Nem az adó és nem a piac indokolja a benzinár-rekordot, mint ahogy a szerénység sem magyarázza, miért lépett vissza a magyar kormány a szlovák termőföldvásárlástól. A héten írtunk a romáknak tett ígéretekről és a Márki-Zayra leselkedő politikai veszélyekről is. Legfontosabb cikkeink.
A héten újabb rekordot értek el az üzemanyagárak, ráadásul itthon már nem a nyersolaj világpiaci ára határozza meg, mennyit fizetünk a benzinkúton. Az okokat máshol találtuk meg elemző cikkünkben: a szállítási költségek, valamint a nagyon gyenge forintárfolyam nagyban hozzájárult, hogy ötszáz forint közelébe emelkedett a benzin literenkénti ára Magyarországon.
Több, a régióval sűrűn foglalkozó külföldi közgazdász is úgy érvel, hogy az EU még sokáig nem fog tudni zöld ágra vergődni a magyar kormánnyal, jó ideig nem jön még uniós pénz. A Saxo Bank vezető közgazdásza évekig gyengülő forintra és magas magyar inflációra számít. Egy gazdasági konferencián felszólalva a 380 forintos euróárfolyamot sem zárta ki. Közben óriási osztogatás indul Magyarországon a választás előtt.
2,3 milliárd forint helyett négymilliárdba fog kerülni az állam számára a dunavarsányi szennyvíztisztító felújítása. Dacára annak, hogy csaknem duplájára nőttek a projekt költségei, nem írtak ki új közbeszerzést. A projekt feladatainak leírásánál sem jelent meg új feladat. Szerte az országban Mészáros Lőrinc cégei korszerűsíthetnek csatornákat és vízi közműveket; ezt is ők csinálják.
Magyarország, a magyar kormány és a szlovákiai magyar közösség újra a pozsonyi politika gyújtópontjába került. Ugyan a szlovák külügyminiszter fellépése után az Orbán-kormány lemondott arról, hogy százmilliárd forint közpénzért határon túli régiókban vásároljon termőföldet, a magyarkérdés továbbra is téma a szlovákiai belpolitikában.
Ígéretes ígéretek
A cigányok elleni uszító retorikája miatt a roma választók előtt bocsánatot kérő jobbikos képviselőjelölt, Márki-Zay Péter romákat listázó ötlete és a kemény kérdések elől kitérő, válaszolni sem tudó vagy nem akaró képviselők – ilyen volt az 1 Magyarország Kezdeményezés vitasorozata, amely vidéken és a fővárosban hozta össze a miniszterelnök- és képviselőjelölteket roma választóikkal. A fórumokról szóló írásunkból kiderül, a legtöbb politikus olyan helyzetben találta magát, amelyben sokszor feszengett.
Az ellenzéki előválasztás eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő Országgyűlésben. Az ellenzéknek százötvenezer Fidesz-szavazót (minden tizenhetediket) kell elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen. Mindezekről Sanyó Ádám adatelemző beszélt lapunknak. Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadóval pedig arról beszélgettünk Konstruktív bizalmatlanság című podcastunkban, hogy milyen politikai veszélyek fenyegetik Márki-Zay Péter felkészülését a jövő tavaszi parlamenti választásokra.
Your browser doesn’t support HTML5
Az osztogatás mocsara: a Márki-Zay Péterre leselkedő veszélyek
Jönnek, mennek
Az elmúlt években kitartóan emelkedőben van az érettségi után azonnal külföldre távozó magyar diákok aránya. Ez jellemzően az elitgimnáziumok végzettjeit érinti. A 2019/2020-as tanév végén az budapesti Eötvös-gimnáziumból minden ötödik, a Fazekasból vagy Radnótiból minden harmadik érettségiző külföldi egyetemre iratkozott be. Nem biztos ugyanakkor, hogy egy külföldi alapszak versenyképesebb egy jobb hazai egyeteménél.
Olyan is akad, aki inkább idejön: Jan kétévesen került Afganisztánból Magyarországra. Többet élt az úton, mint a hazájában, pár dologra mégis emlékszik Kabulból. Egyszer szeretne elmenni szülővárosába, de addig is egy dologra koncentrál: a focilabdára. Minden nap edz – profi játékos szeretne lenni, derül ki a fiút bemutató videónkból. Képgalériánk is menekültekkel foglalkozik, több ezer közel-keleti, afrikai és afgán került patthelyzetbe az elmúlt hónapokban a belarusz–lengyel határon, ahol a határőrök ide-oda szállítják őket.
Járványos betegek
Kásler Miklós szerint egy beteg sem maradt ellátatlanul a járvány alatt, most viszont megnézték, és ötezerrel kevesebb az új rákbeteg, mint szokott lenni. Ettől függetlenül ezek a daganatos betegek még valószínűleg léteznek. Náluk különösen fontos a korai felismerés, ezért a késlekedés jelentős részük korai halálához vezethet. A folyamatok értelmezésében fontos pont lehet, hogy április elejétől ideiglenesen leállították a tünetmentes emberek népegészségügyi szűréseit is azzal az indoklással, hogy ezeket később is lehet pótolni.
Ehhez kapcsolódóan: Már az EU a világ legnagyobb vakcinaexportőreOroszország bejelentette, hogy több olyan Covid–19-esetet is találtak, amelyet egy új koronavírus-variáns okozott. Úgy vélik, hogy ez még a delta-variánsnál is fertőzőbb, mivel az új betegek és a halálesetek száma megugrott. A moszkvai hatóságok újra lezárásokat vezetnek be. Oroszországé a legnagyobb hivatalos halálozási szám Európában – eddig 227 ezer körüli –, és a negyedik legmagasabb a világon.
Katonás léptekkel
Irakot megjárt háborús veteránt bíz meg a kormányalakítással a román elnök. Nicolae Ciucăt jelölte miniszterelnöknek, és arra kérte a nyugalmazott katonai tábornokot, hogy centrista kormány alakításával vessen véget az egy hónapja tartó politikai patthelyzetnek. Ez a gazdaság talpra állása mellett már azokat az erőfeszítéseket is fenyegeti, amelyekkel a nagy költségvetési, illetve külső hiányt próbálják csökkenteni.
Lengyelország kormányfőjét többször bírálták az Európai Parlament legutóbbi feszült vitájában. Az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztette Varsót: nem marad büntetlenül, hogy kihívást intézett a huszonhét országból álló közösség törvényének elsőbbsége ellen. Von der Leyen azt mondta: a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntése, miszerint az európai uniós jog egyes részei összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal, „közvetlen kihívás az európai jogrend egysége ellen”.
Ez nem az az MTV
Budapesten áll ki a melegjogok mellett az MTV. Nem a közmédia tévécsatornáiról van szó, hanem a korábban Music Televisionként megismert adótól, amely november 14-én Magyarországon rendezi díjátadóját. „A ceremónia lehetőség arra, hogy kiálljanak a melegek és transzneműek polgári jogai mellett az egész világon abban a közép-európai országban, amelyik megnyirbálta őket” – indokolta kitartásukat Chris McCarthy, a cég elnök-vezérigazgatója.