Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Trump adóügyei, a járvány és a legfelsőbb bíróság uralhatják az elnökjelöltek vitáját


Donald Trump amerikai elnök és Joe Biden volt alelnök

Az amerikai elnökválasztás előtt a jelöltek hagyományosan három élő tévévitán vesznek részt. Az első vitára kedden este kerül sor. Egy felmérés szerint az amerikai emberek többsége már eldöntötte kire szavaz majd, ennek ellenére a bizonytalanoknak fontos lehet, mit hangzik el.

A járvány miatt kézfogások nélkül, de élőben lép ringbe magyar idő szerint szerda hajnal 3 órakor Donald Trump, az Egyesült Államok újraválasztásért induló jelenlegi elnöke, valamint a demokrata párti kihívója, Joe Biden. Az elnökjelöltek első választási vitáját az Ohio-i Clevelandben tartják, a vita moderátora pedig a Fox News műsorvezetője, Chris Wallace lesz.

Bár a Fox News hangvétele általában véve republikánus párti, Chris Wallace-t a többség elfogulatlan és tapasztalt újságírónak tartja. A vitaest amúgy is az elnökjelölteké lesz, Wallace nem szeretne belekérdezni a felek állításaiba. Az eseményt szervező Commission on Presidential Debates vezetősége is úgy nyilatkozott, nem várják el a műsorvezetőtől az úgynevezett „fact checking”-et, azaz hogy ellenőrizze a felek kijelentéseinek igazságtartalmát.

A fő témák

A vitát szervező bizottság már egy hete bejelentette, mik lesznek az est fő témái:

  • Trump és Biden eredményei,
  • a legfelsőbb bíróság kérdése,
  • a koronavírus-járvány,
  • az ország gazdasága,
  • faji kérdések és erőszak az amerikai városokban,
  • a választási rendszer megbízhatósága.

A vita összesen 90 perces lesz, minden egyes témára 15 perc jut. Valószínűleg lesz eltérés a témáktól, például demokrata jelölt feltehetőleg nem fogja kihagyni, hogy előhozakodjon Trump adóügyeivel.

A többségnek mindegy a vita

A tévés vitának kiemelt jelentőséget ad, hogy a járvány miatt nincs lehetőség olyan intenzíven élőben kampányolni, nagygyűléseket tartani, mint ahogy az általában az amerikai elnökválasztásoknál lenni szokott. A New York Times cikke szerint ezért a kedd esti esemény, valamint a másik két másik nyilvános vita, amit még a novemberi eleji választásokig tartanak, a szokásosnál is többet nyom majd a latba.

Igaz a Wall Street Journal és az NBC News közvélemény-kutatásában a válaszadók 70 százaléka azt mondta, hogy az elnöki viták nem sokat számítanak a döntése meghozatalában, 44 százalék pedig egyenesen azt állítja, hogy a viták egyáltalán nem fogják befolyásolni a döntését.

Biden a népszerűbb, Trump a jobb showman

A Five Thirty Eight modelljei szerint Biden jelenleg az esélyesebb jelölt, az elektori rendszer sajátosságai miatt azonban Trumpnak is valós esélye van a győzelemre. A vitát beharangozó cikkek szerint az érvek és értékek mellett a stílusnak is nagy szerepe lesz a vitában.

Donald Trump stílusa az Egyesült Államokon kívül is jól ismert. A jelenlegi elnök a 2016-os választásokat megelőző republikánus előválasztói és elnöki vitákban is megvillogtatta showman-tehetségét. Jó érzéke van hozzá, hogy hogyan vonja magára a figyelmet, és szívesen dob be olyan kijelentéseket és vádakat, amiknek a valóságtartalmát egy élő vita keretében lehetetlen ellenőrizni. Ezzel szemben Biden inkább egy klasszikus politikai szónok, aki szívesen hagyatkozik a lexikális tudására.

Trump erőszakosabb, hangosabb stratégiája eddig a legtöbbször bevált neki, szemben Bidennel, akiről még a támogatói is elismerik, hogy az előválasztó vitái alatt olykor kissé bizonytalannak, kevésbé energikusnak tűnt, pedig a 77 éves demokrata jelölt csak 3 évvel idősebb a jelenlegi elnöknél. Egyébként Trump gyakran fel is használja ezt, amikor Bident támadja, rendszeresen tesz olyan utalásokat, miszerint az ellenfele „demens” és nem alkalmas a kormányzásra.

