Egy debreceni és egy budapesti érettségizőt kérdeztünk egyebek között arról, hogyan tudtak felkészülni az online tanévben a megmérettetésre, mit gondolnak a vizsgaszabályokról, és lazítottak-e a terasznyitáskor. Utóbbiról mindketten úgy látják, felelőtlenség azt meglépni a vizsgák előtt, ahogyan azt sem tartják korrektnek, hogy a járvány idején nem kapnak több lehetőséget az érettségire azok, akik önhibájukon kívül nem tudnak ott lenni a vizsgán.
„A belvárosban zsúfolásig megteltek a teraszok. Én igyekeztem elkerülni a tömeget. Találkoztam pár barátommal, de nem a bulizás volt a lényeg, hanem az, hogy végre együtt legyünk, arra volt nagy szükségünk” – mondja a Szabad Európának a terasznyitásról az érettségi előtt álló Dér Emese.
A debreceni középiskolás szerint várni kellett volna a terasznyitással érettségi utánig, „ha már a szóbeli érettségiket nem tartják meg éppen a személyes kontaktok elkerülése érdekében”.
Azt mondja, a családjában nem volt koronavírusos, vagy ha volt is, annak nem voltak tünetei. Őt magát még nem oltották be. Nem akarja, hogy bármi veszélyeztethesse az érettségit, ezért, noha regisztrált az oltásra, azt az esetleges mellékhatások miatt mindenképpen a vizsgák után szeretné megkapni. Mint mondja, az osztálytársai közül néhányat már beoltottak, olyan van köztük, aki volt covidos, olyanról viszont nem tud, aki most beteg vagy karanténban van.
Az osztálytársai közül a legtöbben igyekeznek ki sem mozdulni otthonról, rettegnek, hogy elkapják a vírust és nem tudnak levizsgázni.
„Ha beteg leszek, semmilyen lehetőségem nincs a felvételi lezárása előtt arra, hogy bepótoljam az érettségit, elúszik egy évem. Ez borzasztó, nem fair, hogy tart a járvány, mégsem adnak lehetőséget a vizsgázásra azoknak, akik betegek lesznek vagy kontaktszemélyként karanténba kényszerülnek. Szerintem ennek meglesz a böjtje. Mi lesz, ha valaki nem szól és betegen bemegy vizsgázni, mert nem akar elveszteni egy évet a továbbtanulásból?”
Arra a kérdésre, megnehezítette-e a felkészülést az online oktatás, Emese egyértelműen igennel felel. Úgy érzi, nem voltak belerázódva, nem tudták ugyanolyan ütemben folytatni a tanulást, szükségük lett volna arra, hogy irányítsák, „kordában tartsák” őket.
„Otthon ezer és egy dolog elvonja a figyelmet, még akkor is, ha valaki mintatanuló. Szívesebben lettem volna az iskolapadban, de muszáj volt megoldani.”
Emese úgy látja, a tanárai a maximumot nyújtották. Erőn felül próbálták kompenzálni a jelenléti oktatás hiányát pluszórákkal, konzultációval, az érettségire fókuszálva. „A többi rajtunk múlik, de éppen a körülmények miatt jólesne egy kis empátia, egy kis könnyítés a vizsgában.” Hozzáteszi ugyanakkor, szerinte annak, aki szeretne a felsőoktatásban tovább tanulni, erőt kellett vennie magán, és meg kellett tudni oldani a felkészülést.
„Próbáltam a javamra fordítani a bezártságot, nyelvet tanultam, olaszból vizsgázom. Engem inkább lelkileg viselt meg a helyzet, mert nagyon jó közösség az osztályunk, elvitt a járvány másfél évet tőlünk, amit már nem ad vissza senki.”
„Óriási felelőtlenség”
Felkészültnek érzi magát az érettségire az egyik budapesti nyolcosztályos gimnáziumba járó diáklány, aki szerint megnehezítette az érettségire készülést a digitális oktatás, mert sokkal passzívabbak voltak az órán, ami nagy pszichés teher lehetett a tanárainak is. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy ők nyolc éven keresztül minden év végén vizsgáztak, ami most óriási segítség.
„Örültem, hogy kinyitottak a teraszok, de amikor megláttam a budapesti képeket, azt gondoltam, hogy érettségi előtt ez nem jó ötlet. Budaörsre mentem ki, egy olyan helyre, ahol megvolt a távolságtartás. Óriási felelőtlenség, szerintem, ha valaki érettségi előtt belevetette magát a tömegbe.”
Azt, hogy nem biztosítanak pluszlehetőséget az egyetemi ponthatárok lezárása előtt az érettségire azoknak, akik a járványban önhibájukon kívül nem tudnak levizsgázni, a szervezés nagy hiányosságának tartja a budapesti diáklány. Szerinte a felvételik lezárásáig minimum két-három alkalmat kellett volna még kihirdetni az érettségi vizsgák pótlására.
Úgy véli, éppen emiatt a hiányosság miatt simán előfordulhat, hogy ha valaki enyhe tüneteket észlel magán, inkább nem teszteltet, hanem bemegy vizsgázni, csak ne vesszen el a lehetőség.
„Nem tudok olyan osztálytársamról, aki beteg lenne. Regisztráltam az oltásra, de éppen az érettségi hetében oltottak volna be, azt pedig az esetleges mellékhatások miatt nem akartam megkockáztatni, inkább majd a vizsgák után” – mondja a budapesti diáklány.
Őt és debreceni társát is felkészítették tanáraik arra, hogyan zajlik majd járványügyi szempontból a vizsga. Mindketten úgy érzik, hogy biztonságban lesznek, bár a budapesti diák szerint lehetnének még kevesebben egy teremben, mint tízen.
Idén sem lesz kiskapu azoknak, akik nem tudnak elmenni az írásbelikre
Leghamarabb októberben érettségizhetnek le azok, akik fertőzöttként vagy kontaktszemélyként kénytelenek kihagyni a május 3-án kezdődő írásbeliket. Ezzel elsősorban azok a diákok járnak rosszul, akik szeptemberben elkezdenék az egyetemet, főiskolát – írja az Eduline.hu, amely idén is összeszedte a legfontosabb tudnivalókat a vizsgákról.
Mint a szakportál írja, noha az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra az érettségizők számát, idén a korábbi éveknél vélhetően többen vizsgáznak majd, mert az előrehozott és a szintemelő vizsgákat is megtartják (tavaly ezek a járvány miatt elmaradtak).
A 2021-es felsőoktatási felvételi jelentkezési statisztikák alapján 35 ezer 18-19 éves, és további 19 ezer 20-21 éves jelentkező próbálkozik az egyetemeken, főiskolákon, nagy részük valószínűleg idén érettségizik.
