Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Küszködés a válsággal és Brüsszellel


Egy lengyel plakát az ukrajnai orosz mészárlás leállítására szólít fel a magyar Parlamenttel szemben 2022 májusában

Az oroszok Herszont, Palkovics László a miniszterséget adja fel. Tovább lengeti a vétóbunkót a magyar kormány az EU-ban, hogy hozzájusson a visszatartott támogatásokhoz. Utcák közvilágítás, pedagógusok béremelés nélkül, másrészt állami vezetők megugró fizetései: ezekről írtunk a héten.

Elmaradt a trumpista republikánus áttörés az amerikai félidős választáson, ami nemcsak Orbán Viktornak, hanem Putyin orosz elnöknek sem jó hír. A külpolitikát az elnök, a még két évig így nyugodtabban kormányzó Biden irányítja az USA-ban, ahol az ukrán ellenállás mostani szintű támogatása kezd népszerűtlenné válni a jobboldali szavazók között. Ezt mi már ismerjük Magyarországon, ahol a „Ruszkik, haza!” jelszó kikerült a Fidesz-identitásból, pedig korábban fontos helye volt benne.

A háború legfontosabb szerzeményét, Herszont feladják az orosz csapatok (legalábbis ezt jelentették be), viszont az elmúlt hónapban az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával próbálják térdre kényszeríteni Ukrajnát.

Az ukrán vezetés időzített áramszünetekkel próbálja kezelni a helyzetet, de már készülnek olyan tervek, hogyan tudnák evakuálni Kijevet egy teljes, tartós áramszünet esetén. Jelenleg mintegy 4,5 millió ember él áram nélkül Ukrajnában. Fotógalériánkban mutattuk meg, hogyan.

Tizenhét EU-ország ötszáz áramfejlesztőt küldött Ukrajnába, Magyarország nincs köztük.

A mozgósítás miatt tömegesen házasodnak és végrendelkeznek a fiatal oroszok – írtuk meg.

A Krímet és négy ukrán megyét is törvénytelenül annektáló Putyin orosz elnök szerint Ukrajna szomszédainak is vannak jogos területi követelései Kijevvel szemben. A lengyel és a román kormány tiltakozott, a magyar külügyminisztérium csak az Indexnek reagált: „Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat.”

Magyar válság

Ez már a második hónap, amikor húsz százalék feletti inflációt mért a statisztikai hivatal, 21,1 százalékot, a maginfláció pedig 22,3 százalékra ugrott.

Két újabb termékre terjeszti ki a kabinet a hatósági árat: a tojásra és a burgonyára. Ezek nem lehetnek drágábbak, mint amennyibe 2022. szeptember 30-án kerültek.

A forint, a stagnáló magyar bérek és a Déva-vára effektus
please wait

No media source currently available

0:00 0:40:33 0:00

Idén már nem kapnak béremelést a pedagógusok. Több mint két hónap után ismét tárgyalóasztalhoz ül a pedagógus-szakszervezetekkel a kormányt képviselő, köznevelésért felelős államtitkár – írtuk meg. A szakszervezetek továbbra is 45 százalékos béremelést követelnek, a kormány közben tízről 21 százalékra emelte ajánlatát jövőre, de hivatalosan erről még nem tárgyaltak.

Egy Pest megyei középiskola tanárának októberi fizetéséből több mint 33 ezer forintot vont le a Dunakeszi Tankerületi Központ két óra sztrájk miatt. A tanár október 5-én vett részt egy tiltakozó akcióban a városukban több tanárral, diákkal és szülőkkel.

Nem egyedi eset, hogy a tankerületek többet vonnak le a sztrájkoló tanároktól, mint amit a törvény lehetővé tenne – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, aki szerint minden eszközt bevetnek, hogy elvegyék a tanárok kedvét a sztrájktól.

Augusztusban az Egyesült Államokba utazott Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter. Találkoztak Donald Trumppal a volt elnök New Jersey-ben lévő birtokán, majd Orbán továbbutazott Dallasba, ahol beszédet mondott a CPAC konzervatív konferencián. Az útra komoly delegáció utazott ki a Magyar Honvédség csapatszállító gépén – ez derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszából, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Esély Közösség alapítójának közérdekű adatigénylésére adott a minisztérium, és amit lapunk írt meg.