A legfelsőbb bíróság

Négy olyan téma van, ami biztosan központi szerepet fog kapni a kedd esti vitában. Az egyik a legfelsőbb bíróság kérdése. Ugyanis Ruth Bader Ginsburg főbíró halálával megüresedett egy hely az amerikai legfelsőbb bíróságban. A republikánusok szeretnék betölteni Ginsburg helyét még a választási procedúra előtt, a demokraták szerint viszont meg kéne várni a választás eredményét.

A főbírókat az elnök javasolja és a szenátus hagyja jóvá. Az elnökválasztás mellett november 3-án a szenátus harmadáról is szavaznak majd az amerikaiak. Jelenleg republikánus többség van a szenátusban, de ez megváltozhat, ezért Donald Trump szeretné gyorsan letudni a főbíró kinevezését. Ráadásul a főbíró személye kulcsszerepet játszhat abban, hogy a republikánusoknak sikerül-e visszavonniuk Obama egészségbiztosítási reformját, valamint egy választások során esetlegesen kialakult vitás jogi helyzetben is szava lehet a legfelsőbb bíróságnak.

A járvány

Biztos nagy szerepet kap a koronavírus is, amely már több mint 200 ezer életet követelt az Egyesült Államokban, és a világ többi részéhez hasonlóan a gazdaságot is megtépázta. Az AP elemzése szerint ez a téma különösen fontos lehet azoknál a szavazóknál, akik 2016-ban Trumpra voksoltak, de nem elkötelezett támogatói az elnöknek, és elégedetlenek azzal, ahogyan a kormány a járványt kezelte. A vita ezen része azért is érdekes lesz, mert az agresszív vitastílusáról ismert Donald Trumpnak védekeznie kell majd, ha az ellenfele felhozza, hogy az Egyesült Államok az egyik leginkább fertőzött ország jelenleg.

Trump adóügyei

Emellett biztosan előkerül az is, hogy a New York Times cikke szerint Donald Trump 15 éven át szinte semmi szövetségi adót nem fizetett. Az elnök adópapírjait feldolgozó anyag szerint komoly adósságai lehetnek a Trump-cégbirodalomnak. Ez támadási felületet biztosíthat Biden számára a jelenlegi elnökkel szemben, Trump imidzsének az egyik fontos alapeleme ugyanis az, hogy sikeres üzletember, aki jó „alkukat” köt.

A választási rendszer

Érdekes lesz még a választási rendszer kérdése is, ugyanis a jelenlegi elnök egyik fő üzenete az elmúlt hetekben az volt, hogy a választási rendszer megbízhatatlan, és a levélszavazatokkal könnyedén lehet csalni. Donald Trump többször kijelentette, hogy ha veszít, akkor az azért lesz, mert a demokraták elcsalták a választást.

Arra a kérdésre pedig, hogy egy vereség esetén békében átengedné a hatalmat, csak annyit válaszolt, hogy „meglátjuk”, és nem volt hajlandó egyértelműen elköteleződni egy békés átmenet mellett. Utóbbival kapcsolatban nem csak a demokraták, de néhány republikánus politikus is a nemtetszését fejezte ki.

Rasszizmus és erőszak

A koronavírus mellett az elmúlt évben a nemzetközi sajtó egyik fő témája az Egyesült Államokban zajló zavargássorozat volt, amely akkor kezdődött, amikor rendőri intézkedés közben meghalt egy afroamerikai férfi, George Floyd. A haláleset, amely a jelek szerint a rendőri brutalitás eredménye volt, ismét felszínre hozta az amerikai társadalomban lappangó feszültséget a faji egyenlőtlenségek és a rendszerszintű rasszizmus miatt.

Floyd májusi halála óta szinte folyamatosak a tiltakozások, zavargások szerte az Egyesült Államokban. Donald Trump több olyan kijelentést is tett a tiltakozásokkal kapcsolatban, amelyek megosztották az amerikai társadalmat. Kérdéses, hogy a színes bőrű lakosság körében népszerűbb, Barack Obama alelnökeként szolgáló Joe Biden tudja-e majd tematizálni a témát, főleg úgy, hogy demokrata államok is érintettek a kérdésben, tehát nem lehet a szisztematikus rasszizmus vádját egyszerűen a republikánusokra tolni.

XS
SM
MD
LG