Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: új aranyláz a magyar földért


A legfontosabb cikkeink hétfő reggel: hová tűnt több mint 250 ezer hektár állam szántó, kiút a karanténos depresszióból, hétköznapi biciklioktatás nem hétköznapi eredménnyel.

Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutni. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2019-re ez 83 ezer hektárra csökkent.

Az elmúlt 24 órában 9 046-tal nőtt az új fertőzöttek száma Magyarországon és elhunyt 189 többségében idős, krónikus beteg. Kórházakban egyébként összesen 11 276 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1 340-en vannak lélegeztetőgépen. Vasárnap este újabb szállítmány Szputnyik vakcina érkezett az országba, a kormány pedig hétfőtől újabb egy héttel meghosszabbította a jelenlegi korlátozásokat. Közben egyre többen sürgetik, hogy kezdjék meg a kismamák oltását is.

Milyen volt a normális életünk, milyen lesz a normális életünk?

"2022-ben, a választások előtt 5 perccel." "Ilyen oltási terv mellett soha!" "2700-ban.... SAC/kb." "Soha." Zömében ilyen kommenteket kaptunk az olvasóinktól, amikor arról írtunk, vajon mikor nyithat újra az ország. Kilátástalanság? Depresszió? Pandémiás fáradtság? Balázs Nelli klinikai szakpszichológust kérdeztük arról, mire tanít saját magunkról, az életünkről a járvány? Hogyan jöhetünk ki jól belőle, hogyan viselhetjük könnyebben a nyomást?

Koncertre, színházba vagy moziba menni lassan egy éve nem lehet. Boltba is csak maszkban, szabadtérre pedig csak sportolni. Élményeinket sajnos nemhogy megélni, megörökíteni sem tudjuk, amióta a Covid-19 befurakodott az életünkbe. Ezért azt kértük először munkatársainktól, majd olvasóinktól is, hogy küldjék el nekünk a tavaly márciusi lezárások előtti utolsó képet a telefonjukból. Lapozza át civil képgalériánkat a normális élet utolsó napjairól.

A KGB sem tudja eltemetni a múltat

Az előző témánál borúsabb hangulatú az a képösszeállításunk, amelyet a történelem sötét helyszínéről gyűjtöttünk össze. A Babij Jar-i mészárlás az egyik legszörnyűbb náci tömeggyilkosság helyszíne. 34 ezer zsidót öltek meg ebben a kijevi szurdokban 1941. szeptember 29-30-án, röviddel azután, hogy a nácik megszállták az ukrán fővárost. A következő hónapok alatt csaknem 100 ezer embert öltek meg a helyszínen, köztük szovjet hadifoglyokat, kommunistákat, ukrán nacionalistákat és romákat.Ma ez a Holokauszt egyik szimbóluma, de a II. világháború után a szovjet hatóságok jobbnak látták betemetni a helyszínt.

A lövészárokban nem a vírustól félnek
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:50 0:00

Végül egy hétvégi írásunkra hívom fel a figyelmét: egy hétköznapi biciklioktatás nem hétköznapi eredménnyel.

Nyugodt napot kívánok,

Vovesz Tibor

XS
SM
MD
LG