21 fős delegáció és 11 biztonsági személy amerikai útját fizette a magyar állam. Úgynevezett honvédségi csapatszállítóval, valójában kormánygéppel utaztak. Ujhelyi szerint pártpolitikai programról volt szó, amelyet az adófizető magyar állampolgárok finanszíroztak.

Miközben több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet a kormány terve (a Népszava közzétette a listát), és sikertelen volt a Tungsram csődeljárási tárgyalása a hitelezőkkel, felszámolás alá fog kerülni a cég (erősítette meg a Mércének a Tungsram képviselője), nem ennyire sanyarú az állami vezetők élete.

Többeknek közülük bőkezű fizetésemelést juttathat a kormány, mert a jegybankelnök tervezett béremelése továbbgyűrűzik. Több állami szerv vezetőjének a díjazását a jegybankelnök béréhez kötik a jogszabályok, ezáltal a 24.hu számítása szerint legalább két tucat, a jegybankon kívüli állami vezető örülhet még, például a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, elnökhelyettesei és főtitkára, vagy a Médiatanács tagjai.

Ezen intézmények vezetőinek illetményét az MNB-elnök bérének nyolcvan százalékában határozták meg, azaz jelenleg havi négymillió forintot keresnek, ami jövőre így nyolcszázezer forinttal emelkedhet.

Az országgyűlési képviselők fizetése évente automatikusan emelkedik. A fizetés mellé jár több juttatás is, egyebek mellett lakás- és irodabérletre van keret. Ezekre viszont már több mint kétszer annyit költhetnek, mint nyolc éve. Egyesek igyekeznek jól kihasználni ezt: május óta, új szerződés alapján ugyanazért a lakásért sok esetben jóval nagyobb bérleti díjat fizetnek egyes képviselők. Van olyan iroda is, amelynek bérleti díja a duplájára nőtt az országgyűlési választások után. Ábrákkal gazdagon illusztrált cikkünkből kiderül, ki bérli a legnagyobb lakást és ki fizet a legtöbbet irodáért.

Energia és propaganda

Alapos elemzésben foglalkoztunk a magyar kormány orosz energiapolitikájával – ami valójában a magyar kormány szinte kizárólagos energiapolitikáját jelenti. Az uniós tagállamok közül Magyarországot hozná a legnehezebb helyzetbe az orosz gázcsap teljes elzárása. Érthetetlen viszont, hogy miközben a régió más országai megkezdték a leválást az orosz földgázról, addig a magyar kormány mintha egyre görcsösebben kapaszkodna az idő előrehaladtával egyre nagyobb geopolitikai és egyéb kockázatoknak kitett orosz gázimportba.

Nagy kockázatot vállal ezzel, hiszen az energiát szállító infrastruktúra egy része háború sújtotta területen halad keresztül, és – ahogy az nemrég az Északi Áramlat gázvezetékeivel is megtörtént – bármikor és bárhol szabotázsakciók célpontjává válhat, aminek kockázata alól még a mostanra jószerével egyetlen működő, déli irányból érkező gázútvonal sem mentesül.

A magyar miniszterelnök politikai lépéseit is az a szándék határozza meg, hogy az égvilágon semmi se veszélyeztesse az orosz gázszállításokat, jóllehet a kockázatokra csak elég mérsékelt ráhatása van. Az Európai Tanács októberi ülésén egy bennfentes forrás szerint Orbán Viktor azt mondta kollégáinak, hogy Moszkva világosan a tudomására hozta: ha egyoldalúan megváltoztatjuk a hosszú távú gázszállítási szerződést, elzárja a gázcsapot.

Kövér László házelnök egy fórumon azt mondta, hogy nem Oroszország használta fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük visszafordítani.

Az MTI szerint (amit a Telex szemlézéséből idézünk) az is elhangzott, hogy nem Oroszország, illetve Vlagyimir Putyin felelőssége a február 24-e óta tartó háború és annak gazdasági következményei, ami most zajlik, az Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele.

A Fehérvár és a Honvéd stadionja már biztos, hogy bezár télre, de kisebb városok és klubok is hasonló döntést hoztak vagy fontolgatnak – írtuk meg körképünkben. Az új stadionokban kiépített, hatalmas energiaigényű pályafűtés és gyepnapoztatás tervezésekor még senki sem kalkulált az energiaárak elszállásával, ezért most sok helyen nagy bajban vannak – mondták szakértők a Szabad Európának.

Debrecenben január 1-jétől minden trolibuszjárat helyett autóbusz közlekedik majd, hétvégén pedig az 1-es és 2-es villamosvonal teljes szakaszán villamospótló autóbuszok szállítják az utasokat.

A kormány lehetővé tette, hogy az önkormányzatok törvényesen szüneteltethessék a közvilágítást a spórolás érdekében. Egy közepes önkormányzat áramköltségének nyolcvan százaléka a közvilágítás, amely a legtöbb helyen mintegy tízszeresére drágult, ezért könnyen lehet, hogy sok település él a lehetőséggel, és este tíz és hajnali négy között lekapcsolja a világítást – mondta a Szabad Európának Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Szerinte ugyanakkor nem ez lenne a megoldás, hanem az, ha az önkormányzatok a paksi éjszakai áramból juthatnának olcsó energiához, mert éjszaka nagyon olcsó az áram, miután nincs mind felhasználva, és ezt jelenleg ugyanolyan piaci áron kapják az önkormányzatok, mint a nappali áramot. Ebből az MVM-nek, vagyis a magyar államnak hatalmas profitja van, amit visszaforgat a gáz ára miatti veszteségek ellensúlyozására. A közvilágítás lekapcsolása felvet közbiztonsági és közlekedésbiztonsági kérdéseket is.

A hét egyéb fontos hírei

  • Az előző nyolc év volt a valaha mért legforróbb nyolc év – derül ki az ENSZ egy jelentéséből, amelyet a vasárnap induló globális klímaügyi konferencián (COP27) mutattak be.
  • Varga Zoltánt, a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport tulajdonosát és vezérigazgatóját hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. Varga panasszal élt a gyanúsítás ellen.
  • Lemondott a technológiai és ipari miniszter. Palkovics László távozását miniszteri portfóliója folyamatos szűkítésének tudják be az értékelések. A végső csepp az energetika várható elvesztése volt. A miniszter pozícióját emellett az sem erősítette, hogy feltörték a KRÉTA közoktatási adminisztrációs rendszert, ami kiberbiztonsági szakértők szerint a GDPR-éra legsúlyosabb ilyen jellegű magyarországi botránya.
  • Lehúzásgyanús esetek a magánegészségügyben. Felesleges konzultációk, szükségtelen vizsgálatok: nemegyszer éri az embert váratlan kiadás egy magánegészségügyi szolgáltatónál – írtuk meg. Szakértők szerint ez főleg az utcáról betérő betegeknél fordulhat elő, mert aki cégen vagy biztosítón keresztül érkezik, ott van kontroll.
  • November 15-től kiterjesztik a kamatstop intézményét nagyjából hatvanezer kis- és középvállalkozásra, és már a legfeljebb ötéves kamatperiódusú, rögzített hitelkamattal nyújtott hitelek felvevői is élvezhetik a kamatstop védelmét.
  • Cudar idők várnak a lakáshitelesekre, amint beköszönt a piaci realitás – lesznek családok, ahol akár százezer forinttal ugrik meg a havi törlesztő. A forbes.hu példákon keresztül mutatta be, mire lehet számítani a kamatstop végével. Egy átlagos hitel törlesztője 63 százalékkal növekedhet, ha véget ér a kamatstop.

Harc Brüsszellel

Társadalmi egyeztetés ürügyén lassítja a kormánypárt a NATO bővítését. Az EU felé tett kötelezettségvállalásai között a magyar kormány megígérte, hogy betartja – egyébként korábban is létező – törvényi kötelezettségét, és a törvénytervezetekről társadalmi egyeztetést fog folytatni. Ez tipikusan a minisztériumok honlapján való megjelenítést és azokra adott reakciók fogadását jelenti.

Lapunk végignézte a tárcák honlapját, és úgy tűnik, a kormány egy törvényjavaslat esetében tartja kiemelten fontosnak a szakmai/társadalmi reakciókat: ez pedig a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló javaslat.

