Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Van realitása Márki-Zay Péternek Dobrev Klára ellenfeleként? – kampányszakértőnk válaszol


Márki-Zay Péter három különböző ellenzéki választói profilból is gyarapította táborát, az előválasztásból Dobrev Klára erősebben jött ki, mint ahogy belement, és Fekete-Győr András eljutott oda, hogy a jövőjét egy lemondás menthetné meg. Kampányelemzés Ruff Bálint kommunikációs tanácsadóval. A Konstruktív bizalmatlanság című podcast-sorozatunk 2021. október 6-án, szerdán felvett epizódjának szerkesztett, írásos változata.

Van realitása Márki-Zay Péternek Dobrev Klára ellenfeleként? Nem utolsó sorban az eddigi kampánytevékenységéből a kampány technikáiból kiindulva?

Kicsit kezdjünk hátrébbról. Pár héttel ez előttig minden kutatás azt hozta ki, hogy a három résztvevő közül valószínűleg az egyik Jakab Péter lesz, a másik Karácsony Gergely és a harmadik Dobrev Klára, nem ebben a sorrendben. De ezzel szemben egy nagyon meglepő dolog történt. Már mi is beszéltünk róla, hogy van egy felfutása Márki-Zay Péternek, ezt az eredmény is visszaigazolta. Ő most „egy momentumban” van a szónak abban az értelmében, hogy a politikában állandóan azt keressük, hogy ki az a jelölt, akinek olyan plusz energiája van, ami kiemeli a többiek közül. Ha ránézünk kicsit távolabbról az eredményekre, akkor Dobrev Klárának van egy stagnáló, nagyon jó eredménye. Karácsony Gergely pedig egy minden várakozásnál lejjebb lévő eredményt és egy teljesítményt hozott.

Ha már szóba került ez a momentum, vagy lendület, amit Márki-Zay Péter kampánya mutat, miből származik ez a lendület? Hogyan tudja ezt a lendületet fenntartani?

A lendület abból származik, hogy olyan jelölt, akibe sok mindent belelátnak a választók. Azt gondolják róla - és az egyik legfontosabb készsége -, hogy ő egy hiteles ember. Hitelesen mond valamit. Nem biztos, hogy minden egyes részével egyetértek, de az ideológiai kérdésekben igen. Az is látszik, hogy ő kérlelhetetlen. Hogy egy olyan valaki, aki tartja, amit mond. Ugyanakkor nem része annak a 11-12 éve tartó ellenzéki kánonnak, aminek részese Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely.

Ő az anti-establishment jelölt. Nem Jakab Péter lett végül ez a befutó. Valaki kimagaslik az ellenzékből, és egy reménysugár lehet - ez a momentuma egy jelöltnek. Általában így szokott történni tankönyvileg is: a fény hirtelen rávilágít valakire, akinek a legkisebb erőforrása van, a legkisebb szervezeti támogatottsága, a legkevésbé sem akarja az ellenzéki politikai elit. De a szavazók mégis látnak valamit benne, és rá szavaznak.

Az első fordulóban Márki-Zay Péter legkevesebb három helyről vitt el szavazót. Elsődlegesen Fekete-Győr Andrástól, a Momentum támogatói közül városiak és vidékiek is rá szavaztak. A második ilyen csoport szerintem Jakab Péter szavazóinak köre, a Jobbik szavazóinak nagy része benne látta az erőt. A harmadik, ami szerintem igazán izgalmas, hogy a városi, értelmiségi, korábban Karácsony Gergőt támogatók egy része is rá szavazott. Benne látták azt a valakit, aki képes Orbán Viktor kihívója lenni. Ez a koalíció reményt adhat Márki-Zay támogatóinak, hogy van mit keresnie egy Dobrev Klárával, egy hatalmas, egyébként nagyon jól szervezett, erre kitalált kampánnyal működő szervezettel szemben is akár.

