Lavrov külügyminiszerrel, háromszor Alekszandr Novak energiaügyekért felelős és kétszer Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettessel. Kétszer Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával, egyszer a helyettesével tárgyalt, egyszer pedig Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával is leült egyeztetni.
Érdemes megemlíteni, hogy az oroszországi alkalmakon túl Szijjártó kétszer találkozott Lavrov külügyminiszterrel (Luxembourgban és New Yorkban) és Novak miniszterelnök-helyettessel (Luxembourgban, Ausztriában), valamint egyszer Lihacsov Roszatom-vezérrel (Isztambulban).
Az Egyesült Államokban (a már említett nemzetközi szervezetek tanácskozásain és a vállalatvezetőkkel való egyeztetéseken túl) republikánus politikusokkal találkozott, valamint konzervatív szervezetek találkozóin vett részt Szijjártó. Kitüntette Jared Kushnert, Donald Trump volt amerikai elnök vejét és főtanácsadóját, egyeztetett két republikánus szenátorral és öt képviselővel.
