Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Miért gondolják, hogy pont ez a hat árucikk fogja nekik megnyerni a választásokat?”


Februártól hat élelmiszer árát fagyasztja be a kormány (képünk illusztráció)
Februártól hat élelmiszer árát fagyasztja be a kormány (képünk illusztráció)

A legjobban a tej drágult október óta. A Szabad Európa adatgyűjtése szerint mintegy ötven forinttal lehet olcsóbb február közepétől, amikor életbe lép az árkorlátozás. Szakértők szerint a kormány intézkedése kampánycélokat szolgál, és nem lesz lényegi hatással az inflációra.

Élelmiszerárstopról döntött a kormány. Február 1-jétől hat termék árát rögzítik a tavaly október 15-i szinten – jelentette be szerdán közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány az élelmiszerárak emelkedése miatt döntött úgy, hogy hat termék – a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej – esetében beavatkozik az árak alakulásába.

Ez azt jelenti, hogy ennek a hat terméknek az árát minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt az adott bolt online pénztárgépe szerint.

Tizenhat forinttal lehet olcsóbb a cukor

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, novemberi adatai szerint 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon tavaly novemberhez képest. Mindenki tapasztalja, hogy egyre több pénzt kell a boltok pénztárában hagyni egy-egy bevásárlást követően. Szubjektív érzékelésünk szerint sokkal nagyobb mértékben emelkednek az árak, mint amit a statisztikai adatok tükröznek. A Szabad Európa ezért összeállított egy bevásárlólistát, és szeptember óta minden hónapban megnézzük az árak alakulását.

A kormányfő által megnevezett hat tételből négy – a tej, a cukor, a liszt és a csirkemell – szerepel a listánkon. Ez alapján következtetni lehet arra, hogy mennyivel lehet olcsóbb a termékek ára februártól. (Azért a feltételes mód, mert még nem jelent meg az árstopról szóló rendelet, nem ismerni a részletszabályokat, nem tudni pontosan, hogy milyen termékekre fog vonatkozni.)

A Szabad Európa által kiválasztott fővárosi üzletben jelenleg egy kilogramm liszt 149 forintba kerül, októberben 139 forintot kellett fizetni érte. Csupán tíz forint a különbség, igaz, szeptemberről októberre sokkal nagyobbat ugrott az ára: egy hónap alatt húsz forinttal drágult. Az árstop értelmében azonban nem a szeptemberi 119 forintos árra, hanem 139 forintra kell átírni az árcédulát.

Egy kilogramm cukor most 255 forintba kerül. Októberben még csak 239 forintot kellett érte fizetni érte, vagyis 16 forinttal csökkenhetnek februártól az árak. Ebben az esetben is üröm az örömben, hogy szeptemberről októberre volt egy combosabb, húszforintos drágulás, amikor 119 forintról emelte meg az üzlet 139 forintra az árát.

A tej esetében valóban érezhető lesz a kormányzati ársapka hatása. Egy liter tejért jelenleg 349 forintot kell fizetni az általunk figyelt üzletben, ez októberben még csak 299 forint volt. Februártól ötven forintot spórolhat az, aki ebben az üzletláncban vásárol tejet.

A csirkemell ára sokáig stagnált, sőt volt olyan hónap, amikor olcsóbb lett. Januárban azonban jelentősen nőtt a csirkemell ára, amiét 1629 forintot kell fizetni az októberi 1499 forint helyett.

Külföldi újságcikk lehet a háttérben?

Nagy kérdés, hogy a kormány miért nem a szeptemberi árakat fagyasztja be, hiszen szeptemberről októberre volt egy nagyobb áremelkedés. Azt sem tudni, hogy miért ezt a hat terméket választották.

„Miért gondolják, hogy pont ez a hat árucikk fogja nekik megnyerni a választásokat?” – tette fel a kérdést Király Júlia közgazdász. A jegybank volt alelnöke, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt tanácsadója szerint ezek a termékek csak néhány százalékos arányt képviselnek a vásárlói kosarakban. „Ezeknek a termékeknek az árszabályozása nem fogja meg a többi élelmiszer áremelkedését” – mondta a Szabad Európának Király Júlia.

A szakember szerint ha elszáll az infláció, időről időre felmerül az árkontroll lehetősége, pedig ez az Egyesült Államok történetében kétszer is kudarcot vallott. Király Júlia érdekesnek nevezte a kormány időzítését, hiszen két héttel korábban jelent meg egy cikk a The Guardianben, ahol egy közgazdász az árkontroll mellett érvelt. „Erről most nagy vita alakult ki az Egyesült Államokban” – mondta Király Júlia.