Milyen érdekes a politikának az a természete, hogy nem az a jelölt lesz aztán később az izgalmas, aki a legtöbb pénzt, erőforrást tudja ráfordítani. Hogy ha azokból a számokból indulunk ki, amik a nyilvánosságban hozzáférhetőek, és ezek általában az internetes költések egy része, akkor azt látjuk, hogy a Karácsony stáb valahol körülbelül 100 millió forintot költött el Facebook hirdetésre, ami egy óriási összeg. Ennek a töredékét költötte el Márki-Zay Péter. Igenis fontos az, hogy az emberben higgyenek, hogy lelkesítő legyen az, amit mond. Karácsony Gergő kampánya egy kicsit se hús, se hal típusú valami. Semmi olyan érzelmi töltettel nem rendelkezett, ami az embereket meggyőzte volna, hogy igen, oda kell mellé állnom. Dobrev Klárának a kampánya ezzel szemben egy a saját szavazóit galvanizáló kampány volt, ami hibátlanul ment előre, és képes volt elvinni a saját szavazóinak a nagy részét.

Amikor arról beszélgettünk, hogy vajon hány ember fog részt venni ezen az előválasztáson, küzdöttünk a számokkal. Mindenkit meglepett, hogy igazából mennyi ember ment el, de szerintem a legjobban a DK-t lepte meg, mert az ő becslésük szerint valahol fél millió alatt kellett volna lennie az előválasztásnak. Hogy ha valóban csak ennyien szavaztak volna, akkor a mozgósított DK-s szavazóbázis sokkal jobban előrerepítette volna Dobrev Klárát és a DK egyéni jelöltjeit is. De ennél nagyobb lett a választási kedv, ami szerintem Karácsony Gergőnek, de még inkább Márki-Zaynak tudható be.

Márki-Zay Péter, egyik előnye, hogy viszonylag ismeretlen ebben a politikai rendszerben. Ráadásul rendszeren kívülállónak mutatja be magát. A harmadik pedig az, hogy következetesen viszi végig a kampányát és a kampány üzeneteket. Ez a következetesség mennyire csorbult az elmúlt napok tanakodásában, amikor Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter arról kommunikált, hogy visszalép az egyik a másik javára, vagy esetleg tandemben közösen indul. Kommunikáció szempontból mi volt ennek az üzenetnek az előnye és hátulütője mindkettejük részére?

Elszoktunk attól, hogy van politikai verseny Magyarországon. Amikor meghatározták, hogy az előválasztás kétfordulós lesz, akkor megelőlegezték ezt a helyezkedést, versenyt a két forduló között. Egy olyan világban élünk, ahol az ellenzéki választó nem szeretné azt látni, hallani, hogy a jelöltek egymással hogyan küzdenek, hogyan verik egymást át, hogy milyen tárgyalási stratégiák mentén próbálják a másikat befolyásolni. A magyar választó nem is igazán szereti ezt.

Ha ránézünk erre a 4-5 napra, az embernek olyan érzése van, hogy ezek az emberek nem meglévő pozíciókat kezdtek el osztogatni. Amikor valaki épp arról beszél, hogy ki lesz a miniszterelnök-helyettesem, elszámolási biztosom, másik miniszterelnök-helyettesem, stb., akkor az ellenzéki választó azt nézi, hogy „te jó ég, ti miről beszéltek?” Először meg kéne ezt a csatát nyerni, hiszen egy hatalmas Dávid-Góliát meccsnek a legelején vagyunk, és ti már arról beszéltek, hogy kinek mi lesz a pozíciója? Ez egy borzasztóan romboló és ellenszenves dolog tud lenni. A magyar politika azt gondolja, hogy ezeket a csatákat mindig a nyilvánosság előtt kell megvívnia, mert akkor a nyilvánosság valamelyik oldalra fog állni, és segít neki a döntésben. Pedig a választó ezt nagyon nem szereti.

Én azt gondolom, hogy az elmúlt pár napnak a fejleményei nagyon rosszat tettek mind a két jelöltnek. Szerintem Karácsony Gergőt sokkal jobban rombolja egy ilyen alkudozási folyamat. Az látszik benne, hogy bármit mondasz nekem, az jó, azonnal találok neked bármilyen pozíciót a nem létező helyeken.

