Száz napja tart Oroszország ukrajnai háborúja, ahonnan szinte naponta érkeztek szívszorító hírek, például az óvóhelyként használt színház Mariupolban, amelyet az oroszok felrobbantottak, vagy a kramatorszki vasútállomáson a várakozó tömegbe csapódó orosz rakéta.
Ezek a szörnyű események csak egy kis részét jelentik Európa évtizedek óta legsúlyosabb fegyveres konfliktusának. Bemutatunk néhány számot és statisztikát, amelyek további részleteket árulnak el a háború áldozatairól, pusztításáról, a menekültekről és a gazdasági károkról, miután a háború elérte a száznapos mérföldkövet, és még sehol sem látszik a vége.
Az emberi áldozatok
Senki sem tudja pontosan, hány fegyveres vagy civil halt meg, az áldozatokról szóló kormánytisztviselői jelentések néha túlzásokba esnek vagy kommunikációs okokból alacsony számokat közölnek, ezeket az állításokat pedig szinte lehetetlen ellenőrizni.
A kormánytisztviselőket, az ENSZ-ügynökségeket és másokat, akik a halottak összesítését végzik, nem mindig engedik oda a gyilkosságok helyszínéhez.
Moszkva eddig alig adott ki információt katonái és szövetséges fegyveresei veszteségeiről, és nem számolt be civil áldozatokról az elfoglalt területeken.
Egyes helyeken – például a hosszú ideig ostromlott Mariupol városában, amely a háború valószínűleg legnagyobb vérmezője – azzal vádolják az orosz erőket, hogy megpróbálják eltitkolni a haláleseteket, tömegsírokba dobják a halottakat, hogy elfedjék az áldozatok pontos számát.
Mindezen bizonytalanságokkal együtt is legalább több tízezer ukrán civil halt meg eddig – mondta Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön a luxemburgi parlamentben videóközvetítésen keresztül.
Csak Mariupolban a tisztviselők több mint 21 ezer civil halottról számoltak be. A keleti luhanszki területen lévő Szeverodonyeck városában, amely az orosz támadások középpontjába került, a polgármester szerint nagyjából ezerötszáz ember halhatott meg eddig.
Ezek a becslések összesítik mindazokat, akiket orosz katonák vagy tüzérségi és légicsapások öltek meg, és azokat is, akik mindezek következményei miatt vesztették életület, például nem jutottak elég vízhez és élelemhez, vagy az egészségügyi rendszer összeomlása okozta a halálukat.
Zelenszkij a héten azt mondta, hogy naponta hatvan-száz ukrán katona hal meg a harcokban, és további mintegy ötszáz megsebesül.
Oroszország legutóbb március 25-én hozott nyilvánosságra a saját haderejére vonatkozó adatokat, amikor egy tábornok az állami médiának azt mondta, hogy 1351 katonát vesztettek és 3825 sebesült meg.
Ukrajna és a nyugati megfigyelők szerint a valós szám ennél sokkal magasabb: Zelenszkij csütörtökön azt mondta, hogy több mint harmincezer orosz katona halt meg – „több, mint amennyit a Szovjetunió Afganisztánban veszített a háború tíz éve alatt”. Április végén a brit kormány tizenötezerre becsülte az orosz veszteségeket.
Egy névtelenül nyilatkozó nyugati tisztviselő szerdán azt mondta, hogy Oroszország „még mindig szenved veszteségeket, de (...) alacsonyabb számban”. Becslése szerint mintegy negyvenezer orosz katona sebesült meg.
A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szeparatisták közölték, hogy 1300 harcost vesztettek, és csaknem 7500 sebesültjük van. A Donyecki régióból 477 civil halottról és 2400 sebesültről, a luhanszki területekről pedig 29 megölt civilről és hatvan sebesültről számoltak be.
A pusztítás
A könyörtelen rakétatámadások, bombázások és légicsapások számos város és település nagy részét romhalmazzá tették.
Az ukrán parlament emberi jogi bizottsága szerint az orosz hadsereg csaknem 38 ezer lakóépületet rombolt le, ezzel mintegy 220 ezer ember otthonát pusztította el.
Az óvodáktól az általános iskolákon át az egyetemekig körülbelül 1900 oktatási intézményt rongáltak meg, közülük száznyolcvanat porig romboltak.
Az egyéb infrastrukturális károk között háromszáz közúti és ötven vasúti híd, ötszáz gyár és mintegy ötszáz megrongálódott kórház szerepel az ukrán tisztviselők szerint.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 296 támadást számolt össze kórházak, mentőautók és egészségügyi dolgozók ellen Ukrajnában a háború száz napja alatt.
A menekültek
Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR becslése szerint a konfliktus kezdete óta mintegy 6,8 millió ember menekült el Ukrajnából.
Amióta a harcok enyhültek a Kijev-környéki térségben és más területeken, és az orosz erőket keletre és délre csoportosították át, körülbelül 2,2 millióan tértek vissza az országba – közölte a szervezet.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének becslése szerint május 23-ig több mint 7,1 millió volt a belső menekültek száma, akik elhagyták otthonukat, de az országban maradtak. Ez a szám is csökkent a korábbi, több mint nyolcmillióhoz képest.
Elfoglalt területek
Ukrán tisztviselők szerint a februári invázió előtt Oroszország az ukrán területek mintegy hét százalékát ellenőrizte, beleértve a Krímet, amelyet Oroszország 2014-ben annektált, valamint a donyecki és luhanszki szeparatisták által irányított településeket.
Csütörtökön Zelenszkij azt mondta, hogy az orosz erők mostanra az ország húsz százalékát tartják ellenőrzésük alatt.
Bár a frontvonalak folyamatosan változnak, ez további 58 ezer elfoglalt négyzetkilométert jelent, ami valamivel nagyobb terület, mint Horvátország.
A gazdasági következmények
A Nyugat megtorló szankciók egész sorát vetette ki Moszkvára, egyebek mellett a kulcsfontosságú orosz olaj- és gázipar ellen, Európa pedig kezd leválni az orosz energiáról.
Evgeny Gontmakher, az Európai Párbeszéd akadémiai igazgatója egy ezen a héten megjelent tanulmányában azt írta, hogy Oroszország jelenleg több mint ötezer célzott szankcióval néz szembe, többel, mint bármely más ország.
Hozzátette: mintegy háromszázmilliárd dollárnyi orosz arany- és devizatartalékot fagyasztottak be Nyugaton, az ország légi forgalma pedig 8,1 millió utasról 5,2 millióra csökkent január és március között.
Emellett a Kijevi Közgazdasági Egyetem jelentése szerint több mint ezer külföldi vállalat korlátozta működését Oroszországban.
A MOEX orosz részvényindex január óta csaknem negyven százalékot esett, az orosz központi bank pedig a múlt héten közölte, hogy az éves infláció áprilisban 17,8 százalék volt.
Közben Ukrajna arról számolt be, hogy elképesztő mértékű gazdasági csapást kapott: az ország GDP-jének 35 százalékát törölte el a háború.
„A közvetlen veszteségeink ma meghaladják a hatszázmilliárd dollárt” – mondta nemrég Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője.
Ukrajna – amely jelentős mezőgazdasági termelőnek számít – azt állítja, hogy mintegy 22 millió tonna gabonát nem tudott exportálni. Ennek oka, hogy a kulcsfontosságú kikötőket az oroszok elfoglalták vagy blokád alatt tartják.
Zelenszkij a héten azzal vádolta Oroszországot, hogy ellopott legalább félmillió tonna gabonát az országból.
A világ többi része
A száz napja tartó háború következményei az egész világon érezhetők, az alapvető termékek ára tovább emelkedett, pedig már a konfliktus előtt is magas volt az árszint az elszabaduló infláció miatt.
A nyersolaj ára Londonban és New Yorkban 20-25 százalékkal nőtt, ami magasabb árakat okozott a kutaknál és számos kőolajalapú terméknél.
Richard Kozul-Wright, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Tanácsának közgazdásza szerint a fejlődő országokat különösen drasztikusan sújtja az élelmiszerek, az üzemanyag és a finanszírozás magasabb ára.
A búzaszállítás leállt az afrikai országokba, amelyek a háború előtti években búzájuk 44 százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálták.
Az Afrikai Fejlesztési Bank a gabona kontinentális árának 45 százalékos emelkedéséről számolt be, ami a mauritániai kuszkusztól a Kongóban árult sült fánkon át mindenre kiterjed.
