Mit gondol egy finn sztárpedagógus a magyar oktatásról?

A finn Jukka Sinnemäki kiválóan ismeri Magyarországot. A Szabad Európának adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha egy nemzet vezetői nem a saját népükbe fektetnek be, akkor mibe?” Heti tíz legérdesebb cikkünk összefoglalója.

Jukka Sinnemäki a második hazájának tartja Magyarországot. A finn oktatási szakember a matematika tanításának új módját alkotta meg, amely sokkal jobb tanulási eredményeket hozott. A finn sztárpedagógus (a Global Teacher Award 2019-es nyertese) szerint ha egy tanár nem tud tisztességesen megélni a fizetéséből, az azt mutatja, hogy az ország vezetői nem értékelik nemzetüket és a gyerekek oktatását. Jukka Sinnemäki a Szabad Európának adott interjúban beszélt a magyar oktatási rendszer hiányosságairól és a benne rejlő kiaknázatlan lehetőségekről.

Ha van elég aktivistája az ellenzéknek, azzal ellensúlyozni tudja a Fidesz erőforrásbeli fölényét, de a választási győzelemért még sokat kell dolgozni – mondta a Szabad Európának adott interjúban Karácsony Gergely. A Párbeszéd, az MSZP és az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint vagy ő lesz 2022-ben a miniszterelnök vagy Orbán Viktor. A budapesti főpolgármester emellett arról is beszélt, hogy „2018-ban a kistelepüléseken szerintem ipari mennyiségű választási csalás volt”.

Változtatott a kormány a céljain, és rövid idő alatt rekordmennyiségű devizahitelt vett fel a magyar állam, döntően amerikai dollárban. Az Államadósság Kezelő Központ az okok közt egyebek mellett az uniós támogatások elmaradását nevezte meg. Mint írásunkból kiderül, nem kis pénzről van szó, olyannyira, hogy szeptember 14-én egy nap alatt rekordmennyiségű államadósságot vállalt magára az ország.

Hogy áll az Európai Unió?

A jogállam működése kapcsán aggasztó fejlemények vannak néhány tagországban, de határozottan meg fogják védeni az EU alapértékeit – ígérte egyebek mellett évértékelő beszédében az Európai Bizottság vezetője. Hogy mi mindenről beszélt még Ursula von der Leyen, kiderül összefoglalónkból.

A fontosabb beszédekben nem mindig a hangzatos idézetek és a címekbe illő bejelentések az érdekesek. Néha az a lényeg, ami kimondatlan marad vagy alig jön át. Nem volt ez az Európai Bizottság elnökének beszéde esetében sem, a Szabad Európa európai tudósítója szedte össze, mi mindenről nem beszélt a politikus.

Az újságírók elleni egyre gyakoribb támadások miatt fogalmazott meg ajánlásokat az Európai Bizottság. Ezek között szerepel, hogy a médiumok minden megkülönböztetés nélkül férhessenek hozzá információkhoz, legyenek azok sajtótájékoztatók vagy hivatalos dokumentumok.

A Pegasus-botrány nem csak Magyarországot, a világ számos országát, más európai államokat is érint. Ehhez képest még mindig nagyon keveset lehet tudni arról, pontosan mi történt, és kinek a megrendelésére. Az ügynek egyre nagyobb az európai árnyéka és egyre türelmetlenebbül követelik a politikusok, hogy az EU tárja fel a polgárok biztonságát és adatait veszélyeztető ügyet - derül ki brüsszeli tudósítónk írásából.

Mi jut a Magyarországra menekített afgánoknak?

Három hónapig kapnak szállást és ételt a Magyarországra menekített, korábban a magyar katonákat segítő afgánok. Ezt egy rendeletben szabályozta a kormány, a rendelet arról nem szól, hogy mi történik velük három hónap után. „A mi kultúránkban két család le sem ülhet egymás mellé, itt viszont egy szobában kell aludnunk velük. Ráadásul koedukált WC-k vannak és a zuhanyzókon nincsenek függönyök. Ez nekünk nagyon nehéz” - mondta a 29 éves Quasimi, aki családjával jelenleg több mint tízen lakik egy szobában.

Ehhez kapcsolódóan:

Al Ghaoui Hesna: „Afganisztán az a hely, ahová megfogadtam, hogy soha többé nem megyek vissza”

Mit kell tudni az Iszlám Állam Horászán nevű militáns csoportról, amely magára vállalta a kabuli repülőtér előtt – a menekülésben reménykedő emberek tömegében – elkövetett gyilkos robbantásos merényletet? Az IS-K 2015-ben alakult, és sok afgánt és pakisztánit szervezett be, különösen azok közül, akik a fundamentalista táliboktól álltak át hozzájuk. Nevét egy történelmi régióról kapta, amely a mai Pakisztán, Irán, Afganisztán és Közép-Ázsia egyes részeit foglalja magába – derül ki összeállításunkból.

A táliboktól rettegő kisebbségek exodusában az utolsó zsidó is elhagyta Afganisztánt. Zablon Szimintovot szeptember elején evakuálták Kabulból. Hozzá hasonlóan más kisebbségiek – szikhek és hinduk – is elmentek. Ha érdekli a férfi sorsa, olvassa el cikkünket!