Van egy harmadik kérdés is. Egész végig arról beszéltek ezek a pártok egy éve, hogy ez egy koalíciós hatpárti kormány lesz. Közben már most úgy viselkedünk. mint a miniszterelnök, aki osztogatja a pozíciókat. Miközben vannak más pártok is az egyezségben, ráadásul a kettő legnagyobb - mert úgy néz ki most, hogy a Jobbik és a DK fogja adni a legnagyobb két frakciót, amely akár a kormánypárti frakció is lehet, ha nyer az ellenzék. Egyrészt nevetséges, ha valaki velük nem egyeztetve elkezdeni kormányzati pozíciókat osztogatni. Másrészt pedig pont azt a demokráciába vetett hitet ássa alá, hogy mi másképp tudjuk csinálni a dolgokat, mint a Fidesz.

Nem azt a benyomást erősíti meg, hogy kormányzóképes vagyok, hogy kompromisszumra képesen tudok tárgyalni?

Szerintem nem. Szerintem azt mutatja meg, hogy meg sem nyertem egy csatát, de már elkezdek azon gondolkodni, hogy ki fogja megkapni az Audi-kulcsokat. Ez egy nagyon rossz üzenet szerintem a választópolgárok felé. Nem hiába, ezt jól ki is használja a DK, illetve Dobrev Klára. Ő, mint jelölt, egy anyáskodó, „jól van fiúk, nem kell egymással harcolni” típusú pozitív kampányt folytat.

A DK gépezete egyébként nagyon hasonlóan van felépítve kicsiben, mint a Fidesz propaganda gépezete: vannak simogató és ütő oldalak. Ők meg is kezdték ennek a kritizálását: ezek már haltamat osztogatnak, összefognak két férfi egy nő ellen, micsoda dolgokat művelnek. Ebben nagyon jó a DK. Hiába mondja azt Dobrev Klára az Egyenes beszédben, hogy tőle, meg a pártjától áll a legtávolabb a karaktergyilkolás, mint kifejezés. Pedig az ellenzéki oldalon ebben a DK-nál nincsen profibb szervezet. Erős troll hadsereggel a Fideszen kívül csak a DK rendelkezik.

A másik, hogy ez azt üzeni: minket kizárólagosan egy dolog érdekel, a hatalom. Bármiben megegyezek, csak legyek hatalmon. Ez egy nagyon rossz üzenet és nagyon hasonlít arra, ami a Fidesznek a hangulata. Az például, hogy induljunk egymás mellett a szavazólapon, pont azt a logikát mutatja, amit a Fidesz szokott használni: addig csavarok a szabályokon, amíg nem én nyerek. Holott fél évvel ezelőtt belementek egy megállapodásba, hatan aláírták az előválasztás szabályait.

Előrukkolni azzal, hogy én most szeretném teljesen felülírni, az egy nagyon rossz üzenet. Pontosan abban a demokráciába vetet hittben, hogy nem lehet változtatni a szabályokon menet közben, hogy nem lehet átírni a törvényeket. Hogy mennyire morzsolják le az ellenzéki szavazót, illetve mennyire rombolják le a saját maguk szavazóit, azt még most nem lehet látni. De azt igen, hogy a DK és főleg Dobrev Klára ebben a küzdelemből erősebben jött ki, mint ahogy belement. Mondom ezt úgy, hogy szerintem Dobrev Klára csapata nem ilyen eredményt várt az előválasztástól. Ennél sokkal erősebb legitimációval akartak fordulni a második fordulóra.

Korábban beszéltünk arról, hogy a 2022-es parlamenti választásokat 35-40 vidéki körzet fogja eldönteni. Látva az előválasztási eredményeket, kitart emellett? Hogyan látja az esélyeket?

Igen, továbbra is kitartok emellett. Az látszik, és ez az érdekesség talán a második forduló miniszterelnök-jelöltségére, hogy Dobrev Klára teljesítménye a vidék-Budapest felosztásban egyenletes. Nyert Budapesten is hét körzetet és nyert rengeteg vidéki körzetet, kimagasló eredményt ért el. Szerintem ebben ezért is ő az első számú favoritja ennek az előválasztásnak.

Ami még látszik, hogy a megyei jogú városokban és Budapesten volt a legtöbb előválasztó. Ez egy csalóka valami, mert én azt mondanám, hogy ezeket le kell vonni az egyenlegből, hiszen ezek már „megvannak” [az ellenzéknek]. Hiába óriási eredmény Hadházy Ákos győzelme és részvételi nagysága, mert Zugló, mint választókörzet, eleve megvolt már az ellenzéknek. Azokon a vidéki helyeken, ahol a választás eldől, ott azért jóval kisebb volt az előválasztási hajlandóság Budapesthez és a megyei jogú városokhoz képest.

Ez felhozza azt a problémát is, amivel Jakab Péter és a Jobbik szembesült, hogy lehet, hogy az ő szavazóik többen vannak kistelepüléseken vagy kisvárosokban, ahol a nagy választás érdemben eldől. De az előválasztáson ezek az emberek nem vettek részt. Nem mentek el. Nem tudtak, vagy nem akartak interneten szavazni. Ezért lett az ő választási eredménye ilyen rossz.

Ha látjuk azt, hogy a Fidesz hogyan gondolkozik, hogyan mozog, akkor azt feltételezhetjük, hogy ők tudatosan hajtanak azokra a településekre, ahol a választás érdemben eldől. Mondok egy példát: beszéltünk arról, hogy a Fidesz által rendezett falunapoknak milyen hatása van, milyen hatása lehet. Egy ilyen „Hacacáré”, ez a neve a programnak, olyan A-kategóriás énekeseket tud lecsábítani kistelepülésekre, akik egyébként soha nem jutnának ezekre a helyekre el. A nagyvárosi és budapesti eufóriát tompítanám, hogy nagy siker az előválasztás, sok embert mozgatott meg, nagy átrendeződéseket okozott az ellenzéki térfélen, de a választás megnyeréséhez olyan nagyon nem kerültünk annyival közelebb, mint egy hónappal ezelőtt.

Maradjunk még a választókerületi eredmények értékelésénél. A Demokratikus Koalíció az egyéni választókerületeket tekintve vidéken magabiztos eredményt hozott, viszont a fővárosban, főleg Budán vesztes.

Szerintem ők úgy lőtték be ezeket a részvételeket például Budán, hogy ha 4-5 ezer ember megy el szavazni, akkor ezeket simán megnyerték volna. De a résztvevők száma átlépte azt az előnyt, amit a DK a mozgósításából, az összeszervezett szavazóbázisból remélt. Ezért vesztették ezeket el a körzeteket. Kálmán Olga másodszorra veszít ellenzéki előválasztáson. Komáromi Zoltán helyben egy ismert háziorvos, de mégis az egyébként fiatal Hajnal Miklós meg tudta verni, ha kevéssel is. Újbudán a főpolgármester-helyettes Gy. Németh Erzsébetet verte meg 2/3-ra Orosz Anna.

Ebből az látszik egyébként, hogy a Momentumra, mint pártra és jelöltjeire komoly szükség lehet. Például Oláh Lajos egy biztosra vett befutó volt, alig tudta megverni a momentumos kihívóját. Ha azt nézzük, hogy a XIII. kerületben, ahol MSZP-s jelöltként indult Hiszékeny Dezső, nem a DK lett a második helyezett, hanem a momentumos jelölt.

Az elemzők szeretik figyelni az úgynevezett csatatér körzeteket, tehát ahol az eddigi választások közeli eredményt hoztak az ellenzéki és a most kormánypárti jelöltek között. Az ilyen területeken a DK tűnik nyertesnek az ellenzéki pártok közül. Nem kockázatos az a helyzet, hogy ha esetleg nem DK-s kormányfő-jelölt lesz, akkor ezeken a körzeteken az ellenzéknek a hátrányára fog eldőlni a választás?

Ezt nem látjuk előre. Én hiszek abban, hogy ha véget ér a második forduló, akkor feláll tényleg egy egységes ellenzéki kampány, ami az ország érdekeit a pártpolitikai érdek fölé helyezi. Az látszik, hogy vannak olyan körzetek Pest megyében, Szombathelyen, Baranyában, Heves megyében, amit billegő körzetként DK-s nyert el. De a jelölt nem DK-sként fogja azt a körzetet megnyerni majd áprilisban, hanem ellenzékiként. Aztán be fog ülni DK frakcióba, és ha esetleges kormányváltás lesz, akkor a DK az egyik legnagyobb koalíciós kormányon lévő frakciót fogja adni az Országgyűlésnek.

