Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Csak ketten maradtak: kemény csata várható Dobrev és Márki-Zay között


Karácsony Gergely egy kötöttpályás közlekedési eszközön
Karácsony Gergely egy kötöttpályás közlekedési eszközön

Karácsony Gergely feladta, kiszállt a miniszterelnök-jelölti küzdelemből. A legsikeresebb két kampányt vivő jelölt mérkőzhet meg azért, ki legyen Orbán Viktor kihívója. Utolsó értékelés az előválasztási végszavazás elindulása előtt.

A Momentum Márki-Zay Péter (M.-Z. P.) melletti kiállása nem biztos, hogy eldöntötte – bár valószínűsítette –, hogy M.-Z. P. legyőzné Karácsonyt. Azt viszont egyértelművé tette, hogy ezzel Dobrev Klára legyőzéséhez Karácsony Gergelynek elfogytak a tartalékai, hiszen a Jobbik már korábban jelezte, hogy nem áll be mögé. Második, pláne harmadik helyen végezni az előválasztáson viszont a főpolgármesterségének és további politikai karrierjének jelentett volna hatalmas terhet. Így a kormányváltásért személyes ambícióit is beáldozó államférfiként, emelt fővel tudott lelépni a pályáról.

Karácsony egyedül maradt

A Momentum az M.-Z. P. melletti kiállás után is aktív szereplője maradt a két jelölt küzdelmének. A sajtóban csütörtök este megjelent hír, miszerint Karácsony visszalépésének feltétele a kormányzati ciklus félidejében M.-Z. P.-től átvett kormányrúd lenne, információink szerint igaz volt. Karácsony Gergely dobta be, és a Momentum nevében Orosz Anna vétózta meg, aki felhívta M.-Z. P.-t csütörtök este, és jelezte neki, hogy a Momentum nem tud támogatni egy ilyen osztozkodást.

Karácsony Gergely visszalépése még nem jelenti az előválasztási küzdelemben szükségszerűen fölkavarodott és egymást is támadó ellenzéki oldal letisztulását. Ugyanis úgy néz ki, hogy a Karácsonyt jelöltként állító minipártok közül csak a sajátja, a Párbeszéd követi őt Márki-Zay Péter mögé. Érdekes módon a három közül a leginkább baloldali. (Bár cikkünk írásakor a párt még nem szólalt meg.)

Az LMP már a két jelölt közös sajtótájékoztatója alatt közleményben jelezte, hogy – a Jobbikhoz hasonlóan – mostantól semleges marad a két talpon maradt jelölt küzdelmében. Indoklásuk szerint ők csak zöld jelöltet támogatnak.

Ezzel elhagyják megmaradt szavazóikat is, akik a felmérések szerint egyértelműen M.-Z. P.-, nem Dobrev-pártiak. (És fölerősíthetik azokat a hangokat, amelyek szerint a zöldpártot is befolyásolja a Fidesz.)

Igaz, a közös listaállítás miatt az ellenzéki pártoknak már nem is kell feltétlenül maguk mögött valós támogatottságot felmutatniuk. (Az utolsó méréseknél sem az LMP, sem az MSZP nem érte már el a két százalékot sem.) A közös lista és egyéni jelöltek melletti kampányolásban persze minden aktivistára szükség lenne, és hiába nincsenek még meg a közös lista állításának szempontjai, a pártok támogatottsága biztosan egy lesz ezek közül.

Vagyis a kisebbek nem lesznek könnyű helyzetben az osztozkodásnál, hiszen – érthetően – a nagylelkűségnek itt nyoma sem lesz: minden párt vezetésének érdeke az, hogy minél több párton belüli szövetségest állítson maga mögé egy befutó listás hellyel. (A frakcióállításhoz szükséges öt helyet mindenki megkapja az előzetes megállapodás alapján.)

Az LMP-hez hasonló közleményt adott ki az MSZP is: ők is semlegesek maradnak mostantól, de a győztest támogatják majd. Míg az LMP esetében kevésbé érthető, miért megy szembe szavazói preferenciáival, az MSZP nem tehet mást.

A párt a régi világ/új világ felosztásban – amely az ellenzéki előválasztás első számú törésvonalává válik – védhetetlenül a régi oldalon áll. Az előválasztás talán legfontosabb eseménye, Tóth Csaba bukása – ami ráadásul egyértelműen zavaros üzleti ügyei miatt történt – kapcsán ők voltak az egyedüliek, akik nem álltak ki jelöltjük mögül.

Egyetlen esélyüket arra, hogy a másik parton is legyenek hídfőállásaik, most vesztették el Karácsony visszalépésével.

Csapásokat adunk és kapunk

M.-Z. P. láthatóan nem is a Karácsony mögött álló pártokból akarja táborát bővíteni, hanem az „elmúltnyolcévvel” és a NER-rel egyaránt leszámolni akaró establishmentellenes tömegből – azokból, akik tömegesen mentek el Hadházy Ákosra szavazni Tóth Csabával szemben. Már mai sajtótájékoztatóján belegyalogolt a DK-ba („aki Dobrevre szavaz, Orbánra szavaz”).

Ezzel persze óvatosan kell bánnia, mert – ahogy pár napja, még más helyzetben fogalmazott lapunknak egy névtelenséget kérő politikai tanácsadó – „Sérüléseket szenvednek a szavazóbázisok, pedig őket nem kéne sértegetni. A fő kérdés az lesz 2022-ben, hogy ki tudja egyben tartani a tábort, a fő cél az, hogy legyen egységes fellépés. Lehetne visszalépni, de nem a nyilvánosság előtt kéne, mert így félő, hogy több százezer ember nem fog elmenni a választásra. Ez a bizonytalanokra is hat.”

Már Karácsony Gergely M.-Z. P.-vel szembeni kommunikációjában fölerősödött (szerdai, „a programomat mindenképp meg kell valósítanom Magyarország érdekében” kiállásában pedig kizárólagos lett) a jobb- és baloldal különbségének hangsúlyozása kettejük kapcsán.

A fideszesezés és gyerekverőzés negatív kampánya mellett vélhetően erre építi majd Dobrev Klára is M.-Z. P.-vel szembeni kommunikációját: mit akartok, egy jobboldali jelöltet?

Kérdés, hogy ez mennyire lehet hatásos. Závecz Tibor egy hete lapunk kérdésére, hogy valós dilemma-e a baloldaliaknak a Dobrev és M.-Z. P. közti választás, azt mondta: „Ilyen ideológiai választóvonal nincs. Minden ellenzékiben közös, hogy le kell váltani Orbánt, és össze kell fogni.”

A baloldal-nem baloldal választás nem működik Budapesten, kérdés, hogy a fővárostól távolabb is így van-e.

Mások, így a lapunknak szintén pár napja nyilatkozó Tóka Gábor választási szakértő ugyanakkor egy demokráciához szokott társadalomban nem tartaná ezeket maradandó sérüléseknek, de a magyar ellenzéki közönség hiszterizálva fogad mindent.

Lapunk rendszeres kampányelemzője, Ruff Bálint kommunikációs tanácsadó (Konstruktív bizalmatlanság című podcastjának utolsó epizódját itt tudja meghallgatni) nem tart attól, hogy a mostani egymásnak feszülés komolyan veszélyeztetné 2022-t. Hat hónap van még a választásokig, és az előválasztás utáni összezárás új helyzetet eredményezhet. „Nehezebb lesz fenntartani az ellenzéki egységet, de eddig az volt az alaptétel, hogy bárki nyer az előválasztáson, mindenki beáll mögé. 2018-ban megvolt a többség a kormányváltáshoz, de a pártok kicsinyes játékokat játszottak, és ennek meg is lett az eredménye. Ha most végre minden pártnak a kormányváltás a legfontosabb, akkor be kell állni a győztes mögé. Arról nem is beszélve, ha nem teszik meg, a saját szavazóik fogják megbosszulni, és elkergetik őket.”

Mindenesetre hallottunk már arról, hogy momentumos jelöltet fenyegettek meg a párt M.-Z. P. melletti kiállása miatt azzal, hogy nem fognak kampányolni mellette.

A részvétel megint döntő lehet

Az előválasztás első körében Dobrev Klára kilencvenezer szavazattal kapott többet, mint Márki-Zay. Dobrev és M.-Z. P. Budapesten majdnem ugyanúgy teljesített, vidéken viszont 75 ezer szavazattal többet szerzett a DK jelöltje. Ennek ledolgozásához M.-Z. P.-nek a jobbikos szavazók jönnének legjobban, de – ahogy korábbi cikkeinkben (itt, itt és itt) bemutattuk a kutatások alapján – míg a Jobbik törzsszavazói jelentős részben követték a pártvezetés DK-s fordulatát, és Dobrevre szavaznának, a teljes Jobbik-tábor inkább M.-Z. P. mögött áll. Az előválasztáson viszont elsősorban a törzsszavazók vesznek részt.

De M.-Z. P. igazi fekete ló, nem tudni, mire képes, és mögötte álló szervezet/párt híján nehezen is mérhető. Viszont – bár az elmúlt egy hét kavalkádja valamennyire biztos gyengített rajta – Dobrev Klárával szemben vannak tartalékai. Az előválasztás ráadásul alapvetően nagyvárosokban dőlt és dől el, ahol könnyebb elvinni szavazni az embereket. (Ez okozta Jakab Péter vereségét is, ahogy erről itt írtunk.)

„Az elmúlt hét Dobrev Klárának segített, mert ő a kampányára tudott fókuszálni, miközben a közönség a többiekről vitatkozó fejeket látott. De ha most rögtön fordít M.-Z. P., akkor a meglévő támogatói mellé új, a politikából kiábrándultakat, establishmentelleneseket tud behozni maga mögé” – mondja Ruff Bálint.

M.-Z. P. támogatói nagy csúszásban vannak az elmúlt egy hét huzakodása miatt, de abban bíznak, hogy mozgósítással és célzott Facebook-üzenetekkel szavazásra bírják híveiket.

Láttuk az első fordulóban is, hogy a DK-szavazótábor (Závecz Tibor szerint közülük kétszázezren mentek el az első fordulóban, és ők várhatóan most is el fognak) fegyelmezettségével a minél magasabb részvétel tudja felvenni a harcot.

A kontrollkutatás az együttműködő ellenzéki pártok és az MKKP szavazói körében (tehát nem az első körben is szavazók között) 77 százalékos szavazási hajlandóságot mért. A Závecz-felmérés csak az ellenzéki együttműködés támogatói körében mérte ezt, és 84 százalékos szavazási hajlandóságot talált.

De ez csak egy ígéret a megkérdezett részéről, és a vesztes jelöltek mozgósítóereje sokkal gyengébb. Bár Jakab Péter nem is buzdította a jobbikosokat második körös szavazásra, vannak olyan hírek, hogy közülük sokan elmennének.

Dobrev Klára mindenesetre nehezebb helyzetbe került: Karácsony Gergellyel egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb jelölttel állt volna szemben.

És Orbán Viktor sem nem lehet nyugodt.

Minden elemző szerint a Fidesznek Dobrev Klára győzelme lenne a legkényelmesebb, mert a mostani kormányzástól már fintorgó fideszeseket is vissza tudná tolni a párt mögé.

Ha viszont M.-Z. P. nyerne, egyrészt a több vezető motívumot futtató Fidesz-kampányban a Gyurcsány-vonalat lejjebb kell tekerniük. Másrészt egy sokgyerekes, hitvalló keresztény jelölt akár még a jobboldali Fidesz-táborból is tud szakítani. Pedig ez az a tábor, amelynek sérthetetlenségét a kereszténységet és a családot kommunikációja középpontjába állító, nemzeti beszédmóddal és nacionalista és jobboldali történelmi mítoszok felélesztésével gondosan őrzi a párt.

A szavazás vasárnap indul.

Ki szavazhat, és mikor az előválasztáson?

Az előválasztás második fordulóját október 10., vasárnap 8:00 és október 16., szombat 20:00 között rendezik.

A második fordulóban már csak az első fordulóból továbbjutó miniszterelnök-jelöltekre lehet szavazni, személyesen és az interneten egyaránt.

Az előválasztáson minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat, akinek magyarországi állandó bejelentett lakhelye van.

Azok a most még kiskorú, magyarországi állandó bejelentett lakhellyel rendelkező állampolgárok is szavazhatnak, akik a 2022-es parlamenti választáskor már nagykorúak lesznek, vagyis 2004. április 1-jét megelőzően születtek.

A kiskorúak adatkezelésére vonatkozó speciális rendelkezések miatt egy szülői hozzájáruló nyilatkozatot is alá kell írnia az egyik szülőnek (vagy törvényes képviselőjének) és a fiatal szavazónak. A nyilatkozat innen letölthető.

Ezt a dokumentumot a személyes voksolás előtt a kiskorú szavazónak be kell mutatnia a szavazósátorban. Online szavazás esetén a regisztrációs folyamat végén megtörténő videokapcsolatos azonosítás során a szülő az online szavazóbiztosnak bemutatja a kitöltött hozzájáruló nyilatkozatot, valamint az engedélyezés tényét szóban is meg kell erősítenie, amelyet az online szavazóbiztos jegyzőkönyvbe foglal.

Hogyan szavazhat személyesen?

Személyes szavazás az ország számos pontján elérhető szavazópontokon, főleg közterületen felállított sátrakban, kisebb részben irodákban lehetséges. A második fordulóban az egész ország egy választókerületnek számít, így az ország valamennyi szavazópontján voksolhat az, aki jogosult rá.

A szavazópontok reggel 8:00-tól este 18:00 óráig lesznek nyitva, de több helyen lehet ettől eltérő nyitvatartás. A szavazópontok száma eltérhet az első fordulóban megismerttől. A szavazósátrak pontos helyszínét és időpontját a második forduló kezdetétől ezen a linken lehet megtekinteni.

A szavazóhelyiségekben megjelenő szavazóknak igazolniuk kell magukat fényképes igazolvánnyal, és be kell mutatniuk érvényes lakcímkártyájukat.

Hogyan szavazhat interneten?

Szintén október 10–16. között lehet voksolni, az Előválasztás.hu oldalon.

Aki az első fordulóban már regisztrált online, annak a második fordulóban nem kell, de videós azonosításon ismét át kell esnie. Ennek pontos lépéseit az https://elovalasztas2021.hu/ oldalon is el lehet elolvasni.

Az azonosításhoz egy rövid videohívásra van szükség, ezért olyan eszközzel (laptoppal, mobillal, tablettel) érdemes belevágni, amely működő kamerával és mikrofonnal rendelkezik. Itt is lakcímkártyára és érvényes fényképes igazolványra lesz szükség (személyi, útlevél, jogosítvány.) A regisztrációt követően a szavazólinket e-mailben kapják meg a választók, amelyen keresztül az előválasztás végéig bármikor leadható a szavazat.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG