Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ha nem zárkózik be mindenki magától, tényleg nagy baj jöhet


Orbán Viktor igazat mondott, amikor megemlítette, hogy a járványelőrejelző modellek szerint "drámai" mértékben romolhat helyzet Magyarországon. Valójában már most rosszabb a helyzet, mint tavaly ilyenkor Lombardiában. Ha a szabályozás nem szigorít tovább, akkor a népesség jámborabbik felének önként kellene jobban korlátoznia a találkozást másokkal.

"A járványhelyzet drámaian romlik, ezért újra azt a számot kell nézni, hogy hány üres ágyunk van és hány kórházi ágy van felszerelve lélegeztetőgéppel, mert a szakértők egyetértenek abban, hogy a következő két hétben drasztikusan nőhet a megbetegedések száma"

– mondta Orbán Viktor két hete. Igaza lett a szakértőinek, azóta is folyamatosan egyre több ember kerül kórházba és lélegeztetőgépre a vírus miatt, stabilan emelkedik az átlagos halálozások száma is.

Magyarországon nem árulják el az állampolgároknak, hogy milyen előrejelző modellek alapján hoz döntéseket a vezetés. De azt biztosan tudhatjuk, hogy a járvány terjedésének feltérképezésére használt egyszerűbb modellek sokkal pontosabbak lehetnek múlt évhez képest, hiszen jóval több adat áll rendelkezésre az emberek viselkedéséről itthon is.

Minden eddiginél súlyosabb hónap jöhet

Ha megnézzük a Seattle-i University of Washington intézetének (IHME) Magyarországra vonatkozó előrejelzését, úgy tűnik, hogy valóban drámai hónap elé nézhetünk.

A becslés kezdete óta eltelt szűk két hétben jól illeszkedett a valós halálozásokhoz.
A becslés kezdete óta eltelt szűk két hétben jól illeszkedett a valós halálozásokhoz.

Az ábrán az látszik, hogy a halálozások tekintetében még csak most várható a járvány legsúlyosabb hónapja. A 4-500 fős halálozás önmagában csak egy számnak tűnhet, de ilyenkor egy hosszú hétvége alatt meghalna egy falunyi ember.

Úgy is érdemes ezeket a számokat nézni, hogy ez pillanatnyilag kicsit rosszabb hónapot jelez előre Magyarországnak, mint amilyet Lombardia élt át a járvány kitörésekor.

A tízmilliós Lombardia számos jellemzőjében különbözik Magyarországtól, a vírusról is lényegesen többet tudunk azóta, az idősek egy titokban tartott hányada kapott már oltást nálunk, rengetegen pedig már átestek a betegségen vagy belehaltak. Mindenesetre ilyen halálozási adatokat mutatott az az időszak, amikor a kórházi folyosókon fulladozó olasz betegek képei bejárták a világot.

A halálozások azonban jellemzően némi késéssel követik a megbetegedéseket. Ezért érdemes megnézni egy másik lényeges mutatót is, a kórházba kerülő és az ottani komolyabb ellátásra szoruló súlyosabb esetek számát.

Zavarosak a számaink

Járványügyi kérdésekben a kormányzati tisztviselőink eddig alapvető adatoknál is hajlamosak voltak összevissza beszélni, akár egymásnak ellentmondóan is.

Az államigazgatáson belül sokféle elképzelés keringhet arról is, hogy egyszerre hány koronavírusos betegnek tud az ország elfogadható színvonalú kórházi ápolást nyújtani. A hivatalos állami tájékoztatás alapján ez lehet 15 ezer, vagy 20 ezer, vagy 21 ezer vagy 40 ezer beteg, hogy csak néhányat említsünk a megjelent számokból. Azért lehet érdemes a 21 ezret választani, mert azt mondta utoljára a miniszterelnök.

Orbán Viktor ugyanott bejelentett több mint kétezer lélegeztetőgépes kórházi ágyat is. De hiába volt a járvány előtt kétezer lélegeztetőgép az országban, Merkely Béla decemberben arról beszélt, hogy "békeidőben" csak ezer koronavírusos beteg számára volt meg a kapacitás a lélegeztetésre.

Mivel itt a szakképzett személyzet jelenti a szűk keresztmetszetet, inkább az utóbbit lehet érdemes elfogadni. Az állami egészségügyben pedig szakképzett emberből érdemben biztosan nem lett több, a közeljövőben inkább párezerrel kevesebb lehet.

Nincsenek már olyan messze ezek a határok

A becslés alapján a következő hetekben bőven túlszaladhatunk a fenti limiteken. Ahhoz például ábra se kell, hogy ha 900 körül járunk a lélegeztetőgépen ápolt betegek számával, akkor az ezres határ sincs messze.

A függvény több koronavírusos kórházi ápoltat jelzett előre már február végére. De a ténylegesen regisztrált kórházi betegek számának növekedési ütemével is heteken belül elérhetjük a plafont.

Ezek az előrejelzések ugyanakkor csak becslések, amik minden egyéb körülmény változatlanságát feltételezik. A körülményeket pedig meg is lehet változtatni.

Nem ön a hibás, de most tényleg segíthet

Tavaly első félévben az alacsony halálozási adatok után a kormány többször közölte, hogy a sikeres védekezés az ő érdemük.

"Nem lottón nyertük a sikeres védekezést, a kormány jól tette a dolgát” – értékelte a helyzetet Orbán Viktor például májusban.

A második félévtől súlyosbodó járványügyi számok viszont már erősen a lakosság hibáját jelezték az állam szerint.

"Megnőtt az egyéni felelősség"

– érvelt Müller Cecília már augusztusban, és az állampolgárok egyéni felelősségét hangsúlyozták folyamatosan, egészen a novemberi lezárásokig. Aztán év elejére az újra csökkenő halálesetek és megbetegedések már azt jelezték, hogy a kormány "rendszere" akkor pont "megfékezte" a járványt.

Most viszont újra az egyéni felelősség szakaszába léphetünk, ezúttal a korábbiaknál is komolyabban. A szabályozásunk a legutóbbi korlátozásokkal sem számít nemzetközi összevetésben szigorúnak: akár minden nap tarthatunk 10 fős házibulit, még nagyobb vallási rendezvényt, focimeccset, a szállodák fogadhatnak vendégeket vagy épp nyitva lesznek az irodák.

Ilyen helyzetben tényleg csak úgy lehet érdemben és gyorsan javítani a körülményeken, ha a népesség jó része önként és minden eddiginél jobban próbálja nullára szorítani a fertőzés lehetőségét.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG