A legfontosabb cikkeink hétfő reggel: új csapásirányt talált a szélsőjobb itthon, az oltásellenesség rontja a járványhelyzetet Romániában és Bulgáriában is, eszkalálódó helyzet a belarusz-lengyel határon.
A Szabad Európa már tavaly októberben megírta, hogy Karas Monika még az előtt távozhat posztjáról, hogy mandátuma 2022 szeptemberében lejárna. Ha ugyanis kivárta volna a szeptembert, akkor már az új összetételű Országgyűlés választotta volna ki utódját. Így viszont még a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz jelölheti ki a médiaszabályzó testület vezetőjét. Most az is kiderült, mekkora kártalanítást kaphatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lemondott elnöke.
Oltás a figyelem központjában
A Jobbikból kivált radikális párt a nacionalizmus, a melegek, a politikai kereszténység, a migránsok és a kelet-európai romaellenesség mellett új csapásra állt rá. Követve nyugati rokonpártjait, akik Orbán Viktor új szövetségesei is, az oltásellenességgel fut neki a választásnak. Ebből a Fidesz is profitálhat, olvassa el cikkünket, ha kíváncsi, hogyan.
Az oltásellenesség Romániában is központi téma: az ország a világ egyik legmagasabb halálozási arányával a Közép- és Kelet-Európán végigsöprő Covid–19-hullám frontvonalában van. De ahelyett hogy arra ösztönöznék a polgárokat, hogy oltassák be magukat és maradjanak éberek, egyes politikusok, köztük egy parlamenti képviselővel, továbbra is dezinformációt terjesztenek a halálos vírusról.
Bulgária a Covid–19-járvány egyik legnagyobb elszenvedője, részben azért, mert nem oltottak be elég embert. Ennek az orvosok, ápolók és más gondozók is a részei. A bolgár egészségügyi dolgozók körében az összesített átoltottsági arány mindössze 25,5 százalék, ami a legalacsonyabb az EU tagállamai között, és csak töredéke az egész tömb 85 százalékos átlagának.
Belarusz-lengyel határválság
Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz rezsimje tereli az EU-s határra a veszélyes átkeléssel próbálkozó közel-keleti és afrikai menekülteket és migránsokat. De miért ragadtatta magát erre a taktikára, és köze van-e Moszkvának a helyzethez?
Oroszország szóba került az energiaárak okán is. Visszafordított gázszállítmányok, előnytelen energiaszerződések, egekbe szökő árak. Európa számára most kezdődik a hideg tél. Ezért részben az EU energiapolitikája a hibás, de egyre erősebb a gyanakvás a kontinens legnagyobb gázszállítója, Oroszország szándékaival kapcsolatban – és erre ráerősítenek az orosz illetékesek nyilatkozatai, a hivatalos tagadás mellett.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