Ugyancsak szokták figyelni azokat a körzeteket, ahol viszont biztosnak mondható a Fidesz győzelme. Ezekben a körzetekben a legtöbb ellenzéki előválasztási szavazatot a Jobbik kapta.

Hogy ha csak a számokat nézzük, akkor a Jobbik pariban van, és a pragmatikus DK-Jobbik szövetség ezt visszaigazolni látszik. De hogy melyik az igazán nyerhető körzet? Nagyon sok munka, hogy ezeket a körzeteket át lehessen fordítani jobbikos körzetekké. Azt látom, hogy a Jobbik úgy ment bele ebbe az elő választásba, hogy nem tudja, igazából mit kéne csinálnia. A Jobbik elnöke nem tudott átváltozni, és az is stratégiai hiba, hogy Budapestet elengedte. Ez az eredményben is megmutatkozik. Viszont amióta az első forduló véget ért, Jakab Péter kommunikációja sokat finomult. Azzal, hogy ő "a haza bölcseként" próbálja magát pozícionálni, menti a kudarcot, amit a negyedik hely jelentett.

Arról nem beszélve, hogy Jakab Péter előtt áll még egy nagy feladat, be kell terelnie táborát Dobrev Klára mögé, legalábbis a DK és a Jobbik összefogásából kiindulva. Megoldható feladat ez?

Azzal a dodonai válasszal, hogy „győzzön a jobbik”, amit a Jobbik elnöke mondott, megspórolt egy lépést és megpróbál valamit megúszni. Az látszik, hogy egyébként a Jobbik szavazóinak a nagy része Márki-Zay Péterre voksolna. Azzal, hogy a Jobbik nem áll be nyíltan Márki-Zay Péter mögé, azzal is üzen valamit. Hogy ezek a választók hogyan fognak szavazni a második előválasztási fordulóban, egyáltalán el fognak-e menni szavazni? Ez egy nagyon érdekes kérdés. Én azt gondolom, hogy nagy részük nem fog elmenni szavazni. Igazából a fő kérdés, hogy az ellenzék hogyan képes a saját táborát összetartani. Ebből a szempontból nagyon összezáró és egyfelé mozgó párt a DK. De az még a jövő zenéje, hogy mit eredményez a DK viselkedésében, illetve a DK-s aktivistáinak az aktivitásában, ha esetleg nem DK-s miniszterelnök-jelöltje lenne ennek a koalíciónak.

Az aspiránsok közül viszonylag keveset beszéltünk Fekete-Győr Andrásról, aki bizalmi szavazást kért maga ellen saját pártjában az előválasztási eredmény után. Milyen jövője lehet egy olyan pártvezetőnek, akit a saját szimpatizánsai sem támogatnak?

Én azt gondolom, hogy Fekete-Győr András egy fiatal ember. Ha racionálisan átgondolja a lehetőségeit és mozgásterét, akkor ez a bizalmi szavazás, lemondás kb. az egyetlen, igazán az ő politikai jövőjét megmentő lépés lehet. Van olyan helyzet, amikor egy visszalépéssel tudja az ember megőrizni a jövőjét. Nem látom azt a kommunikációs vagy stratégiai trükköt, ami nem csak mellébeszélés lenne. Nem beszélve arról, hogy korábban azt mondta egy interjúban, hogy a gyávák eszköze a lemondás. Ha magát valaki az újpolitikai generációnak, a következményekkel lévő országnak a képviselőinek mutatja, akkor ezek nagyon félre menő és a saját helyzetét tovább rontó lépések voltak.

Kommunikációs és kampány szempontból mennyire veszi komolyan a Fidesz az előválasztást?

Én azt gondolom, hogy a Fidesz áprilisig gondolkozik, és egy nagy kampányt lát maga előtt. Beszéltünk a Hacacáréról, meg a vidékre való fókuszálásról. Olyan mértékű osztogatásokra készülnek, ami az elmúlt 30 évben példátlan: februárban a gyerekes családok visszatérítést fognak kapni, ha a minimálbér ennyivel emelkedik, nyugdíj prémium és esetleges plusz egy havi nyugdíjkifizetés. Hiába reménykedik abban az ellenzék, hogy átlátnak ezen az emberek. A választó is ember, nagy részben az a saját anyagi érdekei szerint választ.

A Fidesznek nem szükségszerű az, hogy 2/3-dal győzzön. Az is elég, hogy csak kicsit győz, mert akkor az autokráciáról szóló kritikákat vissza tudja utasítani azzal, hogy nézzünk rá a parlamentre. Ha minden úgy megy, ahogy most, akár nyolc párti parlament is lehet. Ennél sokszínűbb törvényhozás kevés van az Európai Unióban. Illetve a Fidesz azt is tudja mondani: néha kicsit győzünk, néha nagyon győzünk. Egyszerű 52-53%-os többség is elég a kormánypártnak, mert a rendszere, amit kiépített, már nem igényli a 2/3-os többséget. Neki ez is egy győzelem.

Elmúlt két hétben azért volt egy hibás mozzanat is a DK és Dobrev Klára kampányában. Amikor azt a kérdést tették fel Dobrev Klárának, hogy mit gondol a 2006-os eseményekről, akkor ő azt válaszolta, hogy a mai világ problémái és a 2006-os problémák teljesen mások, hiszen például 2006-ban nem is volt okos telefon. Ezzel hatalmas labdát dobott fel a Fidesznek, de a Fidesz ezt nem csapta le. Ez nyilván azt jelenti, hogy a kormánypárt kivárásban van. Majd ha eldől, hogy az ellenzéki előválasztásnak ki lesz a vezetője, akkor fogják majd az igazi pofonokat kiosztani. Ami szintén érdekes, hogy a Fidesz, a Magyar Nemzet és az egész KESMA birodalom nem kezdte el feszegetni, hogy különböző pénzek hogyan kerülnek az ellenzéki szereplőkhöz, hogy hogyan lesz hirtelen valakinek 100 millió forintja egy nonprofit kft-nél, egyesületen keresztül Facebook hirdetésekre.

Hasznos volt-e az előválasztás vagy sem?

Szerintem hasznos volt. Egy nagyon fontos lépés a kormányváltás felé, mert az egyetlen lehetséges módozat a Fidesz legyőzésére, az „egy az egy ellen” felállás létrejöhet. Hasznos azért is, mert elindult az ellenzék belső megtisztulása. Az, ahogyan Hadházy Ákos legyőzte Tóth Csabát szerintem tankönyvi példa lesz.

Az, hogy átrendeződés látszik és lassan kimondható, hogy az MSZP, mint középpárt sem fog már tovább így működni. Hiába nyertek el viszonylag sok egyéni körzetet, abban az összes kutatás egyetért, hogy az MSZP önállóan nem tudna bejutni a parlamentbe. Ez egy már egy kicsit vegetáló állapot, az MSZP egyéni választókörzetekbe visszaszorult, deal-ek alapján fenntartott szervezetté alakult.

Nem szabad túlértékelni, főleg nem szabad azt gondolni, hogy most már ez a dolog megvan. Ez csak az első lépés ahhoz, hogy egy jelölt szálljon szembe Orbán Viktorral, egy jelölt szálljon szembe az egyéni körzetekben. Most kezdődik az a feladat, hogy hogyan lehet ezt egyben tartani és szélesíteni.

Mire figyeljünk a következő két hétben?

Egyebek mellett arra, hogy milyen lesz a részvétele ennek a második előválasztási fordulónak. Azt látni kell, hogy eddig minden párt kivezényelte az aktivistáit, ott álltak hóban, fagyban, esőben, és mentek előre. Illetve telefonáltak, hajtották őket. Ennek a nagy része vagy nyert és megnyugodott, vagy vesztett és elszomorodott. Hogyan lesz ez a további mozgósítás? Milyen döntés fog születni? Elsöprő erejű lesz, vagy pedig olyan, amiben nem biztos az egyhangú felhatalmazás. Érdekes lesz az is, hogy milyen lesz az RTL Klubban megrendezendő vita, ahol egy órán keresztül fog összecsapni két világkép: vélhetőleg két vízió, hogy milyen Magyarországot szeretnénk, ha az ellenzék győz.

Interjúalanyunk, Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban is dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
XS
SM
MD
LG