Nem szabad zombivállalatokra költeni az Európai Uniótól kapott támogatásokat
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:26:43 0:00

Nincs hatással az inflációra

„Igen csekély lesz a kormány által kiválasztott hat termék árszabályozásának hatása a hazai inflációra” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint nagyon szűk a termékkör, a fogyasztói kosár két-három százalékát adják ezek az árucikkek. Virovácz Péter szerint legfeljebb 0,1 százalékponttal csökkentheti az egyébként is hét százalék feletti drágulás ütemét.

A szakember szerint az üzemanyagárak befagyasztásához hasonlóan ezeknek a kormányzati intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy megszűnjön az adott termékkör esetében az infláció, hanem az, hogy a következő hónapokban ne emelkedjenek még jobban az árak.

„Szociális oldalról megértem, hogy nagy segítség a következő hónapokban azoknak, akiknek gondot okoz ezen alapvető élelmiszerek megvásárlása. De azt is figyelembe kell venni, hogy a kereskedők a csirkemell helyett például a csirkecombon fogják behozni az elvesztett profitot” – mondta Virovácz Péter, aki szerint az árstoppal kapcsolatos intézkedések összefüggenek a választási kampánnyal.

Nem kell temetni a piacgazdaságot

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint nem jó ötlet az árak kormányzati befagyasztása, de nem is ördögtől való cselekedet. „Az lenne a jó megoldás, ha tisztességes bérek és jövedelmek lennének Magyarországon. Hiába sugallja a kormányzati kommunikáció azt, hogy milyen nagyszerű fellendülés van, sokan vannak azok, akiknek komoly gondot jelent az élelmiszerárak emelkedése” – mondta a Szabad Európának a közgazdász, aki kiemelte a létminimum alatt nyugdíjakat és a megalázó tanári, ápolói fizetéseket.

A szakember szerint ha a kormány inflációt szeretne csökkenteni, akkor vissza kell fognia azokat az állami kiadásokat, amelyek nem létszükségletűek. „Szeretném arra is felhíni a figyelmet, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt gondolják, hogy az árkorlátozás összeférhetetlen lenne a piacgazdaság szabályaival” – mondta. Pogátsa Zoltán úgy gondolja, hogy nem mindig a piac határozza meg az árakat.

Példaként említette az Európai Unióban a közös agrárpolitikát, amelynek egyik következménye, hogy nincs olyan mezőgazdasági termék, amelynek piaci ára lenne. „Az energiapiacon sok esetben tapasztalni kartellezést, vagyis nem lehet azt mondani, hogy az olaj ára piaci ár lenne. De a tömegközlekedés sem piaci áron valósul meg a világ legtöbb országában” – mondta a szakember.

Pogátsa Zoltán szerint szerencsésebb lenne, ha a kormány megvizsgálná, hogy miért emelkednek gyorsabban egyes termékek árai Magyarországon, mint a világpiacon, és csak azt követően hozna akár árkorlátozó intézkedéseket.

Belföldi okai vannak az inflációnak

A hazai infláció kétharmadának belföldi okai vannak, nagyrészt a hazai fiskális és monetáris politika felelős érte – mondta Surányi György, az MNB korábbi elnöke a Szabad Európa podcastjában. A közgazdász ezzel arra utalt, hogy a kormány és a jegybank számolatlanul önti a pénzt a gazdaságba, termelékenység feletti béremelést erőltet, amely mind az inflációt erősíti. A fogyasztóiár-emelkedés fékezéséhez elsősorban a kormányzati és jegybanki pénzszórásnak, az értelmetlen költekezésnek kellene gátat szabni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy az élelmiszerárak befagyasztásának az inflációhoz van köze, nem a választásokhoz. Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha a kereskedők más termékek árát emelik meg, hogy ezzel kompenzálják a hat termék esetében elszenvedett veszteségeiket, Gulyás a Telex.hu tudósítása szerint azt válaszolta: figyelik majd a helyzetet, és ha ez bekövetkezik, akkor „a kormánynak vannak további eszközei”.

Arról kérdezte Gulyás Gergelyt az Azonnali újságírója, hogy készült-e előzetes hatástanulmány az élelmiszerárak befagyasztásáról. A miniszter azt mondta: Magyarországon hasonló döntés még nem volt, ezért nehéz lenne itt a tapasztalatokra építeni. Alaposan megnézték a nemzetközi példákat, különös figyelemmel a szerbekre. Orbán beszélt a szerb miniszterelnökkel, és volt, aki el is ment Szerbiába megnézni.

Gulyás azt is mondta, hogy az ilyen jellegű beavatkozások nem tesznek jót egy ország gazdaságának, de az infláció lassítása kellő érv volt ahhoz, hogy nem piacbarát intézkedéseket tegyenek.

Gulyás a kormányinfón a miniszterelnök bejelentését is pontosította, nemcsak a csirkemell, hanem a csirkefarhát árát is befagyasztja a kabinet, illetve az intézkedés nem a friss tejre, hanem az UHT-tehéntejre vonatkozik.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG