Izraelt tette felelőssé Irán a natanzi urándúsítóban bekövetkezett hétvégi üzemzavarért, s megtorlást helyezett kilátásba a zsidó állam ellen, ami beárnyékolhatja a 2015-ös nukleáris egyezmény újjáélesztését célzó diplomáciai erőfeszítéseket.
Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője arról számolt be, hogy „nukleáris terrorcselekmény” okozott üzemzavart az Iszfahán tartományban lévő létesítményben április 11-én, egy nappal azt követően, hogy új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat helyeztek ott üzembe, amelyek működtetése sérti az iszlám köztársaság atomprogramjáról szóló, még 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodást.
A Nournews iráni hírportál hétfő délután a hírszerzési minisztérium egy meg nem nevezett illetékesét idézte, aki szerint azonosították a szabotázsakció elkövetőjét, és intézkedtek az őrizetbe vétele érdekében.
Szaíd Hatibzadeh teheráni külügyi szóvivő szerint az incidens nem járt „áldozatokkal vagy szennyezéssel”. Elmondta, hogy szakértőik a károk felmérésén dolgoznak, és leszögezte, hogy ki fogják cserélni a megsérült IR1-es típusú, első generációs centrifugákat, méghozzá fejlettebbekre.
Szakemberek szerint a föld alatti létesítmény kulcsfontosságú az iráni urándúsítási program szempontjából, működését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) monitorozza, amely azt közölte, hogy megkapta a jelentéseket az incidensről, de nem kívánja kommentálni az ügyet.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael áll a történtek mögött, és hangsúlyozta, hogy „bosszút fognak állni a cionistákon”. Konkrét bizonyítékokat azonban nem mutatott be az izraeli érintettségre vonatkozóan.
Kiemelte, hogy az izraeli kormány fontos célja az Iránnal szembeni szankciók feloldásának megakadályozása, mint mondta, korábban „nyilvánosan is megfogalmazták, hogy ezt nem fogják engedni”.
Izraeli érintettség
Az izraeli sajtó eközben névtelenséget kérő titkosszolgálati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Moszad, az ország külföldi hírszerző ügynöksége hajtotta végre a szabotázsakciót, amely több hónappal visszavetette az urándúsítás előrehaladását.
Izrael hivatalosan nem erősítette meg, hogy bármilyen szerepe lett volna az incidensben, ahogyan általában máskor sem kommentálják a titkos műveleteket. Benjámin Netanjahu miniszterelnök ugyanakkor többször is Iránt nevezte a legnagyobb fenyegetésnek a zsidó államra nézve.
A The New York Times című amerikai lap szintén név nélkül nyilatkozó illetékesek alapján arról tájékoztatott, hogy Izraelnek köze volt a natanzi urándúsítót árammal ellátó rendszer meghibásodását okozó „nagy robbanáshoz”. Tisztségviselők szerint a károk következtében legalább kilenc hónapra le kell állítani a centrifugákat.
Feltételezhetően Izrael állt az iráni nukleáris program elleni több más szabotázsakció mögött is, kibertámadásokkal és atomtudósok meggyilkolásával is megvádolták a Moszadot.
Tavaly nyáron rejtélyes eredetű robbanás rázta meg a natanzi üzemet, az iráni hatóságok szerint szabotázs történt. Novemberben pedig meggyilkolták Teheránban az ország egyik vezető atomtudósát.
Mi lesz az atomalku sorsa?
Izrael megfigyelők szerint az utóbbi időben fokozta hosszú ideje tartó „árnyékháborúját” Irán ellen, újabb légitámadásokat hajtott végre az iráni támogatású szíriai erők ellen, illetve a gyanú szerint tapadóaknákkal megtámadta a Forradalmi Gárda egyik hajóját a jemeni partoknál.
Előző héten Bécsben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a hathatalmi atomalkuhoz, amelynek teljesítését Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, illetve visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat. Joe Biden új amerikai elnök számára fontos prioritás az iráni nukleáris egyezmény. A mostani incidens azonban szakértők szerint tovább nehezítheti az ügy megoldását.