Csak Törökország és a magyar parlament nem iktatta még törvénybe saját katonai védelmi szövetségünk, a NATO két skandináv jelentkezővel történő bővítését.

Gulyás Gergely miniszter elismerte a kormányinfón, hogy a parlament azért nem ratifikálja immár négy hónapja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, mert „folyik róla a társadalmi vita”.

Szemet huny az itt élő kínaiak elnyomása fölött a magyar és a szerb kormány. Egy jelentés szerint Kína legalább 54 „rendőrőrsöt” működtet külföldön azért, hogy nyomást gyakoroljon a hazatérés érdekében állampolgáraira – köztük a másként gondolkodókra. A hírre Európa és Észak-Amerika több országában is vizsgálatokat indítottak – írta meg lapunk.

Félig-meddig elrejtett kamera Kőbányán, az állítólagos kínai rendőrőrsnél Tompos Márton felvételén
Félig-meddig elrejtett kamera Kőbányán, az állítólagos kínai rendőrőrsnél Tompos Márton felvételén

Ám Magyarországon és Szerbiában – mely országok kormányai egyre intenzívebb politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolnak Kínával – a hatóságok tagadták, hogy náluk is működtek volna kínai rendőrőrsök. Pedig egyre nő a bizonyítékok száma.
Magyarországon Tompos Márton momentumos képviselő adott hírt először a Budapesten működő rendőrőrsökről, saját nyomozása és a spanyolországi székhelyű Safeguard Defenders civil szervezet szeptemberi jelentése alapján.
A jelentés szerint az őrsök arra szolgálnak, hogy rávegyék az állampolgárokat: térjenek vissza Kínába. Ehhez egyebek mellett az otthoni családtagokra is nyomást gyakorolnak. Az érintettek többségét a jelek szerint olyan bűncselekményekkel gyanúsítják, mint például internetes csalás vagy korrupció. Másként gondolkodók arról is beszámoltak, hogy az őrsöket a megfigyelésükre használták, és arra, hogy fenyegessék őket.

Az EU másképp áll a kínai helyfoglaláshoz. Az Európai Parlament jóváhagyta azokat az új jogszabályokat, amelyeknek célja, hogy az unión kívüli államok által adott támogatások többé ne torzíthassák az egységes piacon zajló versenyt.

Az új szabályok egyértelműen a kínai piacszerző törekvésekkel szemben születtek. Az elmúlt években ugyanis egyre többször történt, hogy a kínai állam támogatásával vásároltak fel kínai cégek nehéz helyzetben lévő európai vállalkozásokat, vagy szereztek többségi tulajdont bennük. Az új rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy megvizsgálja az unión kívüli állami szervek által az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatásokat.

Magyarországnak 2024-től körülbelül hatmillió euróba kerülne évente az Európai Bizottság becslése szerint a szerdán javasolt, közös hitelfelvételen alapuló, 18 milliárd euró összegű ukrán kölcsön kamatköltségeinek átvállalása – írtuk meg. Az új makrofinanszírozási támogatáshoz Magyarország beleegyezése is szükséges, amely azonban egyelőre ellenzi a módszert, helyette kétoldalú alapon támogatná Ukrajnát. A november 22-i európai bizottsági ülésen fogadhatja el a magyar helyreállítási tervet az Európai Bizottság, és ezt követően küldené jóváhagyásra a tagállamokat tömörítő tanács asztalára.

A kormány az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás megszerzése érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő reformokba is beleegyezett, különös tekintettel az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítésére az Országos Bírói Hivatal elnökével szemben. Brüsszel az európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlásaiban évek óta próbálta elérni, mindeddig eredménytelenül, ezt az intézkedést – írtuk meg.

Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos elvárás viszonylag későn került a helyreállítási csomagba, nem kis megrökönyödést kiváltva a kormányzati oldalon. Ehhez képest információink szerint a bizottságot is meglepte, hogy a kormány mennyire könnyen beadta a derekát, és – mint arról a Politico által megszerzett tervezet is tanúskodik – milyen jelentős reformokba egyezett bele, amelyeket már több éve követelt Brüsszel.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG